Ugrás a tartalomhoz

Motorkerékpár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Motorkerékpár
A Wikimédia Commons tartalmaz Motorkerékpár témájú médiaállományokat.
 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

A motorkerékpár (hagyományos becenevén motorbicikli vagy egyszerűen motor), egynyomtávú, kétkerekű motoros közlekedési eszköz. Különböző célokra – így pl. hosszútávú utazásra, sűrű városi forgalomra, cirkálásra, versenyzésre és terepre – eltérő modellek alkalmasak. A világ számos pontján a motorozás a közlekedés legmegfizethetőbb formája, a motor a leghétköznapibb motorizált közlekedési eszköz.[1][2] Világszerte kb. 200 millió darab van használatban[3] beleértve a mopedeket, a robogókat és más géperővel hajtott két- és háromkerekűeket. A motorkerékpárok a KRESZ értelmében két vagy három kerekű járművek, melyeknek tömege 400 kg alatti, motorjuk pedig 50 cm³ feletti, amivel 45 km/h-t meghaladó a tervezett sebességük. A 2000-es évekre azonban elterjedtek a négykerekű motorkerékpárok is, leginkább a quadok, amik főleg terepen való közlekedésre készült járművek.

A két kerék egy sorban van. A magasabb sebességeknél a motorkerékpár a giroszkóp effektus miatt nem dől el. A motorkerékpárnak oldalkocsija is lehet.

Története

[szerkesztés]
A Daimler-Maybach Reitwagen egy replikája
Hildebrand & Wolfmüller, 1894

Az első motorkerékpárt a német Gottlieb Daimler és Wilhelm Maybach tervezte és építette 1885-ben Bad Cannstattban (1905-től Stuttgart egyik kerülete). Egyúttal ez volt az első belső égésű motorral hajtott jármű a világon. Járművüket Reitwagennek nevezték ("reiten" jelentése németül "lovagolni").

Az 1894-ben bemutatott Hildebrand & Wolfmüller volt az első megvásárolható motorkerékpár. Kezdetben a gyártók többnyire kerékpárokat próbáltak belső égésű motor fogadására alkalmassá tenni. Amikor az erőforrások teljesítménye megnőtt és a tervek túlnőttek a kerékpáros kereteken, többen szálltak be a gyártásba.

Az első világháborúig az Indian volt a legnagyobb motorkerékpárgyártó.[4] Évente kb. 20000 motort állított elő.[5] 1920-ra a dicsőség a Harley-Davidsoné lett, melynek termékeit 67 országban árusították.[6][7] Az 1920-as évek végére, 1930-as évek elejére a DKW lett a legnagyobb gyártó.[8][9][10]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Motorkerékpárok stabilitási problémái

[szerkesztés]

A motorkerékpároknak három féle stabilitási problémájuk lehet:

  • Az eldőlés jól ismert jelenség kis sebességnél, és könnyű elkerülni valamivel nagyobb sebességgel.
  • A remegés (AVI file) az első kerék nagy frekvenciájú (7–9 Hz) oszcillációja. Gyakran viszonylag veszélytelen, de idegesítő. Ez mérsékelt sebességeknél jelenhet meg.
  • A lengés (AVI file) a teljes jármű kis frekvenciájú (2–3 Hz) oszcillációja. Nagyobb sebességeknél instabillá válhat végzetes következményekkel.

A kutatások az alábbiakat tudták mondani a témáról eddig:

  • A lengő oszcillációk tompulnak, ha a vezető csökkenti a gördülési szöget.
  • A kerékkarakterisztika és a keréknyomás fontos változói a motor viselkedésének nagy sebességnél.
  • A stabilitás nézőpontjából kívánatos az oldalirányú merevséget a lehetséges mértékben növelni, és lehetséges, hogy a hátsó keretnél létezik optimuma a torziós merevségnek.
  • Az oldalirányú merevség szokásos szintjei a kerék orsónál jelentősen rontják a remegési módú csillapítást, a remegési frekvencia jelentős módosítása mellett, és enyhén csökkentik a lengési mód csillapítását is nagy sebességeknél.
  • Az oldalirányú torzításnak a lehetséges mértékben ellen kell állni, az első villa torziós tengelyének a lehetőség szerint alacsonyra való állításával.
  • A lengés csillapításában a legnagyobb szerepe a hátsó kerék kanyarodási és kerékdőlési merevségének, és relaxációs hosszának van, és az első kerék hasonló paramétereinek kevésbé.
  • Többek között a merev vázak, a hosszú kerékalap, a hosszú nyom és a lapos kormányszög növeli az lengési módú csillapítást.
  • A hátsó lengéscsillapító legyengült csillapítása, a hátsó terhelés és a megnövekvő sebesség erősíti kenyarodáskor az lengési tendenciákat.
  • A hátsó terhelést viselő szerkezet megfelelő merevsége és csillapításai sikeresen csillapíthatják az lengési és remegési oszcillációkat.

Biztonság

[szerkesztés]
Lásd még: Motorkerékpáros személyi védőfelszerelés

A motorkerékpárok jellegük miatt nem rendelkeznek olyan külső karosszériával, mint az autók, amelyek jelentősen megvédenék az utast, emiatt és a motorkerékpár két kerekéből adódó instabilitás miatt a motorkerékpár fokozottabban rejt magában balesetveszélyt: karosszéria híján a motorkerékpárt magát nemigazán lehet olyan autóknál jellemző biztonsági eszközökkel felszerelni, amelyek védelmet nyújtanának, emiatt a motorosnak megfelelő védőruházatot kell viselnie, ami megvédi a menetszéltől és az esetleges balesetekből származó sérülésektől.

A legjellemzőbb ilyen holmik:

  • Bukósisak
  • Motorosdzseki, lehetőleg protektoros védőelemekkel
  • Motorosnadrág, szintén védőelemekkel
  • Motoroskesztyű, kezet védő védőelemekkel
  • Motoroscsizma, főleg acélbetétes kivitelben

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Hiroko Nakata. „Motorcycle makers battle it out in Vietnam”, Japan Times, 2008. október 8.. [2012. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. március 11.) (angol nyelvű) 
  2. ↑ Alexei Barrionuevo. „That Roar in the Jungle Is 15,000 Motorbikes”, The New York Times, 2008. november 3. (Hozzáférés: 2009. március 11.) (angol nyelvű) 
  3. ↑ (2006) „Fuel Cell Powered Motorcycles” (angol nyelven). Journal of the Society of Automotive Engineers of Japan 60 (1), 90-93. o. [2014. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISSN 0385-7298. (Hozzáférés: 2009. november 3.) 
  4. ↑ Walker, Mick. Motorcycle: Evolution, Design, Passion. Johns Hopkins University Press (2006. december 17.). ISBN 9780801885303 
  5. ↑ Youngblood, Ed. „The Rise and Fall (2001 június)” 55 (6), Kiadó: American Motorcyclist Assoc. 
  6. ↑ Prashad, Sharda (2006. április 16.). „HOG WILD; U of T professor Brendan Calder is one of the legions of baby boomers who have helped to ensure the success of the Harley- Davidson brand name, not to mention its bottom line.”, Toronto, Ont., A.16. o. [2011. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 15.) 
  7. ↑ Cato, Jeremy. Harley-Davidson at 100, E.1.Fro. o. (2003. augusztus 8.) 
  8. ↑ Vance, Bill: Motoring Memories: DKW/Auto Union, 1928 - 1966. Canadian Driver, 2009. április 24.
  9. ↑ de Cet, Mirco. The illustrated directory of motorcycles (2002). MotorBooks/MBI Publishing Company, 128. o.. ISBN 0760314179, 9780760314173 
  10. ↑ Walker, Mick. Mick Walker's German Racing Motorcycles. Redline Books, 61. o. (1999). ISBN 0953131122, 9780953131129 

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Motorcycles
A Wikimédia Commons tartalmaz Motorkerékpár témájú médiaállományokat.
  • The Control and Stability Analysis of Two–wheeled Road Vehicles Simos Evangelo (angol)
  • Linkgyűjtemény a motorkerékpárról
  • Hugo Wilson: A motorkerékpár száz éve. Technika és forma, sport és szórakozás; ford. Czitó Győző; Gemini Budapest, Bp., 1994
  • Roland Brown: Motorkerékpárok képes enciklopédiája. A motorkerékpárok és motorkerékpárosok kalauza; ford. Ambrus Géza et al.; Új Ex Libris, Bp., 1999
  • Mick Walker: Motorcsodák. A leghíresebb motorkerékpárok; ford. Kirschner Dávid, Szegál Tamás, Vass Edit;: Kossuth, Bp., 2004
  • A motorozás enciklopédiája; szerk. Nagy Zoltán Péter et al.; Totem, Bp., 2006
  • Carsten Heil: 1000 motorkerékpár. Történelem, klasszikusok, technika; ford. Szilágyi Gyula; Alexandra, Pécs, 2006
  • David Ansell: Katonai motorkerékpárok; ford., szerk., mo-i vonatkozásokkal kieg. Ocskay Zoltán; Oldtimer Média, Bp., 2007
  • Motorkerékpárok szerkezettana és tuningolása. Tanulmányi segédlet, 1-2.; szerk. ifj. Máthé István; 2. bőv., átdolg. kiad.; MAMI Szakközépiskola, Bp., 2007
  • Matthew Coombs: Motorkerékpárok szerkezete és működése; kieg. Pete Shoemark, Kováts Miklós, Batári Lajos, ford. Houdek Zoltán; Maróti, Bp., 2008
  • 333 motorkerékpár. A világ leghíresebb modelljei. Történelem, klasszikusok, technika; ford. Szilágyi Gyula, Soós András; Alexandra, Pécs, 2008
  • Kováts Miklós–Maróti József: Motorkerékpárok restaurálása; közrem. Gyöngyössy András; Maróti, Bp., 2008
  • Luis T. Melgar Valero: A motorok enciklopédiája; ford. Bátki Piroska; Ventus Libro, Bp., 2010
  • Luigi Corbetta: Legendás motorok. 1884-től napjainkig; ford. Béresi Csilla; Kossuth, Bp., 2011
  • Stephan Fennel: Motorkerékpárok képekben; ford. Bujdosó István; Alexandra, Bp., 2012
  • Claude de La Chapelle: Különleges motorok; ford. Fáber Ágoston, Fáber András; Corvina, Bp., 2021
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Motorkerékpár&oldid=27046413”