Nemzeti dal
| Nemzeti dal | |
 | |
| A Nemzeti dal kézirata | |
| Szerző | Petőfi Sándor |
| Megírásának időpontja | 1848. március 13. |
| Nyelv | magyar |
| Témakör | 1848–49-es forradalom és szabadságharc |
| Műfaj | vers |
| Külső hivatkozás | [1] |
 A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Nemzeti dal témában. | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzeti dal témájú médiaállományokat. | |
A Nemzeti dal Petőfi Sándor legismertebb költeménye, amely az 1848–49-es forradalom és szabadságharc máig ható üzenete és a magyar hazafias költészet kiemelkedő alkotása.
Jelentősége
[szerkesztés]„Petőfi politikai költészetében valóban határt jelöl: a küszöböt, melyen át a költői vágy és akarat a cselekvés terére lép ki. A szabadság-rajongás az ő legszemélyesebb lírai tulajdona volt; a cselekvés, melyet belőle következtetni kíván, az egészre vár.” (Horváth János, 455. p.)
Keletkezése
[szerkesztés]
Petőfi a verset 1848. március 13-án, két nappal a forradalom kitörése előtt írta. A vers kezdősora a hagyomány szerint Szikra Ferenc hatására megváltozott: amikor Szikra meglátta az eredeti kezdősort (Rajta magyar, hí a haza!) azt a megjegyzést tette Petőfinek, hogy: „Barátom, elébb talpra kell állítani a magyart, azután rajta!”. Petőfi megfogadta a tanácsot és átírta a sort.[1]
Petőfi a verset eredetileg arra a népgyűlésre szánta, melyet március 19-ére tervezett a pesti ifjúság. A bécsi forradalom hírére azonban felgyorsultak az események. 15-én először Pesten, a Pilvax kávéházban olvasta fel a verset.
A Nemzeti dal a 12 ponttal együtt az első volt, amit a szabad sajtó kinyomtatott az elfoglalt Landerer-nyomdában. (Petőfi egyébként ide elfelejtette magával vinni a kéziratot, ezért emlékezetből diktálta le.) Ezután a versből több ezer példányt osztottak szét a nép között.
A nyomda előtt szavalta el a nép közösen a nemzeti dal eskü szövegét, ahogyan arról a Pesti Hírlap 1848. március 17-i száma megemlékezik. Nem mellesleg a Pesti Hírlapot is itt nyomták, a Hatvani utcában fellelhető Horváth házban, Landerer Lajos kiadótulajdonosnál (ma a Kossuth Lajos utca és a Szép utca sarka az Astoria és a Ferenciek tere között).
A Pesti Hírlap fenti vezércikkében így írja le az eseményt:
„Így született márt. 15-én d.e. 11 ½ órakor a magyar sajtónak törvényes tiszta, censura által meg nem fertőztetett ágyából az első ikerszülött.
Egyik a kívánatoknak tegnapi mellékletünkben is közölt 12 pontja, mely így hangzik:
Mit kíván a magyar nemzet? ...
Az ikertestvér mellett méltólag állott Petőfi Sándor következő lelkes költeménye:
Nemzeti dal. …
Az ezernél számosabb nép fölemelt ujjakkal ismétlé az esküt. – Irinyi József mutatá be szabad ég alatt az elsőszülötteket”
A nyomda előtt történtekről a Pesti Hírlap már 1848. március 16-án beszámolt:
„Az összegyűlt tömeg pedig daczára a sűrün hulló esőnek, példás türelemmel bevárta a censura nélkül kinyomtatott első magyar példányok elkészültét, mi megtörtént d.e. 11/½ órakor. A nyomtatványok idegen ajku polgártársaink iránti tekintetből németül is elkészültek. - Örömmel jegyezzük fel, hogy a 12 ½ óráig tartott csoportozatot legkisebb rendetlenség sem zavará meg.”[2]
A legenda szerint Petőfi a Nemzeti Múzeum lépcsőjén állva elszavalta az egybegyűlt tömegnek a Nemzeti dalt, Petőfi azonban visszaemlékezéseiben nem említi a múzeumot azon helyek közt, ahol elszavalta a verset; itt feltehetőleg beszédet mondott, csak az utókor emlékezetében keletkezett a múzeumlépcsőn szavalás története.[3][4]
Műfaja
[szerkesztés]A Nemzeti dal műfaját tekintve induló, kardal. A szöveg dialógusként jeleníti meg a költőt és a mondataira felelő tömeget az újra és újra visszatérő refrénnel. A párbeszéd jellege annyiban módosul, hogy a megszólító és megszólított nevében egyaránt többes szám első személyű igealakokat használ.
Hangneme, mozgósító felhívása alapján a kiáltványversek sorát is gazdagítja. A Nemzeti dal egy alkalmi vers, egy meghatározott eseményre, alkalomra íródott.
Témája
[szerkesztés]A mű tematikailag alapvető ellentéteken épül. A költő a dicső, fényes múltat, a szabadságot (ősapáink, Kik szabadon éltek-haltak, / Szolgaföldben nem nyughatnak) állítja szembe az akkori jelen szégyenteljes rabságával (Rabok voltunk mostanáig, / Kárhozottak). Majd ezt követően utal a jövőre, a feladatra, amely nem más, mint e rablánc lerázása.
Hatása
[szerkesztés]- Karinthy Frigyes az Így írtok tiben parodizálta (részlet az 1921-es bővített kiadásból):[2]
Talpra barna kislányt
Tenyeremen vittem,
Rabok legyünk vagy szabadok.
Ez a kérdés itten.
Megzenésítette
[szerkesztés]- Tolcsvay László 1973-ban megzenésítette a verset, amit először Koncz Zsuzsával, az Illés és a Fonográf együttessel közösen, a Budapest Sportcsarnokban 1981-ben megtartott „A Koncert” című rendezvényen adtak elő, nagy sikerrel.
- Kálozdy János (A mű kottáját még 1848-ban kiadták, és még évtizedek múltán is a legjobb átiratnak tartotta a közvélemény.)
- Feldinger Frigyes
- Kodály Zoltán
- Egressy Béni
- Halmos László
- Hubay Jenő
A vers
[szerkesztés]
Nemzeti dal
Talpra, magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk, vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! -
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordtunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
- (Pest, 1848. március 13.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc Archiválva 2017. április 5-i dátummal a Wayback Machine-ben – Erdély.ma, 2012. március 15.
- ↑ Pesti Hírlap 1848.03.16. 1.p; 1848.03.17. 1. p. (Bittsánszky Géza dr.)
- ↑ Hanher Péter. Legújabb 100 történelmi tévhit. Budapest: Animus Kiadó, 175. o. (2015). ISBN 9789633243619
- ↑ Juhász Edina: Csak legenda, hogy petőfi elszavalta a nemzeti dalt a múzeumkertben. Index, 2019. március 15. (Hozzáférés: 2022. május 12.)
Források
[szerkesztés]- Horváth János: Petőfi Sándor (Budapest, Pallas Kiadó, 1922.)
- ELTE Gépeskönyv Petőfi Sándor Értelmezések
- A „Nemzeti dal” első nyomtatott példánya
- A „Nemzeti dal” kézirata
- A nemzeti dal angolul
