Wikipédia:Évfordulók/2010
Megjelenés
Ez egy lezárult megbeszéléseket / befejezett projekt anyagát / aktualitását vesztett felvetést / megvalósult tervezet korábbi stádiumát stb. tartalmazó archív közösségi lap. Ne változtass rajta. Ha fel akarsz éleszteni egy itt szereplő megbeszélést, vitát, az aktuális lapon, illetve annak hiányában a Kocsmafalon tedd! |
- 840 éve, 1170. december 29-én szenvedett vértanúságot Thomas Becket (magyarosan Becket Tamás) canterburyi érsek, Anglia primása (* 1119. k.).
- 210 éve, 1801. január 1-jén fedezte fel Giuseppe Piazzi olasz csillagász az első kisbolygót, amelyet Ceresnek nevezett el.
52. hét: december 20–26.
- 635 éve, 1375. december 21-én hunyt el Giovanni Boccaccio olasz író, költő, humanista (* 1313).
- 270 éve, 1740. december 20-án született Benkő József (teológus) református lelkész, teológus, botanikus, történetíró († 1814).
- 220 éve, 1790. december 23-án született Jean-François Champollion francia klasszikafilológus, orientalista, az egyiptológia tudományának megalapítója, az ókori egyiptomi hieroglif írás megfejtője († 1832).
- 145 éve, 1865. december 26-án született Róth Miksa iparművész, üvegfestő, mozaikkészítő († 1944).
- 100 éve, 1910. december 24-én született Erdei Ferenc († 1971).
51. hét: december 13–19.
- 145 éve, 1865. december 15-én avatták fel a Magyar Tudományos Akadémia új székházát a Duna-parton, a Lánchíd pesti hídfőjénél (ma Roosevelt tér 9.).
- 70 éve, 1940. december 14-én született Kiss László úszó, edző, akinek szövetségi kapitányi munkája alatt lett olimpiai bajnok Egerszegi Krisztina, Kovács Ágnes, Czene Attila és szerzett három ezüstöt Pekingben Cseh László.
- 5 éve, 2005. december 15-én volt az ELTE TTK Pázmány Péter sétány 1/A alatti épületének Gömbaulájában Nobel-díjasaink és Nagyjaink 1994-ben készített emléktábláinak elhelyezése és felavatása, és programadó tanácskozás a dékáni tárgyalóteremben a Bolyai Nagydíjról és a hiányzó fővárosi Bolyai térről.
50. hét: december 6–12.
Luther elégeti a pápai bullát
- 490 éve, 1520. december 10-én Luther Márton nyilvánosan elégette Wittenbergben a kiközösítéséről szóló pápai bullát.
- 160 éve, 1850. december 10-én hunyt el Bem József, lengyel katonatiszt, az 1848-49-es magyar szabadságharc legendás hős tábornoka (* 1794).
- 135 éve, 1875. december 10-én hunyt el Toldy Ferenc irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, az MTA tagja, titkára, a Kisfaludy Társaság másodelnöke (*1805).
- 125 éve, 1885. december 11-én született Pattantyús-Ábrahám Géza gépészmérnök, egyetemi tanár, akadémikus, nemzetközileg elismert tudós, a gépészet egyik kiemelkedő személyisége († 1956).
- 110 éve, 1900. december 11-én született Tek Pista, vendvidéki mesemondó († 1973).
- 110 éve, 1900. december 12-én született Telkes Mária fizika professzor, feltaláló, az első Nap-ház (napenergiával fűtött ház) megalkotója († 1995).
- 95 éve, 1915. december 10-én elkészült a Galamb József tervezte tízmilliomodik Ford T-modell autó.
49. hét: november 29. – december 5.
- 310 éve, 1700. november 30-án született (Árva) Bethlen Kata erdélyi magyar földbirtokos, mecénás, írónő († 1759).
- 175 éve, 1835. november 30-án született Mark Twain amerikai író († 1910).
- 100 éve, 1910. november 29-én megalakult a Felső Oktatásügyi Egyesület.
- 70 éve, 1940. december 1-jén tartotta a Technológiai Könyvtár Barátainak Egyesülete ünnepi közgyűlését fennállása tíz éves jubileuma alkalmából.
- 65 éve, 1945. december 1-jén halt meg Kováts István, magyar születésű, de vendül alkotó történész és író (* 1866).
- 55 éve, 1955. december 4-én hunyt el Galamb József magyar amerikai konstruktőr, a Ford Motor Company tervezője, a Ford T-modell egyik megalkotója (* 1881).
- 25 éve, 1985. november 30-án hunyt el Gy. Szabó Béla, romániai magyar grafikus (* 1905).
- 15 éve, 1995. december 2-án hunyt el Telkes Mária fizikaprofessszor, feltaláló, az első Nap-ház (napenergiával fűtött ház) megalkotója (* 1900).
48. hét: november 22–28.
47. hét: november 15–21.
- 180 éve, 1830. november 17-én a Magyar Tudós Társaság vezetősége Pozsonyban, a főrendek házában megtartotta első ülésciklusát, amelyen gróf Teleki Józsefet „elölülő”-nek, gróf Széchenyi Istvánt „másodelölülőnek” választották meg.
- 120 éve, 1890. november 21-én született Hevesi Gyula vegyészmérnök, akadémikus, a tudományos-műszaki tájékoztatás egyik úttörője († 1970).
- 100 éve, 1910. november 20-án hunyt el Lev Nyikolajevics Tolsztoj, az orosz irodalom és a világirodalom egyik legnagyobb alkotója, a Háború és béke, valamint az Anna Karenina című művek írója (* 1828).
46. hét: november 8–14.
- 245 éve, 1765. november 14-én született Robert Fulton amerikai feltaláló, a gőzhajó megalkotója († 1815).
- 150 éve, 1860. november 9-én hunyt el id. Markó Károly földmérő mérnök, festőművész (* 1791).
- 55 éve, 1955. november 12-én hunyt el Hajós Alfréd építész, az 1896-os legelső újkori olimpián kétszeresen győztes első magyar olimpiai bajnok, a nevét viselő Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda tervezője (*1878).
45. hét: november 1–7.
- 200 éve, 1810. november 7-én született Erkel Ferenc zeneszerző, karmester, zongoraművész, pedagógus, a Magyar Himnusz zeneszerzője († 1893).
- 185 éve, 1825. november 3-án Széchenyi István felajánlotta birtokainak évi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság alapításának céljára, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását.
- 100 éve, 1910. november 5. és november 8. között a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet vegyészmérnöki szakosztálya megrendezte az egyesület székházában a magyar vegyészek első országos kongresszusát.
- 60 éve, 1950. november 4-én kelt az Európa Tanács tagállamainak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Emberi Jogok Európai Egyezménye.
- 60 éve, 1950. november 7-én avatták fel Budapesten a honalapító Árpád fejedelem nevét viselő hidat (amelynek 1958-as, Árpád hídra történt visszakereszteléséig Sztálin híd volt a hivatalos neve).
- 10 éve, 2000. november 3-án tartották a „Magyar Tudomány Napja 2000” ünnepélyes megnyitóját a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 175. évfordulóján, az MTA Roosevelt téri Székházának Dísztermében.
- 10 éve, 2000. november 1. és november 4. között a Matematika Nemzetközi Éve (International Mathematical Year) alkalmából az MTA Matematikai Tudományok Osztálya jubileumi rendezvényt tartott a Magyar Tudományos Akadémián, amelynek keretében – 90 évi szüneteltetés után – november 4-én átadták a Bolyai János Nemzetközi Matematikai Díjat (a kitüntetett Saharon Shelah izraeli professzor volt).
44. hét: október 25–31.
- 125 éve, 1885. október 29-én született Tihanyi Lajos magyar avantgárd festőművész, a MIÉNK, a Nyolcak és a Ma műhely tagja († 1938).
- 65 éve, 1945. október 24-én kezdte meg működését az ENSZ.
- 55 éve, 1955. október 26. Ausztria örökös semlegessége törvénybe iktatásának napja, amely azóta az osztrákok nemzeti ünnepe.
- 55 éve, 1955. október 28-án született Bill Gates, a Microsoft alapítója.
43. hét: október 18–24.
- 220 éve, 1790. október 24-én született Teleki József gróf, Erdély főkormányzója, nyelvész, történész, a Magyar Tudományos Akadémia társalapítója és első elnöke, az Akadémiai Könyvtár megalapítója († 1855).
- 215 éve, 1795. október 24-én Oroszország, Poroszország és Ausztria uralkodói megállapodtak Lengyelország harmadik felosztásáról.
- 190 éve, 1820. október 23-án született Szelmár István, magyarországi szlovén író († 1877).
- 65 éve, 1945. október 24-én kezdte meg működését az ENSZ.
- 25 éve, 1985. október 22-én Szentágothai János elnökletével megalakult a Magyar Bibliofil Társaság.
42. hét: október 11–17.
- 135 éve, 1875. október 12-én született Aleister Crowley a legjelentősebb 20. századi brit okkultista, író, költő, hegymászó, hedonista és társadalomkritikus († 1947).
- 135 éve, 1875. október 12-én nyílt meg Simor János jóvoltából az esztergomi Keresztény Múzeum, az ország harmadik nyilvános múzeuma.
- 125 éve, 1885. október 11-én született Haar Alfréd matematikus, egyetemi tanár, akadémikus († 1933).
- 120 éve, 1890. október 14-én született Dwight D. Eisenhower, az Amerikai Egyesült Államok 34. elnöke, aki Hruscsov mellett a másik szuperhatalom vezetőjeként döntő szerepet játszott az 1956-os forradalom és szabadságharc sorstörténetében († 1969).
41. hét: október 4–10.
- 40 éve, 1970. október 10-én alakult meg a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság (a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Központi Ipargazdasági Bizottságából).
- 35 éve, 1970. október 7-én hunyt el Fülep Lajos Kossuth-díjas magyar művészettörténész, művészetfilozófus, református lelkész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (* 1885).
40. hét: szeptember 27. – október 3.
- 175 éve, 1835. szeptember 28-án született Balogh Kálmán orvos, fiziológus, farmakológus, egyetemi tanár, akadémikus, a kórszövettan hazai úttörője († 1888).
- 115 éve, 1895. szeptember 28-án adták át a Mária Valéria hidat Esztergom és Párkány között.
- 110 éve, 1900. szeptember 28-án született Törő Imre († 1993).
- 25 éve, 1985. szeptember 27-én jubileumi ünnepi közgyűlést tartottak az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, az egyetem fennállásának 350 éves évfordulója alkalmából.
39. hét: szeptember 20–26.
- 185 éve, 1825. szeptember 27-én nyitotta meg Robert Stephenson, George Stephenson fia, a személyközlekedés számára a világ első gőzvasútvonalát.
- 115 éve, 1895. szeptember 22-én megnyílt az Eötvös József Kollégium, amelyet báró Eötvös Loránd tanári pályára készülő, jó előmenetelű egyetemi hallgatók számára létesített (kezdetben Pesten egy Csillag utcai (ma Gönczi Pál u.) bérházban működött, majd 1910-ben átköltözött Budára, a Ménesi út 11. sz. alatti új épületébe, amely ma is otthona).
- 100 éve, 1910. szeptember 25-én Wolf Emil és Kereszty György vegyészmérnökök megalapították az ALKA Vegyészeti Gyárat a VI. ker. Petneházy u. 23. sz. alatti házban (a gyár 1912-ben Újpestre a Tó utcába költözött, 1913-ban Kóbor Tamás író javaslatára felvette a kinin szóból képzett ’Chinoin’ nevet, s lett ’Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára’).
- 75 éve, 1935. szeptember 26-án hunyt el Persa Iván magyarországi szlovén író (* 1861)
- 80 éve, 1930. szeptember 22-én hunyt el Szakovics József, a magyarországi szlovének egyik írója, nyelvük védelmezője és ápolója (* 1874).
- 35 éve, 1975. szeptember 21-én hunyt el Réthly Antal meteorológus, az első magyar éghajlati atlasz készítője, a Kárpát-medencében megfigyelt időjárási jelenségek, földrengések és sarki fénytünemények régi feljegyzéseinek összegyűjtője (* 1879).
- 1 éve, 2009. szeptember 25-én hunyt el Bujtor István magyar színész (* 1942)
38. hét: szeptember 13–19.
- 305 éve, 1705. szeptember 12-én II. Rákóczi Ferenc Szécsényben (Nógrád vármegye) megynyitotta az eredetileg Rákosmezőre összehívott országgyűlést.
- 305 éve, 1705. szeptember 13-án hunyt el Thököly Imre, a kurucok szabadságharcának egyik vezére, erdélyi fejedelem, Zrínyi Ilona férje és II. Rákóczi Ferenc, az 1703-ban kezdett újabb szabadságharc vezérének nevelőapja (* 1657).
- 160 éve, 1850. szeptember 19-én a bölcsészkari Mérnöki Intézetet egybevonták a József Ipartanodával (az 1851/52. tanévben már mint egyesített technikai intézet folytatta működését a József Ipartanoda).
- 60 éve, 1950. szeptember 15-én vette fel Eötvös Loránd nevét a budapesti Tudományegyetem.
37. hét: szeptember 6–12.
- 65 éve, 1945. szeptember 6-án tartották a július 30-án megalakult Magyar Természettudományi Akadémia ünnepi közgyűlését.
36. hét: augusztus 30. – szeptember 5.
- 275 éve, 1735. augusztus 30-án született Szily János, Szombathely első püspöke († 1799).
- 205 éve, 1805. szeptember 4-én született gróf Mikó Imre magyar történész, politikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (1859) és a Magyar Történelmi Társulat (1867) alapító elnöke, a kiegyezés utáni első közmunka- és közlekedésügyi miniszter († 1876).
35. hét: augusztus 23–29.
- 250 éve, 1760. augusztus 28-án született Ballér István szlovén író, somogyi szlovén vezető és evangélikus esperes († 1835)
- 150 éve, 1860. augusztus 26-án hunyt el Dancsecs József író, Sárvár esperese (* 1789).
- 105 éve, 1905. augusztus 26-án született Gy. Szabó Béla, romániai magyar grafikus († 1985).
- 95 éve, 1915. augusztus 28-án esett el a csehországi fronton Drávecz Alajos magyarországi szlovén néprajzi író (* 1866)
- 70 éve, 1940. augusztus 25-én hunyt el autóbalesetben Pethő Sándor magyar publicista, történész, a Magyar Nemzet alapító-főszerkesztője (* 1885).
- 60 éve, 1950. augusztus 27. – szeptember 2. között rendezték meg az I. Magyar Matematikai Kongresszust (a Bolyai János Matematikai Társulat szervezésében).
- 50 éve, 1960. augusztus 24. - augusztus 31. között tartották a II. Magyar Matematikai Kongresszust (a Bolyai János Matematikai Társulat szervezésében).
34. hét: augusztus 16–22.
- 540 éve, 1470. augusztus 20-án győzedelmeskedett III. István moldvai vajda az Arany Horda felett a lipniți-i csatában.
- 200 éve, 1810. augusztus 20-án született Gruby Dávid orvos, a bakteriológia és a mikroszkópi fényképezés előfutára († 1898).
- 160 éve, 1850. augusztus 18-án hunyt el Honoré de Balzac, francia regényíró, a francia realista regény megteremtőinek egyike, neve a világirodalom legjelentősebb alakjai között szerepel (* 1799).
- 100 éve, 1910. augusztus 18-án született Turán Pál magyar matematikus, a számelmélet és a klasszikus analízis kiemelkedő kutatója († 1976).
- 75 éve, 1935. augusztus 19-én hunyt el Kner Izidor nyomdász, könyvkötő és könyvkiadó, a könyvterjesztés és a művészi könyvnyomtatás hazai úttörője (* 1860).
- 20 éve, 1990. augusztus 17-én hunyt el Abody Béla József Attila-díjas író, a Vidám Színpad igazgatója 1971 és 1975 között (* 1931).
33. hét: augusztus 9–15.
- 205 éve, 1805. augusztus 10-én született Toldy Ferenc irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, az MTA tagja, titkára, a Kisfaludy Társaság másodelnöke († 1875).
- 200 éve, 1810. augusztus 15-én született Sina Simon báró görög bankár, diplomata, az MTA igazgató tanácsának tagja, a magyar tudomány és kultúra bőkezű mecénása († 1876).
- 150 éve, 1860. augusztus 11-én született Bláthy Ottó Titusz gépészmérnök, akadémikus, az elektrotechnika egyik hazai úttörője, Déri Miksával és Zipernowsky Károllyal közösen a váltakozó áramú villamoserő-átvitel alapját jelentő transzformátor feltalálója († 1939).
- 10 éve, 2000. augusztus 9-én hunyt el Harsányi János magyar amerikai filozófus, szociológus, közgazdász, játékelméleti munkásságáért Nobel-díjjal kitüntetett tudós.(* 1920).
32. hét: augusztus 2–8.
- 470 éve, 1540. augusztus 5-én született Joseph Justus Scaliger († 1609).
- 220 éve, 1790. augusztus 8-án látott napvilágot Kölcsey Ferenc magyar író, jogász, politikus, akadémikus, nemzeti imádságunk, a Magyar Himnusz költője (* 1790).
31. hét: július 26. – augusztus 1.
- 980 éve, 1030. július 26-án született Szent Szaniszló lengyel püspök és vértanú, Lengyelország védőszentje († 1079).
- 185 éve, 1825. július 26-án született Sbüll Ferenc magyarországi szlovén költő († 1864).
- 125 éve, 1885. augusztus 1-jén született Hevesy György Nobel-díjas kémikus, a radioaktív izotópos nyomjelzés feltalálója († 1966).
- 65 éve, 1945. július 30-án megalakult a Magyar Természettudományi Akadémia Szent-Györgyi Albert és Bay Zoltán vezetésével, 40 taggal.
30. hét: július 19–25.
- 110 éve, 1900. július 24-én született Bay Zoltán, az első magyarországi atomfizika professzor, a radarcsillagászat atyja, a fényreszabott méterdefiníció megalkotója († 1992).
- 120 éve, 1880. július 21-én született Milan Rastislav Štefánik francia csillagász, tábornok, diplomata, Csehszlovákia egyik alapítója († 1919).
- 65 éve, 1945. július 19-én megalakult az Országos Köznevelési Tanács, elnöke az első magyar Nobel-díjas, Szent-Györgyi Albert.
29. hét: július 12–18.
- 240 éve, 1760. július 13-án született Pauli (Pável) István feltételezett szlovén irodalmár, aki Kousz György mellett az 1800. körül íródott ún. perestói énekeskönyv-et írhatta († 1829)
- 150 éve, 1860. július 17-én született Kemény Ferenc sportszervező, pedagógus, tanügyi író, békeharcos, az újkori olimpiai játékokat kezdeményező és megszervező Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar alapító tagja († 1944).
28. hét: július 5–11.
- 595 éve, 1415. július 6-án szenvedett hitéért máglyahalált Husz János (csehül Jan Hus) cseh pap, egyetemi tanár és vallásreformer, a huszitizmus alapítója (* 1369.
- 170 éve, 1840. július 9-én született Zsemlics István, magyarországi szlovén író († 1891).
- 160 éve, 1850. július 6-án tartották meg a Magyarhoni Földtani Társulat alakuló közgyűlését, „melyben a társulat magát megalakultnak nyilvánította”, 64 alapító taggal (a Társulat első elnöke Kubinyi Ágoston).
- 75 éve, 1935. július 6-án született Tenzin Gjaco, a 14. dalai láma.
- 65 éve, 1945. július 5-én a ’Kir. Magy. Természettudományi Társulat’ nevét a közgyűlés Magyar Természettudományi Társulatra változtatta.
27. hét: június 28. – július 4.
- 100 éve, 1910. július 4-én hunyt el Giovanni Schiaparelli olasz csillagász és tudománytörténész, az Olasz királyság szenátora, a római Accademia dei Lincei professzora, emellett majd negyven éven át a milánói Brera Obszervatórium igazgatója (* 1835.
- 60 éve, 1950. június 29-én tartotta a Faipari Tudományos Egyesület (FATE) alakuló közgyűlését (az egyesület lapja, a Faipar 1951-től jelent meg).
26. hét: június 21–27.
- 175 éve, 1835. június 26-án született Herman Ottó természettudós, néprajzkutató, számos alapvető szakkönyv szerzője († 1914).
- 40 éve, 1970. június 23-án Budapesten elhunyt Fekete István író.
25. hét: június 14–20.
- 490 éve, 1520. június 15-én X. Leó pápa Exsurge Domine kezdetű pápai bullájában ítélte el Luther tanait, amelyet több városban is kihirdettek; a bullát Luther december 10-én nyilvánosan elégette Wittenberg főterén.
- 230 éve, 1780. június 16-án született Ludwig Welden von Hartmann német születésű, osztrák táborszernagy, utásztiszt, az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban Windisch-Grätz utóda, Bécs polgári és katonai kormányzója, a Schlossberg parkjának megalkotója († 1853).
- 155 éve, 1855. június 18-án született Kollár Péter, magyarországi szlovén író († 1908).
- 70 éve, 1940. június 14-én a hitleri hadsereg bevonult Párizsba.
- 60 éve, 1950. június 17-én tartotta a Híradástechnikai, Finommechanikai és Optikai Tudományos Egyesület első közgyűlését, amelyen elnöknek Réti Józsefet, főtitkárnak Izsák Miklóst, a titkárság vezetőjének Valkó Iván Pétert választották meg.
- 5 éve, 2005. június 20-án hunyt el Jack S. Kilby, a „mikrochip atyja”, akit 2000-ben az integrált áramkör feltalálásában játszott szerepéért fizikai Nobel-díjjal tüntettek ki (* 1923).
24. hét: június 7–13.
- 385 éve, 1625. június 10-én született Apáczai Csere János, filozófus, pedagógus, iskolalateremtő, az első magyar enciklopédia alkotója és kiadója, magyar Akadémia felállításának kezdeményezője († 1659).
- 200 éve, 1810. június 7-én született Dreher Antal osztrák nagyiparos, a magyar sörgyártás egyik úttörője († 1863).
- 200 éve, 1810. június 8-án született Robert Schumann német zeneszerző († 1856).
- 75 éve, 1935. június 12-én született Finta József Kossuth-díjas magyar építész, az MTA rendes tagja, a Duna-parti szállodasort nyitó Duna Intercontinental tervezője.
- 55 éve, 1955. június 8-án született Tim Berners-Lee informatikus, a CERN keretében Robert Cailliau-val a Világháló (www) kifejlesztője, a World Wide Web Consortium (W3C) alapítója és igazgatója.
23. hét: május 31. – június 6.
- 110 éve, 1900. június 5-én született Gábor Dénes Nobel-díjas magyar fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója († 1979).
- 105 éve, 1905. május 31-én született Fellner Vilmos (Willlam John Fellner) magyar amerikai közgazdász, egyetemi tanár,Neumann János jó barátja, akivel együtt szerzett Zürichben vegyészmérnöki diplomát († 1983).
22. hét: május 24–30.
- 90 éve, 1920. május 29-én született Harsányi János magyar amerikai filozófus, szociológus, közgazdász, játékelméleti munkásságáért Nobel-díjjal kitüntetett tudós († 2000).
- 65 éve, 1945. május 29-én Romániában közzétették az 1945:407. törvényt, amely szerint Kolozsvárott 1945. június 1-i hatállyal „Bolyai Magyar Tannyelvű Állami Tudományegyetem” néven egyetem szervezendő jogi, közgazdasági, természettudományi, orvosi és gyógyszerészeti karokkal (az orvosi kar helyhiány miatt 1945 novemberében Kolozsvárról Marosvásárhelyre költözött).
- 30 éve, 1980. május 26. és június 3. közti űrutazására Farkas Bertalan magával vitte Nemzeti imádságunkat, a Himnuszt, Petőfi Sándor Nemzeti dalát, Bolyai János világhírű Appendix-ét és Bay Zoltán Hold-radarkísérletekről megjelent munkáját.
21. hét: május 17–23.
- 300 éve, 1710. május 22-én hunyt el Széchenyi Pál pécsi püspök, majd kalocsai érsek, aki kortársaitól a "legnagyobb magyar" tiszteletnevet érdemelte ki (* 1642).
- 215 éve, 1795. május 20-án hunyt el (halt mártírhalált társaival a budai Vérmezőn) Hajnóczy József kiváló jogász, királyi tanácsos, kamarai főtitkár, a magyar törvények egyik legjobb ismerője (* 1750).
- 210 éve, 1800. május 18-án született Alekszandr Vasziljevics Szuvorov orosz hadvezér, tábornok, generalisszimus, az újkor egyik legnagyobb stratégája († 1730).
- 90 éve, 1920. május 18-án született Karol Józef Wojtyła, 1978-tól II. János Pál, az összes pápa közül az első szláv, a történelem eddig legismertebb és legközkedveltebb pápája, egyben a legismertebb lengyel a világon († 2005.
- 10 éve, 2000. május 18-án Kitüntetett alkotók, Magyar származású Nobel-díjasok címmel kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Múzeum Kupolatermében.
- 10 éve, 2000. május 22-23. között A XXI. század sikeres Magyarországáért, Tudóstalálkozó–2000 címmel tartották meg a magyar tudósok világtalálkozóját Budapesten a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Kossuth téri Konferencia-központjában.
20. hét: május 10–16.
- 1680 éve, 330. május 11-én avatták fel 40 napig tartó ünnepséggel az I. Constantinus római császár által a Büzantion (görögül: Bυζαντιον, latinosan Byzantium) görög gyarmatváros területén alapított új birodalmi fővárost, Konstantinápolyt.
- 375 éve, 1635. május 12-én adta ki Pázmány Péter esztergomi érsek nagyösszegű alapítványával egy Nagyszombat székhelyű kétkarú, bölcsészeti és teológiai fakultásból álló felsőoktatási intézmény, a mai ELTE és PPKE jogelődje, alapító levelét.
- 250 éve, 1760. május 11-én született Pálóczi Horváth Ádám földmérő mérnök, gazdálkodó, költő, népköltészeti gyűjtő († 1820).
- 190 éve, 1820. május 16-án a Szent Vendel téren, ünnepélyes keretek közt fogadta Esztergom népe Rudnay Sándort, aki közel 300 év után visszahelyezte az érseki székhelyt a városba. Ezen a helyen áll ma a Kerektemplom.
- 110 éve, 1900. május 13-án adták át a pesti Tudományegyetem központi épületének felújított kupolás neobarokk palotáját, amely Weber Antal és társai tervei alapján készült (az Egyetem tér 3. alatti épületben ma az ELTE rektori hivatala és az Állam- és Jogtudományi Kar működik).
- 85 éve, 1925. május 14-én született Nemeskürty István író, irodalom- és filmtörténész, egyetemi tanár, a 2000. évi millenniumi ünnepségek kormánybiztosa.
- 25 éve, 1985. május 12-én Budapesten megalakult a Közművelődési Információs Központ, amely az UNESCO támogatásával működik.
19. hét: május 3–9.
- 225 éve, 1785. május 4-én hunyt el Sajnovics János matematikus és csillagász, az összehasonlító nyelvtudomány és a finnugor nyelvkutatás egyik úttörője (* 1733).
- 205 éve, 1805. május 9-én hunyt el Friedrich Schiller német költő, drámaíró,történész, filozófus, aki 225 éve, 1785-ben alkotta meg An die Freude (Az örömhöz) című ódáját, amely Ludwig van Beethoven megzenésítésében csodálatos Örömóda lett, Európa (és az Emberiség) himnuszává emelkedett (* 1759).
- 60 éve, 1950. május 9-én Robert Schuman francia külügyminiszter deklarálta Franciaország és Nyugat-Németország megállapodását szén- és acéltermelésük összevonásáról, és csatlakozásra szólította fel az európai államokat földrészünk békés jövőjéért.
- 15 éve, 1995. május 5-én Harsányi János és Oláh György Nobel-díjas professzorok tiszteletére Nobel-díjasok Magyarországon címmel tudományos ülést rendezett a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Budapesten a Kossuth téri székházának nagy előadótermében.
- 260 éve, 1750. május 3-án született Hajnóczy József kiváló jogász, királyi tanácsos, kamarai főtitkár, a magyar törvények egyik legjobb ismerője († 1795).
18. hét: április 26. – május 2.
- 150 éve, 1860. május 1-jén született Zielinski Szilárd építészmérnök, műegyetemi tanár, a magyarországi vasbetonépítés úttörője († 1924).
- 140 éve, 1870. április 30-án született Lehár Ferenc zeneszerző, operettkomponista, karmester († 1948).
- 100 éve, 1910. április 29-én született Lux Géza építészmérnök, a középkori magyar építészet kutatója; számos nagyértékű műemlék feltárása, felmérése és konzerválása fűződik nevéhez († 1945).
17. hét: április 19–25.
- 450 éve, 1560. április 19-én hunyt el Philipp Melanchthon (eredeti nevén: Philipp Schwartzerdt) német teológus, reformátor, Luther munkatársa (* 1497).
- 80 éve, 1930. április 24-én tartották a Technológiai Könyvtár Barátainak Egyesülete alapító közgyűlését (az alapszabályokat a BM 1930. október 23-án kelt 258.164/1930. sz. rendeletével hagyta jóvá).
- 65 éve, 1945. április 24-én az iparügyi miniszter 51612/I/2. sz. rendeletével a Budapesti Mérnöki Kamara működését megszüntette, és ügyeinek vitelével a Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetét bízta meg (ekkor került a Kamara Szalay u. 4. sz. alatti székháza a Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete kezelésébe).
16. hét: április 12–18.
- 350 éve, 1660. április 18-án hunyt el Lorántffy Zsuzsanna (* 1600).
- 320 éve, 1690. április 15-én hunyt el I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem (* 1632).
- 245 éve, 1765. április 15-én hunyt el Mihail Vasziljevics Lomonoszov világhírű orosz fizikus, kémikus, költő, nevelő, az orosz felvilágosodás első képviselője (* 1711).
- 220 éve, 1790. április 17-én hunyt el Benjamin Franklin amerikai nyomdász, feltaláló, író, természettudós, filozófus, kiemelkedő államférfi, az "alapító atyák" egyike (* 1706).
- 145 éve, 1865. április 15-én vesztette életét az ellene április 14-én elkötvetett merénylet következtében Abraham Lincoln, az Amerikai Egyesült Államok 16. elnöke, hivatalban 1861–1865-ig (* 1809).
- 125 éve, 1885. április 13-án született Lukács György filozófus, esztéta, egyetemi tanár, akadémikus, marxista gondolkodó († 1971).
- 65 éve, 1945. április 12-én hunyt el Franklin Delano Roosevelt, az Amerikai Egyesült Államok 32. elnöke, hivatalban 1933–1945-ig (* 1882).
15. hét: április 5–11.
- 1125 éve, 885. április 6-án adta vissza lelkét teremtőjének Szent Metód (névváltozatok: Method, Methodiosz, Methodius, Metodij, Mefogyij) görög szerzetes, hittérítő, aki öccsével, Szent Cirill-lel együtt a szláv írásbeliség megteremtője és Európa társ-védőszentje (* 815 körül).
- 520 éve, 1490. április 6-án hunyt el Hunyadi Mátyás király, az UNESCO Memory of the World kitüntető keretébe felvett Bibliotheca Corviniana alapítója (* 1443).
- 300 éve, 1710. április 9-én született Klimó György pécsi püspök, a város és környéke kulturális és tudományos felemelkedésének egyik megalapozója, könyvtáralapító († 1777).
- 275 éve, 1735. április 8-án hunyt el II. Rákóczi Ferenc, a Rákóczi-szabadságharc vezetője, Magyarország vezérlő fejedelme, erdélyi fejedelem (* 1676).
- 230 éve, 1780. április 7-én született legnagyobb tudósunk, Bolyai János édesanyja, Árkosi Benkő Zsuzsanna, aki döntő szerepet játszott János erkölcsi-vallási nevelésében († 1821).
- 150 éve, 1860. április 8-án hunyt el Széchenyi István, a legnagyobb magyar mérnök, a polgári Magyarország megteremtésének géniusza (* 1791).
- 150 éve, 1860. április 9-én született Möller István építész, műegyetemi tanár, akadémikus, számos középkori épület helyreállításának, restaurálásának tervezője és irányítója († 1934).
- 140 éve, 1870. április 7-én Eötvös József vallási és közoktatási miniszter törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé a Műegyetem megszervezéséről.
- 140 éve, 1870. április 10-én a király szentesítette a Fővárosi Közmunkák Tanácsa felállítását elrendelő 1870:X. törvénycikket.
- 135 éve, 1875. április 11-én született Bassa Iván magyarországi szlovén író, politikus († 1931).
- 110 éve, 1900. április 11-én született Márai Sándor magyar költő, újságíró, író, aki műveiben a polgári értékvilágnak és életformának állított örök emléket († 1989).
- 105 éve, 1905. április 11-én született József Attila huszadik századi magyar költő, gondolkodó, géniusz, a magyar és egyetemes emberi költészet egyik legkiemelkedőbb alakja († 1937).
14. hét: március 29. – április 4.
- 300 éve, 1710. április 4-én született Klimó György római katolikus pécsi püspök, a korabeli tudomány és irodalom pártfogója, könyvtáralapító († 1777).
- 165 éve, 1835. április 2-án halt meg Ballér István magyarországi szlovén író, Somogy esperese, a somogyi szlovének vezetője (* 1760)
- 125 éve, 1885. április 1-jén született Bartucz Lajos antropológus, egyetemi tanár, Szegeden az Alföldi Tudományos Intézet megszervezője és első igazgatója († 1966).
- 50 éve, 1960. március 30-án hunyt el Nemes Tihamér gépészmérnök, postamérnök, a távközlés, a képátvitel és a televíziózás kiemelkedő kutatója (* 1895).
- 5 éve, 2005. április 2-án adta vissza lelkét Teremtőjének II. János Pál pápa, a történelem eddig legismertebb és legközkedveltebb pápája, egyben a legismertebb lengyel a világon (* 1920).
13. hét: március 22–28.
- 100 éve, 1910. március 23-án született Kuroszava Akira (nyugaton: Akira Kurosawa) japán filmproducer, forgatókönyvíró, Japán talán legismertebb filmrendezője († 1998).
- 65 éve, 1945. március 24-én hunyt el Magyary Zoltán, a magyar tudománypolitika alapvetője, a közigazgatás tudományának nemzetközi hírű művelője (* 1888).
12. hét: március 15–21.
- 100 éve, 1910. március 16-án született Gerevich Aladár magyar olimpiai bajnok vívó († 1991).
- 70 éve, 1940. március 16-án született Bernardo Bertolucci olasz filmrendező, író.
- 60 éve, 1950. március 16-án született Kate Nelligan (er. Patricia Colleen Nelligan) kanadai színésznő.
- 50 éve, 1960. március 21-én született Ayrton Senna da Silva, háromszoros Formula–1-es világbajnok brazil autóversenyző (†1994).
- 50 éve, 1960. március 16-án született Kaszás Attila magyar színész († 2007).
- 50 éve, 1960. március 17-én hunyt el Mattis Teutsch János magyar festőművész, szobrász, grafikus (* 1884).
- 45 éve, 1965. március 18-án tette meg az első űrsétát a szovjet Voszhod-2 űrhajósa, Alekszej Leonov, aki 12 percet töltött kint az űrben.
- 25 éve, 1985. március 15-én symbolics.com címen bejegyezték a világ első internetes domainnevét.
- 5 éve, 2005. március 17-én hunyt el Fejes Tóth László magyar matematikus, geométer, az MTA tagja (* 1915).
- 5 éve, 2005. március 18-án a Wikimedia Foundation bejelentette az 500 000-ik angol nyelvű szócikk elkészülését.
11. hét: március 8–14.
- 175 éve, 1835. március 13-án született Haggenmacher Károly gépész, a malomiparban az egész világon használt síkszita feltalálója († 1921).
- 175 éve, 1835. március 14-én született Giovanni Schiaparelli olasz csillagász és tudojmánytörténész, az Olasz királyság szenátora, a római Accademia dei Lincei professzora, emellett majd negyven éven át a milánói Brera Obszervatórium igazgatója († 1910.
- 150 éve, 1860. március 9-én hunyt el Lányi Sámuel földmérő és vízépítő mérnök, festőművész, a reformkor egyik kiemelkedő térképező mérnöke (* 1792).
- 125 éve, 1885. március 13-án született Mező Ferenc görög-latin tanár, sporttörténész, olimpiai bajnok, a Szellemi Olimpia első magyar győztese, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, az ókori és újkori olimpiák történetének megírója († 1961).
- 5 éve, 2005. március 14-én nyitották meg a közönség számára a Művészetek Palotáját (MŰPA), Budapest legfiatalabb, a 21. század eleji igényeknek maradéktalanul megfelelő, többfunkciós kulturális létesítményét.
10. hét: március 1–7.
- 200 éve, 1810. március 1-jén született Frédéric Chopin lengyel zeneszerző († 1849).
- 125 éve, 1885. március 1-jén született Pethő Sándor magyar publicista, történész, a Magyar Nemzet alapító-főszerkesztője († 1940).
- 125 éve, 1885. március 1-jén született Vadász Elemér geológus, egyetemi tanár, akadémikus, tudományszervező († 1970).
- 90 éve, 1920. március 7-én hunyt el Fabinyi Rudolf, a kolozsvári egyetem vegyészprofesszora, majd rektora, az MTA tagja, tudományszervező, az első magyar nyelvű kémiai szakfolyóirat – a Vegytani Lapok – alapítója, a Magyar Kémikusok Egyesületének első elnöke (* 1849).
- 75 éve, 1935. március 6-án a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet gondozásában megnyílt a Magyar Műszaki Múzeum a Déli pályaudvar egyik Mészáros utcai épületében, Lósy-Schmidt Ede vezetésével (a múzeum 1939-ben Kassára települt át).
9. hét: február 22–28.
- 475 éve, 1535. február 22-én született Bornemissza Péter író, evangélikus prédikátor és nyomdász, művelődéstörténetünk kimagasló alakja († 1585).
- 200 éve, 1810. február 27-én halt meg Küzmics György, az Őrség esperese (* 1752).
- 195 éve, 1815. február 24-én hunyt el Robert Fulton amerikai feltaláló, a gőzhajó megalkotója (* 1765).
- 150 éve, 1860. február 24-én született Révay Mór János, Révai Sámuel, a Révai Testvérek egyik alapítójának fia; könyvkiadó, író és országgyűlési képviselő († 1926).
- 150 éve, 1860. február 29-én született Herman Hollerith amerikai mérnök, feltaláló († 1929).
- 145 éve, 1865. február 24-én tartották az Akadémia szabadságharc utáni első nyilvános ülését.
- 80 éve, 1930. február 26-án született Csapody István magyar botanikus, természetvédelmi szakember, a 20. századi magyar növénytan kiemelkedő személyisége, a Fertő-Hanság Nemzeti Park egyik létrehozója és első botanikusa († 2002).
- 75 éve, 1935. február 26-án hunyt el Fináczy Ernő pedagógus, egyetemi tanár, az MTA tagja, a magyar neveléstudomány kiemelkedő alakja (* 1860).
- 65 éve, 1945. február 27-én hunyt el Mágócsy-Dietz Sándor botanikus, az MTA tagja (* 1855).
- 65 éve, 1945. február 28-án hunyt el Unger Emil zoológus, hidrobiológus, az első magyar halhatározó szerzője (* 1883).
- 50 éve, 1960. február 27-én hunyt el Asboth Oszkár magyar mérnök, helikopter konstruktőr (* 1891).
- 45 éve, 1965. február 26-án hunyt el Sébor János erdőmérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudományok kandidátusa (* 1890).
- 40 éve, 1970. február 25-én hunyt el Hevesi Gyula vegyészmérnök, akadémikus, a tudományos-műszaki tájékoztatás egyik úttörője (* 1890).
- 40 éve, 1970. február 27-én hunyt el Csapody István szemészorvos; nevéhez fűződik az élő szem megmintázásának gyakorlati kimunkálása, ezzel a kontaktszemüveg gyártási lehetőségének megteremtése (* 1892).
8. hét: február 15–21.
- 410 éve, 1600. február 17-én szenvedett az inkviziciótól máglyahalált Giordano Bruno itáliai tudós, filozófus, csillagász, a reneszánsz kor egyik legeredetibb és legkiemelkedőbb alakja (* 1548).
- 405 éve, 1605. február 21-én választották Erdély fejedelmévé Bocskai Istvánt, a reformáció egyik nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő alakját.
- 270 éve, 1740. február 16-án született Giambattista Bodoni olasz nyomdász és betűmetsző, ő alkotta meg a ma is ismert Bodoni betűtípust († 1813).
- 225 éve, 1785. február 19-én született Szemere Pál költő, író, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja, Kölcsey Ferenc legjobb barátja, a Kölcsey-himnusz első szöveghű kiadója († 1861).
- 220 éve, 1790. február 20-án hunyt el II. József német-római császár, magyar király, a "kalapos király" (* 1741).
- 185 éve, 1825. február 18-án született Jókai Mór regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, a Magyar Tudományos Akadémia tagja († 1904).
- 165 éve, 1845. február 20-án megalakult a Magyar Iparegyesület mechanikai szakosztálya, amelynek elnökévé Jedlik Ányost választották.
- 155 éve, 1855. február 15-én hunyt el Teleki József gróf nyelvész, történész, jogász, az MTA társalapítója, első elnöke, az MTA Könyvtárának megalapítója, Erdélyország főkormányzója, a Hunyadiak, s így a reneszánsz korának kiemelkedő történetírója, a Hunyadiak kora Magyarországon című kötet-sorozat szerzője (* 1790).
- 155 éve, 1855. február 16-án született Latabár Kálmán Árpád színész, rendező, 1898-tól halálig a Színészakadémia titkára († 1924).
- 140 éve, 1870. február 16-án született Krompecher Ödön magyar orvos, patológus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja († 1926).
- 130 éve, 1880. február 15-én hunyt el Fischer Mór porcelánfestő, porcelángyáros; a herendi porcelángyártás felvirágoztatója (* 1799).
- 120 éve, 1890. február 18-án hunyt el Andrássy Gyula államférfi, magyar miniszterelnök, osztrák-magyar külügyminiszter, az MTA tagja (* 1823).
- 115 éve, 1895. február 17-én az Antarktiszra lépett az első ember, Carsten Eggeberg Borchgrevink norvég természettudós.
- 105 éve, 1905. február 17-én született Péter Rózsa magyar matematikus, az MTA levelező tagja († 1977).
- 90 éve, 1920. február 20-án hunyt el Robert Edwin Peary amerikai kutató, aki 1909. április 6-án elsőként érte el az Északi-sarkot (* 1856).
- 85 éve, 1925. február 17-én született Peterdi Pál magyar sportoló, edző, sportújságíró, humorista, író († 2000).
- 80 éve, 1930. február 18-án Clyde W. Tombaugh amerikai csillagász felfedezte a Plútót.
- 70 éve, 1940. február 16-án hunyt el Hollós László botanikus, mikológus, a magyar mikológia (gombatan) egyik jelentős alakja, a magyarországi gombaflóra fáradhatatlan kutatója, az MTA levelező tagja (* 1859).
- 70 éve, 1940 február 16-án mérték Magyarországon a valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet (–35 °C-ot).
- 65 éve, 1945. február 15-én ért véget Drezda háromnapos szőnyegbombázása; a város központja teljesen megsemmisült, a foszforos bombákkal előidézett tűzvészben védtelen polgárok tízezrei vesztették életüket.
- 55 éve, 1955. február 16-án hunyt el Fehér Dániel erdőmérnök, mikrobiológus, növényfiziológus, botanikus, az MTA levelező tagja (* 1890).
- 50 éve, 1960. február 20-án hunyt el Sir Leonard Woolley brit régész, az ókori Ur város (Sumér és Akkád királyságok) feltárója (* 1880).
- 40 éve, 1970. február 21-én hunyt el Erdey László Kossuth-díjas egyetemi tanár, akadémikus, a Műegyetem Általános és Analitikai Kémiai Tanszékének vezetője, az analitikai kémia nemzetközi hírű tudósa (* 1910).
- 10 éve, 2000. február 19-én hunyt el Friedensreich Hundertwasser (er. Friedrich Stowasser) osztrák festőművész, műépítész (* 1928).
7. hét: február 8–14.
- 310 éve, 1700. február 8-án született Daniel Bernoulli holland-svájci fizikus, matematikus és orvos, a világnak sok matematikust és tudóst adó svájci Bernoulli-család egyik kiemelkedő képviselője († 1782).
- 285 éve, 1725. február 8-án hunyt el I. (Nagy) Péter cár, az Orosz Birodalom első Imperátora, az Orosz Tudományos Akadémia alapítója. (* 1672)
- 210 éve, 1800. február 13-án született Brassai Sámuel nyelvész, filozófus, természettudós, az „utolsó erdélyi polihisztor”, az MTA tagja († 1897).
- 170 éve, 1840. február 11-én született Abafi Lajos irodalomtörténész, könyvkiadó, bibliográfus, lepkész († 1909).
- 160 éve, 1850. február 9-én hunyt el az aradi börtönben Lenkey János honvédtábornok, akinek nevét hőstettei és Petőfi Sándor költeménye tették halhatatlanná (* 1807).
- 85 éve, 1925. február 8-án született Jack Lemmon, kétszeres Oscar-díjas és többszörös Golden Globe-díjas amerikai színész, rendező, a filmtörténelem egyik legjobb és legsikeresebb művésze († 2001).
- 50 éve, 1960. február 9-én hunyt el Dohnányi Ernő zeneszerző, karmester, zongoraművész, pedagógus. (* 1877).
- 360 éve, 1650. február 11-én hunyt el René Descartes francia filozófus, természetkutató és matematikus, az analitikus geometria egyik megalapítója; műveiben az egzakt természettudományok eredményeit és a matematika módszereit alkalmazta (* 1596).
- 255 éve, 1755. február 10-én hunyt el Montesquieu, a francia felvilágosodás kiemelkedő alakja, "A törvények szelleme" című alapmű szerzője, a népek tanítómestere az alkotmányozásban (* 1689).
- 235 éve, 1775. február 9-én született Bolyai Farkas magyar matematikus, fizikus, polihisztor, professzor, akadémikus, a Tentamen és más jelentős művek szerzője, kiadója, a világhírűvé lett Bolyai János apja és nevelője († 1856).
- 210 éve, 1800. február 13-án született Brassai Sámuel nyelvész, filozófus, természettudós, az „utolsó erdélyi polihisztor”, az MTA tagja († 1897).
- 200 éve, 1810. február 10-én született Barabás Miklós festőművész, a magyar biedermeier festészet legkiválóbb mestere, az MTA levelező tagja († 1898).
- 145 éve, 1865. február 13-án született Csók István Kossuth-díjas magyar festő, kiváló művész († 1961).
- 130 éve, 1880. február 9-én született Fejér Lipót, iskolateremtő magyar matematikus, az MTA tagja († 1959).
- 120 éve, 1890. február 10-én született Borisz Leonyidovics Paszternak Nobel-díjas orosz költő, esszéíró, műfordító, író († 1960).
- 100 éve, 1910. február 9-én született Jacques Monod francia biokémikus, az 1965. évi orvosi Nobel-díj kitüntetettje, megosztva F. Jacobbal és A. Lwoff-fal "a többi gént irányító öröklődéshordozó gén felfedezéséért" († 1976).
- 100 éve, 1910. február 12-én született Erdey László Kossuth-díjas egyetemi tanár, akadémikus, a Műegyetem Általános és Analitikai Kémiai Tanszékének vezetője, az analitikai kémia nemzetközi hírű tudósa († 1970).
- 80 éve, 1930. február 11-én hunyt el Bartoniek Géza pedagógus, fizikus, 1895-től az akkori kultuszminiszter, Eötvös Loránd megbízásából az Eötvös József-kollégium szervezője, 1897-től pedig igazgatója (* 1854).
- 80 éve, 1930. február 12-én született Soós Imre magyar szinész, akinek számos filmben játszott alakítása őrzi emlékét, mint például a Lúdas Matyi, a Föltámadott a tenger, vagy a Körhinta († 1957).
- 65 éve, 1945. február 11-én ért véget Roosevelt, Sztálin és Churchill vezetésével, az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Nagy-Britannia részvételével a Jaltai konferencia, melyen döntöttek a Második világháború befejezéséről, Európa háború utáni rendezéséről és az Egyesült Nemzetek Szervezete megalapításáról.
- 65 éve, 1945. február 11-én tartották meg a Budapest ostroma utáni első előadást (Kodály: Missa Brevis-e) a Magyar Állami Operaházban, az épület földszinti alsó ruhatárában.
- 65 éve, 1945. február 13-án ért véget Budapest ostroma a szovjet csapatok győzelmével.
- 65 éve, 1945. február 13-án a brit és az amerikai légierő megkezdte a menekültekkel zsúfolt Drezda háromnapos szőnyegbombázását.
- 35 éve, 1975. február 14-én hunyt el Julian Huxley angol biológus, zoológus, szakíró, harcos humanista (* 1887).
- 35 éve, 1975. február 14-én hunyt el P. G. Wodehouse brit vígjátékíró, az angol próza elismert mestere (* 1881).
- 20 éve, 1990. február 8-án hunyt el Karády Katalin magyar színésznő, énekesnő, „a végzet asszonya”, a II. világháborúban a frontra vittek lelki támasza, az üldözöttek bujtatója (* 1910).
- 20 éve, 1990. február 11-én kiszabadult 27 évi fogságából Nelson Mandela, dél-afrikai fekete aktivista (később Nobel-békedíjas, dél-afrikai elnök).
- 5 éve, 2005. február 10-én hunyt el Arthur Miller amerikai drámaíró és esszéista, egyike a 20. század legjobb színműíróinak, elsősorban Az ügynök halála és a Salemi boszorkányok című színdarabjai tették ismertté (* 1915).
- 130 éve, 1880. február 8-án született Franz Marc, a német expresszionizmus egyik legjelentősebb festője, a spirituális absztrakt művészet úttörője († 1916).
- 100 éve, 1910. február 8-án alakult meg az Amerikai Cserkészszövetség (angolul: Boy Scouts of America vagy röviden BSA), az Egyesült Államok legnagyobb ifjúsági szervezete, melynek eddig több mint 100 millió amerikai volt a tagja.
- 95 éve, 1915. február 8-án mutatták be az Egy nemzet születése (The Birth of a Nation) című történelmi filmeposzt Amerika hőskora alcímmel; a fekete-fehér amerikai némafilmet D. W. Griffith rendezte.
- 65 éve, 1945. február 11-én vesztette életét Budapest ostromában Gerhard Schmidhuber német tábornok, Pest parancsnoka, aki számos zsidó embertársunk életét mentette meg a pesti gettó védelmével (* 1894).
- 30 éve, 1980. február 10-én hunyt el Soó Rezső Kossuth-díjas magyar botanikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (* 1903).
6. hét: február 1–7.
- 200 éve, 1810. február 5-én hunyt el Rát Mátyás evangélikus lelkész, az első magyar nyelvű hírlap, a Magyar Hírmondó szerkesztője (* 1749).
- 150 éve, 1860. február 4-én született Czakó Adolf mérnök, műegyetemi tanár, a vas- és vasbetonépítés, valamint a műszaki anyagvizsgálat kiváló hazai művelője († 1942).
- 150 éve, 1860. február 5-én született Kner Izidor nyomdász, könyvkötő és könyvkiadó, a könyvterjesztés és a művészi könyvnyomtatás hazai úttörője († 1935).
- 145 éve, 1865. február 1-jén írta alá Abraham Lincoln USA elnök az Egyesült Államok Alkotmánya 13. módosítását a rabszolgaság tilalmáról.
- 130 éve, 1880. február 4-én született Káplány Géza, a magyar könyvtáros szakma korszakos alakja, a Technológiai Könyvtár igazgatója, az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) hazai meghonosítója, a műszaki szakbibliográfia atyja, a könyvtáros-képzés iskolateremtő egyénisége († 1952).
- 120 éve, 1890. február 3-án született Kner Imre könyvművész, Kner Izidor fia, a magyar könyvkiadás és nyomdászat kimagaslóan művelt és széles látókörű egyénisége, akit az embertelenség pusztított el († 1945).
- 115 éve, 1895. február 6-án született Dési Huber István magyar festőművész, grafikus († 1944).
- 100 éve, 1910. február 3-án id. Lóczy Lajos indítványára a Magyarhoni Földtani Társulat választmányi ülésén megalakult a barlangkutató bizottság, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat elődszervezete.
- 95 éve, 1915. február 2-án hunyt el Zalai Béla matematikus, filozófus, a rendszerek általános elméletének és az általános rendszerelméletnek egyik útörője, az egész magyar gondolkodástörténet egyik kiemelkedő alakja (* 1882).
- 90 éve, 1920. február 2-án hunyt el Szinyei Merse Pál magyar festő (* 1845).
- 80 éve, 1930. február 3-án született Csoóri Sándor magyar költő, esszéíró, prózaíró, nemzetpolitikus, nevéhez fűződik a Magyarok Világszövetségének újjászervezése, melynek 1991 és 2000 között ő volt az elnöke.
- 65 éve, 1945. február 4-11. között tartották meg Roosevelt, Sztálin és Churchill vezetésével az Egyesült Államok, Szovjetunió és Nagy-Britannia a Jaltai konferenciát a Második világháború befejezéséről, a háború utáni rendezésről és az Egyesült Nemzetek Szervezete megalapításáról.
- 65 éve, 1945. február 6-án született Bob Marley jamaicai énekes, gitáros, dalszerző és emberi jogi aktivista. († 1981).
- 50 éve,1960. február 2-án) hunyt el Huszka Jenő zeneszerző, a magyar operettmuzsika klasszikusa(* 1875).
- 40 éve, 1970. február 1-jén hunyt el Rényi Alfréd, iskolateremtő magyar matematikus, aki megalapította és haláláig vezette az MTA Alkalmazott Matematikai Intézetét, amely ma Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetként a ő nevét viseli (* 1921).
- 40 éve, 1970. február 2-án hunyt el Bertrand Russell matematikus, logikus, filozófus és szociológus, Nobel-díjas közéleti személyiség (* 1872).
- 40 éve, 1970. február 4-én) hunyt el Manninger Rezső állatorvos, egyetemi tanár (* 1890).
- 40 éve, 1970. február 5-én született Khaled Nashwan, jemeni származású, Pécsett végzett és jelenleg is ott dolgozó feltaláló-sebész szakorvos, aki az érszűkület nem-sebészi kezelését szolgáló Nashwan-Parasound nevű készülékével nívós nemzetközi díjak sorát nyerte el.
- 10 éve, 2000. február 1-jén érte el a Tiszát a romániai Aurul vállalat okozta ciánszennyezés, mely óriási környezeti katasztrófához vezetett. 2000 júniusa óta február 1. a Tisza élővilágának emléknapja.
5. hét: január 25–31.
- 470 éve, 1540. január 28-án született Ludolph van Ceulen német származású holland mérnök, vívómester és matematikus; harmincöt tizedesjegyig számította ki a Pi értékét, amit róla ma is gyakran Ludolph-féle számnak neveznek († 1610).
- 220 éve, 1790. január 28-ánII. József magyar "kalapos" király - a türelmi, a jobbágyrendelet és az alsópapság fizetését biztosító rendelet kivételével - visszavonja Magyarországot érintő összes rendeletét.
- 155 éve, 1855. január 25-én született Vályi Gyula matematikus, a kolozsvári tudományegyetem professzora, az MTA tagja († 1913).
- 155 éve, 1855. január 26-án hunyt el Gérard de Nerval francia író, költő, műfordító (* 1808).
- 110 éve, 1900. január 28-án hunyt el Feszty Adolf építész, neves budapesti palota-, üzlet- és bérháztervező, feltaláló (* 1846).
- 110 éve, 1900. január 25-én Göllében született Fekete István a Kele, a Lutra, a Tüskevár közismert írója, az ifjúsági irodalom kiemelkedő alakja († 1970).
- 105 éve, 1905. január 28-án született Kulin György magyar csillagász, számos kisbolygó és egy üstökös felfedezője, a csillagászat fáradhatatlan népszerűsítője, a magyar amatőrcsillagászat atyja († 1989).
- 100 éve, 1910. január 26-án született Major Tamás magyar színész, rendező, színházigazgató († 1986).
- 90 éve, 1920. január 30-án született Járdányi Pál, a huszadik századi zeneélet kiemelkedő alakja, Bartók és Kodály tanítványa, akinek népzenekutatói, zeneszerzői és pedagógusi tevékenysége példás harmóniát alkotott († 1966).
- 85 éve, 1925. január 25-én megalakult a Magyar Meteorológiai Társaság.
- 85 éve, 1925. január 25-én megalakult a Magyar Társadalomtudományi Társulat.
- 85 éve, 1925. január 26-án született Paul Newman Oscar-díjas amerikai színész, rendező († 2008).
- 70 éve, 1940. január 27-én hunyt el Iszaak Emmanuilovics Babel orosz író, drámaíró, újságíró (* 1894).
- 70 éve, 1940. január 28-án hunyt el Kaán Károly erdőmérnök, gazdaságpolitikus, az országos erdőgazdálkodás újjászervezője, az MTA levelező tagja (* 1867).
- 65 éve, 1945. január 27-én a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Reáltanoda u. 13-15. sz. alatti székházába költözött a Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete.
- 255 éve, 1755. január 25-én írta alá Erzsébet cárnő (Mihail Lomonoszov fizikus-kémikus javaslatára a ma nevét viselő) Moszkvai Állami Egyetem alapításáról döntő rendeletét, és április 26-án rendezték a megnyitó-ünnepséget.
- 240 éve, 1770. január 30-án született Köteles Sámuel filozófus, államtudós, akadémikus, a felvilágosodás korának neves, kantiánus alapokra helyezkedő erdélyi filozófusa; fontos szerepet játszott a magyar filozófiai szaknyelv megteremtésében, Bolyai János tanára († 1831).
- 205 éve, 1805. január 28-án hunyt el Csokonai Vitéz Mihály, a magyar irodalom egyik legjelentősebb költője, egész felvilágosodásunk egyik legkiemelkedőbb alakja (* 1773).
- 190 éve, 1820. január 28-án hunyt el Pálóczi Horváth Ádám földmérő mérnök, gazdálkodó, költő, népköltészeti gyűjtő (* 1760).
- 180 éve, 1830. január 25-én hunyt el Virág Benedek tanár, költő, műfordító, történetíró, a magyar ódaköltészet első mestere, aki 205 éve, 1805-ben elsőként fordította magyarra az Aranybullát (* 1752 k.).
- 180 éve, 1830. január 28-án jelentette meg Széchenyi István Hitel című művét, a magyar gazdasági szakirodalom egyik első képviselőjeként, s egyben a Hitel-Világ-Stádium "trilógiájának" sorozatnyitó köteteként.
- 165 éve, 1845. január 29-én jelent meg először Edgar Allan Poe amerikai író A holló című verse a New York Evening Mirror nevű lapban.
- 150 éve, 1860. január 27-én hunyt el Bolyai János, világhírű matematikus, a magyar Euklides, a legnagyobb magyar tudós; (képünkön az UNESCO Világemlékezet listájára felvett remekművének címlapja Bolyai kézírásával (* 1802).
- 150 éve, 1860. január 29-én született Anton Pavlovics Csehov orosz író, drámaíró, az orosz realizmus képviselője († 1904).
- 105 éve, 1905. január 29-én született Szigeti György magyar fizikus, az MTA tagja († 1978).
- 95 éve, 1915. január 31-én született Thomas Merton amerikai trappista szerzetes, lelkiségi író, költő († 1968).
- 75 éve, 1935. január 31-én született Óe Kendzaburó a kortárs japán irodalom jelentős alakja, aki 1994-ben elnyerte az irodalmi Nobel-díjat.
- 70 éve, 1940. január 29-én született Vedres András kémikus, feltaláló, a Magyar Feltalálók Egyesületének alapító főtitkára, a Feltalálók Egyesületei Nemzetközi Szövetsége (IFIA) jelenlegi elnöke.
- 65 éve, 1945. január 27-én szabadította fel a szovjet hadsereg az Auschwitz-Birkenau Koncentrációs Tábort, a legnagyobb német megsemmisítő tábort, amelynek emlékére e napot 5 éve, 2005-ben az ENSZ közgyűlése a holokauszt világnapjává nyilvánította.
- 65 éve, 1945. január 27-én hunyt el munkaszolgálatosként embertelen körülmények között Szerb Antal magyar író, irodalomtörténész, nemzetközileg népszerű regények szerzője (* 1901).
- 65 éve, 1945. január 30-án a Margit híd budai szakaszát is fölrobbantották a németek (a pesti szakasz hiba folytán, idő előtt, 1944. november 4-én robbant fel, teljes forgalom mellett, számos emberéletet követelve).
- 60 éve, 1950. január 26-án lépett érvénybe a függetlenségét kiharcolt Indiai Köztársaság alkotmánya, Rajendra Prasad lett első elnöke.
- 55 éve, 1955. január 28-án hunyt el Török Sophie, Baumgarten-díjas író, költő, Babits Mihály felesége és múzsája (* 1895).
- 50 éve, 1960. január 31-én hunyt el Láng Gusztáv gépészmérnök, gyáros, a gőzturbinagyártás hazai bevezetője és a dízelmotor-gyártás fejlesztője (* 1873).
- 35 éve, 1975. január 26-án hunyt el Máriássy Félix Kossuth-díjas magyar filmrendező (* 1915).
- 35 éve, 1975. január 30-án született Storcz Botond a magyar kajaksport történetének egyik legsikeresebb versenyzője, háromszoros olimpiai bajnok.
- 20 éve, 1990.január 25-én fogadta el (és február 14-én léptette hatályba) az Országgyűlés az 1990. évi XII. törvényt a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról (mellyel a Kossuth vagy Széchenyi vitától a Kossuth és Széchenyi kiegyezéshez emelkedtünk).
- 20 éve, 1990. január 27-én hunyt el Borsos Miklós magyar szobrász, éremművész, grafikus, a (25 éve felavatott) 0. kilométerkő alkotója (* 1906).
- 15 éve, 1995. január 30-án hunyt el Gerald Durrell brit zoológus, író (* 1925).
- 5 éve, 2005. január 29-én hunyt el Efrájim Kishon magyar származású izraeli író, humorista (* 1924).
4. hét: január 18–24.
- 740 éve, 1270. január 20-án hunyt el Boldog Özséb, a pálos rend megalapítója (* 1200 körül).
- 740 éve, 1270. január 18-án hunyt el Árpád-házi Szent Margit, IV. Béla magyar király leánya, a Margit-sziget névadója (* 1242).
- 255 éve, 1755. január 19-én született Nagyváthy János, az első magyar nyelvű rendszeres mezőgazdasági munka szerzője († 1819).
- 235 éve, 1775. január 22-én született André-Marie Ampère francia fizikus, az elektromágnesség jelentős kutatója, az amper áram(erősség) SI-mértékegysége névadója († 1836).
- 205 éve, 1805. január 23-án hunyt el Claude Chappe francia feltaláló, aki 1792-ben mutatta be a társaival közösen kifejlesztett, a gyakorlatban is jól használható szemafor rendszerét, amely hamarosan behálózta egész Franciaországot (* 1763).
- 170 éve, 1840. január 23-án született Ernst Karl Abbe német matematikus, fizikus, egyetemi tanár; nevét leginkább optikai munkássága tette ismertté († 1905).
- 135 éve, 1875. január 20-án hunyt el Jean-François Millet francia festőművész, a 19. századi realizmus nagy mestere, a hagyományos francia paraszti élet mindennapjainak megörökítője (* 1814).
- 130 éve, 1880. január 22-én született Riesz Frigyes matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja, a funkcionálanalízis, a modern valós függvénytan és a topologikus terek elméletének egyik megalapozója († 1956).
- 125 éve, 1885. január 23-án született Fülep Lajos Kossuth-díjas magyar művészettörténész, művészetfilozófus, református lelkész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja († 1970).
- 125 éve, 1885. január 19-én Eötvös Loránd az akadémián előterjesztette a folyadékok felületi feszültségére vonatkozó első vizsgálatát.
- 120 éve, 1890. január 18-án Pasteur-intézetet alapítottak, amelyet az egyetem Általános kór- és gyógytani intézetéhez kapcsolódva Hőgyes Endre létesített Budapesten, az Üllői út 26. sz. alatti orvoskar központi épület földszintjén (1904-ben átköltöztek az egykori Rákos, ma Hőgyes Endre utca 7-9. sz. alatti épületbe, ahol kórházi részleggel bővült az intézet).
- 115 éve, 1895. január 23-án Carsten Egeberg Borchgrevink norvég természettudós, sarkkutató elsőként lépett az Antarktisz-i kontinens földjére.
- 110 éve, 1900. január 22-én hunyt el (a walesi származású brit-amerikai) David Edward Hughes, a mikrofon társfeltalálójaként közismert kísérleti fizikus és feltaláló, muzsikus és a zene professzora (* 1831).
- 105 éve, 1905. január 21-én született Christian Dior francia divattervező († 1957).
- 100 éve, 1910. január 23-án született Django Reinhardt roma származású dzsessz-gitáros, az európai dzsessz kiemelkedő alakja, műfajteremtő újítója († 1953).
- 95 éve, 1915. január 19-én hunyt el Kosutány Tamás agrokémikus, mezőgazdasági szakíró, a mezőgazdasági ipar műszaki fejlesztésének egyik első hazai kezdeményezője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (* 1848).
- 90 éve, 1920. január 20-án született Federico Fellini Oscar-díjas olasz filmrendező és forgatókönyvíró († 1993).
- 90 éve, 1920. január 24-én hunyt el Amedeo Modigliani olasz szobrász és festő (* 1884).
- 65 éve, 1945. január 18-án a szovjet Vörös Hadsereg megszállta Pestet, eközben felszabadította a pesti gettót.
- 65 éve, 1945. január 18-án a németek a Vörös Hadsereg támadása elől, a Dunántúl védelmében a Duna jobbpartjára visszahúzódván, maguk mögött felrobbantották a budapesti Lánchidat, a Margit-hidat és az Erzsébet-hidat.
- 65 éve, 1945. január 18-án megalakult a Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete (MMTSzSz) a Budapest IX. ker., Ferenc körút 41. sz. alatt.
- 60 éve, 1950. január 21-én hunyt el George Orwell angol író, kritikus, újságíró (* 1903).
- 55 éve, 1955. január 22-én Budapesten megnyitották a Kossuth Klubot, amely az 1956-os forradalom szellemi műhelyévé vált.
- 50 éve, 1960. január 23-án Jacques Piccard francia tudós mélytengeri búvárhajóval 12 000 méter mélyre ereszkedett a Csendes-óceáni Mariana-árokban, a világ legmélyebb pontján.
- 45 éve, 1965. január 24-én hunyt el Sir Winston Churchill brit politikus, miniszterelnök 1940–1945 és 1951–1955 között, kiemelkedő képességű államférfi, történelmi tárgyú írásainak elismeréseként az 1953. évi irodalmi Nobel-díj birtokosa (* 1874).
- 25 éve, 1985. január 20-án hunyt el Balogh Tamás (Thomas, Lord B. of Hampstead), a magyar születésű angol közgazdász, gazdaságpolitikus, az MTA tiszteleti tagja († 1905).
- 20 éve, 1990. január 19-én megalakult a Magyar Mérnök Akadémia.
- 15 éve, 1995. január 19-én hunyt el Gerő László építésztörténész, a hazai műemlékvédelem egyik kiemelkedő szakértője (* 1909).
- 15 éve, 1995. január 18-án hunyt el Csaba László magyar építész, a II. világháború utáni magyar modern templomépítészet legjelentősebb alkotója (* 1924).
- 10 éve, 2000. január 19-én hunyt el Hedy Lamarr amerikai színésznő, feltaláló (* 1913).
- 5 éve, 2005. január 19-én hunyt el Kulcsár Anita magyar válogatott kézilabdázó (* 1976).
3. hét: január 11–17.
- 345 éve, 1665. január 12-én hunyt el Pierre de Fermat francia matematikus és jogász, a (Toulouse-i Parlament tagja) (* 1601).
- 210 éve, 1800. január 11-én született Jedlik Ányos István magyar természettudós, feltaláló, bencés szerzetes, egyetemi professzor, az elektrotechnika úttörője († 1895).
- 185 éve, 1825. január 14-én (más források szerint június 18-án) született Czipott Rudolf magyarországi szlovén író († 1901)
- 185 éve, 1825. január 16-án született Finály Henrik magyar nyelvész († 1898).
- 160 éve, 1850. január 15-én született Mihai Eminescu, a legismertebb román költő († 1889).
- 160 éve, 1850. január 15-én született Szofja Vasziljevna Kovalevszkaja orosz matematikus († 1891).
- 155 éve, 1855. január 17-én született Alpár Ignác magyar műépítész, a késő eklektika kiváló mestere († 1928).
- 135 éve, 1875. január 11-én hunyt el Luppis János az osztrák-magyar haditengerészet tisztje, az önálló hajtással rendelkező torpedó feltalálója (* 1813).
- 135 éve, 1875. január 14-én született Albert Schweitzer elzászi orvos, lelkész, Nobel-békedíjas († 1965).
- 115 éve, 1895. január 11-én született Laurens Hammond amerikai mérnök és feltaláló, a Hammond-orgona és a Hammond-óra konstruktőre († 1973).
- 115 éve, 1895. január 13-án a belügyminiszter hozzájárult Esztergom, Szenttamás, Szentgyörgymező és az Érseki Víziváros egyesítéséhez, ezzel létrejött a mai értelemben vett Esztergom.
- 115 éve, 1895. január 15-én megindult a Magyar Chemiai Folyóirat, a K. M. Természettudományi Társulat Kémia-ásványtani Szakosztálya kiadásában.
- 115 éve, 1895. január 15-én született Artturi Ilmari Virtanen Nobel-díjas finn kémikus († 1973).
- 110 éve, 1900. január 14-én született Barcsay Jenő Kossuth-díjas grafikus, festőművész († 1988).
- 110 éve, 1900. január 14-én mutatták be Giacomo Puccini háromfelvonásos operáját, a Toscát.
- 100 éve, 1910. január 15-én jelent meg először a Magyar Chemikusok Lapja, a Magyar Kémikusok Egyesülete hivatalos közlönye.
- 95 éve, 1915. január 17-én született Benedek István magyar orvos, író, művelődéstörténész, polihisztor († 1996).
- 90 éve, 1920. január 16-án hunyt el Krenner József Sándor mineralógus, műegyetemi tanár, akadémikus, számos új ásvány felfedezője (* 1839).
- 65 éve, 1945. január 12-én hunyt el Kúnos Ignác nyelvész, turkológus, folklorista, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (* 1860).
- 65 éve, 1945. január 14-én a második világháborúban Budapesten a visszavonuló német csapatok felrobbantották a Horthy hidat, a mai Petőfi hidat.
- 65 éve, 1945. január 16-án hunyt el Gombocz Endre botanikus, tudománytörténész, bibliográfus (* 1882).
- 65 éve, 1945. január 16-án a visszavonuló német hadsereg felrobbantotta a budapesti Ferencz József hidat (ma: Szabadság híd).
- 60 éve, 1950. január 14-én szállt fel először a MiG–17, a Szovjetunióban a Mikojan–Gurjevics-tervezőirodában kifejlesztett első generációs sugárhajtású vadászrepülőgép prototípusa.
- 40 éve, 1970. január 11-én hunyt el Latabár Kálmán színművész, ahogy rajongói nevezték: Latyi, talán a legnépszerűbb magyar komikus volt a 20. században; híres színészdinasztia leszármazottja: dédapja Latabár Endre, nagyapja Latabár Kálmán Árpád, apja id. Latabár Árpád, mindannyian neves színészek voltak (* 1902).
- 5 éve, 2005. január 12-én indították el a Deep Impact űrszondát, a Discovery-program harmadik üstökösszondáját Cape Canaveralból a Tempel 1 üstökös tanulmányozása céljából, amelynek eredménye magyarázatot adhat a Naprendszer keletkezésének a körülményeire.
- 5 éve, 2005. január 14-én a Cassini űrszonda Huygens leszállóegysége sikeresen leszállt a Szaturnusz Titán holdjára.
2. hét: január 4–10.
- 400 éve, 1610. január 7-én Galileo Galilei először figyelte meg és nevezte el a Jupiter holdjait (Galilei-holdak).
- 390 éve, 1620. január 9-én a pozsonyi országgyűlés felajánlotta Bethlen Gábornak a királyi címet, de ő csak a Magyarország fejedelme titulust fogadta el.
- 350 éve, 1660. január 9-én helyezték végső nyugalomra a házsongárdi temetőben Apáczai Csere Jánost; felemelő üzenete: „azok közül, akik tanulmányaikban elő tudják segíteni a magyar ifjúságot, én a legkisebb, de azok közül, akik elő akarják segíteni, a legnagyobb vagyok”.
- 265 éve, 1745. január 4-én született Benkő Ferenc református lelkész, mineralógus († 1816).
- 225 éve, 1785. január 4-én született Jacob Grimm, az idősebbik Grimm fivér, aki testvérével, Wilhelm Grimm-mel mesegyűjtőként és nyelvtudósként ismert († 1863).
- 225 éve, 1785. január 7-én a francia Jean-Pierre Blanchard és az amerikai John Jeffries átkelt Doverből (Anglia) Calais-be (Franciaország) egy gáz hajtotta hőlégballonon, elsőként szelve át a La Manche csatornát a levegőben.
- 220 éve, 1790. január 8-án tartotta meg George Washington elnök (az USA ideiglenes fővárosában, New York City-ben) az Unió helyzetéről hagyományteremtő évértékelő üzenetét. (Az első State of the Union kéziratát lásd képünkön).
- 170 éve, 1840. január 8-án született Bagáry József magyarországi szlovén író († 1919).
- 165 éve, 1845. január 8-án született Fényi Gyula jezsuita szerzetes, tanár, csillagász, az MTA tagja; a Nap, és ezen belül a protuberanciák megfigyelésével nemzetközi hírnevet szerzett, nevét egy kráter őrzi a Holdon († 1927).
- 145 éve, 1865. január 8-án született Magyary-Kossa Gyula farmakológus, orvosdoktor, egyetemi tanár, az MTA tagja († 1944)
- 125 éve, 1885. január 4-én hajtották végre az első sikeres vakbélműtétet az Amerikai Egyesült Államok Iowa államában.
- 120 éve, 1890. január 9-én született Karel Čapek cseh regényíró, drámaíró, elbeszélő publicista, műfordító, filozófus, az egyik legbefolyásosabb cseh író a 20. században († 1938).
- 120 éve, 1890. január 9-én született Kurt Tucholsky német író, újságíró († 1935).
- 110 éve, 1900. január 10-én született Magyari Endre gépészmérnök, postamérnök, a hazai rádiós műsorsugárzás elindítója († 1968).
- 105 éve, 1905. január 7-én született Dallos József szemorvos, a szem alakjához idomuló kontaktüveg kifejlesztője († 1979).
- 100 éve, 1910. január 10-én szállt fel először az Örs vezér terén egy magyar gyártmányú repülőgép magyar pilótával, Adorján János gépészmérnökkel a fedélzetén.
- 100 éve, 1910. január 8-án mutatták be a bécsi Carl-Theaterben Lehár Ferenc Cigányszerelem című operettjét.
- 90 éve, 1920. január 10-én született Csanádi Imre magyar költő, író, műfordító, szerkesztő († 1991).
- 85 éve, 1925. január 7-én született Gerald Malcolm Durrel brit zoológus, író († 1995).
- 75 éve, 1935. január 7-én született Valerij Nyikolajevics Kubaszov szovjet kozmonauta, akit Farkas Bertalan űrhajós társaként ismerhettünk meg 1980-ban.
- 75 éve, 1935. január 8-án született Elvis Presley amerikai rock-énekes, zenész († 1977)
- 65 éve, 1945. január 5-én hunyt el Szabó Dezső magyar író, kritikus, publicista (* 1879).
- 50 éve, 1960. január 4-én hunyt el Albert Camus Nobel-díjas francia író, filozófus (* 1913)
- 45 éve, 1965. január 4-én hunyt el T. S. Eliot amerikai költő (* 1888)
- 40 éve, 1970. január 5-én hunyt el Max Born német fizikus, 1954-ben nyerte el a fizikai Nobel-díjat a német Walther Bothe társaságában, a szubatomi részecskék viselkedésének statisztikai leírásáért (* 1882).
- 35 éve, 1975. január 8-án hunyt el Botond-Bolics György mérnök, szakíró, népszerű-tudományos művek szerzője, a Mikrobi szellemi atyja (* 1913).
- 20 éve, 1990. január 6-án hunyt el Pavel Alekszejevics Cserenkov Nobel-díjas orosz fizikus (* 1904).
- 20 éve, 1990. január 9-én megalakult a Magyar Tudományos-, Üzemi- és Szaklapok Újságíróinak Egyesülete.
- 15 éve, 1995. január 4-én hunyt el Wigner Jenő Nobel-díjas magyar–amerikai fizikus (* 1902).
- 2065 éve, Kr. e. 45. január 1-jén vezette be Julius Caesar a - róla elnevezett - Julián-naptárt.
- 625 éve, 1384. december 31-én hunyt el John Wycliffe angol teológus, reformátor, a reformáció előtti vallásújítók (előreformátorok) egyik legnagyobb alakja (* 1324 k.).
- 495 éve, 1514. december 31-én született Andreas Vesalius németalföldi születésű orvos, a modern anatómia megteremtője († 1564).
- 350 éve, 1659. december 31-én hunyt el Apáczai Csere János erdélyi székely-magyar filozófus, pedagógus, iskolateremtő, az első magyar enciklopédia megalkotója és kiadója, valamint magyar akadémia felállításának kezdeményezője (* 1625).
- 310 éve, 1700. január 1-jén vezették be a Julián-naptárt Oroszországban.
- 260 éve, 1749. december 30-án kelt alapítólevelével Mária Terézia Bécsben megalapította a Collegium Theresianumot.
- 255 éve, 1755. január 1-jén született Festetics György gróf, mezőgazdász, a keszthelyi Georgikon alapítója, Festetics Julianna testvére, s így gróf Széchényi Ferenc sógora.
- 230 éve, 1780. január 1-jén jelent meg Pozsonyban a Magyar Hírmondó, az első magyar nyelvű hírlap, alapítója Rát Mátyás evangélikus lelkész volt, a hírlap Patzkó Ferenc nyomdájában készült.
- 200 éve, 1809. december 29-én született William Ewart Gladstone liberális politikus, az Egyesült Királyság négyszeres miniszterelnöke († 1898).
- 195 éve, 1814. december 28-án hunyt el Benkő József (teológus) református lelkész, teológus, botanikus, történetíró (* 1740).
- 160 éve, 1850. január 1-jén Óbuda Pest vármegye fennhatósága alól Buda szabad királyi főváros hatósága alá került és Óbuda városi jegyzővé (későbbi első polgármesterét) Harrer Pált választották.
- 135 éve, 1875. január 3-án hunyt el Pierre Larousse francia nyelvész, tanár, lexikológus, a Larousse Könyvkiadó megalapítója (* 1817).
- 125 éve, 1885. január 1-jén született Ortvay Rudolf fizikus, egyetemi tanár, akadémikus, az európai szintű modern elméleti fizika oktatásának és kutatásának hazai megteremtője († 1945).
- 125 éve, 1885. január 3-án született Lesznai Anna magyar író, grafikus, iparművész, a Nyolcak vendégtagja († 1966).
- 120 éve, 1889. december 31-én született Greguss Pál biológus, egyetemi tanár, a növényanatómia és -paleontológia nemzetközileg ismert kutatója († 1984).
- 110 éve, 1900. január 1-jén jelent meg a Huszadik Század című folyóirat első száma.
- 100 éve, 1909. december 28-án a Massachusetts állambeli Clark Egyetemen Robert Goddard fizikus és mérnök nyilvánosságra hozta a rakéta-hajtóművekről szóló első munkáit. („Többször bebizonyosodott már, hogy a tegnap álmai a ma reményeivé válnak, hogy holnap már realitássá legyenek.”– Goddard.)
- 100 éve, 1909. december 30-án nyitotta meg első kiállítását a magyar avantgard művészeket tömörítő Nyolcak művészcsoport.
- 100 éve, 1909. december 31-én nyitották meg a forgalom előtt a Ralph Modjeski lengyel amerikai kultúrmérnök által tervezett és vezetésével épített New York-i Manhattan hidat; a Manhattan híd a legutoljára megépült függőhidak egyike és legforgalmasabb átkelőhely az East River-en.
- 95 éve, 1915. január 2-án hunyt el Goldmark Károly zeneszerző, a Sába királynője című nagy sikerű opera alkotója (* 1830).
- 90 éve, 1920. január 2-án született Isaac Asimov orosz származású amerikai író és biokémikus, akit tudományos-fantasztikus és tudománynépszerűsítő művei tettek ismertté rendkívül sikeres és kivételesen termékeny írói pályafutása során († 1992).
- 70 éve, 1939. december 30-án született Kajdi János magyar ökölvívó († 1992).
- 65 éve, 1944. december 30-án lett a második világháborúban a nyilasok áldozata Richter Gedeon magyar vegyész, nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű gyáralapító gyógyszerész (* 1872).
- 65 éve, 1944. december 30-án hunyt el Romain Rolland Nobel-díjas francia író (* 1866).
- 65 éve, 1945. január 1-jén a történelmi Miskolc, Diósgyőr és Hejőcsaba létesítésével létrejött Nagy-Miskolc.
- 65 éve, 1945. január 2-án hunyt el Ortvay Rudolf fizikus, egyetemi tanár, akadémikus, az európai szintű modern elméleti fizika oktatásának és kutatásának hazai megteremtője (* 1885).
- 60 éve, 1950. január 1-jén lépett hatályba a Budapest főváros területének új megállapításáról címmel hozott és 1949. december 20-án kihirdetett 1949. évi XXVI. törvény, amellyel létrejött Nagy-Budapest.
- 60 éve, 1950. január 1-jével Miskolchoz csatoltak több környékbeli települést: Görömböly (Tapolcával), Alsó- és Felsőhámor, valamint Szirma.
- 40 éve, 1969. december 28-án született Linus Benedict Torvalds, a népszerű, Unix-szerű operációs rendszer, a Linux fejlesztésének elindítója és jelenleg is egyik fő fejlesztője.
- 40 éve, 1969. december 31-én megnyílt a budapesti Duna Intercontinental Szálló, amely Finta József tervei szerint épült, és a háború utáni szállodaépítési program első megvalósult létesítménye.
- 40 éve, 1970. január 1-jén megkezdődött a Unix-korszak (epoch) 00:00:00 UTC időpontban.
- 20 éve, 1989. december 28-án hunyt el (az erdélyi Nagyszebenben született) Hermann Oberth szász-német fizikus, az űrkutatás egyik úttörője (* 1894).
- 20 éve, 1989. december 31-én hunyt el Lantos Mihály olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, edző, az Aranycsapat kiemelkedő hátvédje (* 1928).
- 20 éve, 1990. január 1-jén kezdte meg működését az (1989. évi XXXII. törvény rendelkezése alapján a rendszerváltó alkotmány által létesített) első magyar Alkotmánybíróság.
- 10 éve, 2000. január 1-jén lett kihirdetve és lépett hatályba a 2000. évi I. törvény Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról.
- 10 éve, 2000. január 1-jén lépett hatályba az 1999. évi LII. törvény a felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról, amely mérföldkő a magyar felsőoktatásban.