Ugrás a tartalomhoz

Hajós Alfréd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hajós Alfréd
SzületettGuttmann Arnold
1878. február 1.
Budapest
Elhunyt1955. november 12. (77 évesen)
Budapest
BeceneveMagyar delfin
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaBlockner Vilma
SzüleiGuttmann Jakab és
Löwy Rozália
Foglalkozásaépítészmérnök
IskoláiBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
KitüntetéseiYbl Miklós-díj (2010)
Halál okatüdőbetegség
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (B.121 (sírbolt))[1]
Úszópályafutása
Versenyszámgyors
KlubMagyar Úszó Egyesület (1894–1896)
Labdarúgó-pályafutása
KlubBudapesti TC (1898–1904)
edzőkéntSzövetségi kapitány Magyarország (1906)
Labdarúgó-játékvezetői pályafutása
Hazai szereplésNB I. (1897–1907)
Építészi pályafutása
Jelentős épületeiAranybika szálló
Nemzeti Sportuszoda
Millenáris Sportpálya
Weidlich-palota
DíjaiYbl Miklós-díj
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajós Alfréd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Szerzett érmek
Magyarország színeiben
Úszás
Olimpiai játékok
arany
1896, Athén
100 m gyors
arany
1896, Athén
1200 m gyors
Művészeti versenyek
Olimpiai játékok
ezüst
1924, Párizs
építészet

Hajós Alfréd (eredetileg Guttmann Arnold; Budapest, 1878. február 1. – Budapest, 1955. november 12.)[2][3] magyar építészmérnök, gyorsúszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az első magyar olimpiai bajnok. A sportsajtó által adományozott beceneve a „Magyar delfin”.

Élete

[szerkesztés]

Budapesti szegény zsidó családból származott, édesapja Guttmann Jakab, édesanyja Löwy Rozália. 1899 októberében egyéves önkéntes tiszthelyettes-képző szolgálatra vonult be a 6-os vártüzérekhez.[4] Miután a Műegyetemen oklevelet szerzett, Alpár Ignác irodájában, majd Lechner Ödönnel dolgozott. 1907-ben nyitott önálló irodát. Sikerrel vett részt pályázatokon. Kezdetben szecessziós, majd eklektikus, később konstruktív, modern stílusban alkotott.

1908. április 30-án Terézvárosban feleségül vette Blockner Vilmát, Blockner Izidor és Eisler Regina leányát.[5]

Hajós Alfréd sportsikereinek köszönhetően a zsidótörvények hatálya alól kezdetben mentességet élvezett. A nyilasuralom idején viszont már bujkálnia kellett. Mégsem elsősorban magán, hanem a többi zsidó származású sportolón próbált segíteni. Vitéz Halassy Olivér vízilabdázó és úszó olimpiai bajnok – aki házában több zsidó sportolót bújtatott – segített neki ebben.[6]

Halálát specifikus tüdőbaj okozta 1955-ben.

Sportolóként

[szerkesztés]

Mint a korabeli ifjúság több tagja, ő is aktívan sportolt.

Úszóként

[szerkesztés]

A Magyar Úszó Egyesület (MÚE) tagjaként (1894–1896) volt egyesületi sportember. Az 1896. évi nyári olimpiai játékokon (az első újkori olimpián) Athénban a 13 °C-os tengervízben[7][8] megrendezett versenyen megnyerte mind a 100 m-es (1:22,2) – vízből indulva –, mind pedig az 1200 m-es (18:22,1) – hajóról a partra úszva – gyorsúszószámot, ezzel ő szerezte a magyar sport első és második olimpiai győzelmét (nem aranyérmét, hiszen akkor még ezüstérem járt a győzteseknek). Sikereit a magyar tempónak nevezett úszóstílusnak köszönhette, ami gyakorlatilag megegyezett a mai gyorsúszó stílussal.[9]1895-ben nem hivatalos Európa-bajnok 100 méter gyorson, „örökös magyar bajnok”.

Labdarúgóként

[szerkesztés]

Klubcsapatban

[szerkesztés]

Sportolóként úszott, atletizált (1896–1898), közben tornászott és a labdarúgást is kiemelkedő szinten végezte. Fizikai felkészültségének elismeréseként játékosként balösszekötőként alkalmazták képességeit. 1897. május 9-én az első nyilvános edzőmérkőzésen játszott labdarúgó-mérkőzésen a Budapesti Torna Club (BTC) csapatában. A BTC-ben 1898–1904 között rúgta a labdát. 1901-ben és 1902-ben tagja volt a bajnokcsapatnak.

A válogatottban

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Labdarúgó-játékvezetőként

[szerkesztés]

Gyakorlata, valamint szabályismerete alapján vizsga nélkül, 1897-től szükségből lett játékvezető. Az alakuló klubtalálkozókon, bemutató mérkőzéseken, az MLSZ által üzemeltetett bajnokságokban tevékenykedett. Játékvezetésből 1903-ban Budapesten az MLSZ Bíróvizsgáló Bizottság (BB) előtti elméleti és gyakorlati vizsgát tett. Az MLSZ BB javaslatára 1903-tól NB I-es bíró. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. A nemzeti játékvezetéstől 1908-ban visszavonult. NB I-es mérkőzéseinek száma: 14.

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1903. május 17. Margitszigeti Sportpálya, Budapest, első NB I-es mérkőzése Postás SE–MTK 13– 0 Zárt kapus
1908. február 16. Millenáris Sportpálya, Budapest utolsó NB I-es mérkőzése Ferencvárosi TC–MAC 4 – 2 Zárt kapus

A Magyar Labdarúgó-szövetség terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) bíróinak keretébe. Európában a legtöbb válogatott mérkőzést vezetők rangsorában többed magával, 1 (1907. április 7.–1907. április 7.) találkozóval tartják nyilván.

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1907. április 7. Millenáris Sportpálya, Budapest 11. válogatott mérkőzés Magyarország–Csehország 5 – 2 1000

Sportvezetőként

[szerkesztés]
Hajós Alfréd emléktáblája egykori lakhelyén, a budapesti Báthori utca 5. szám alatt

Mielőtt a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) megindította volna a nemzetek közötti mérkőzéseket, több alkalmi mérkőzést játszott a magyar válogatott. Először nem volt szövetségi kapitány, még válogató bizottság sem, a kiküldöttek tanácsa állította össze a csapatot. A rendszeres nemzetközi mérkőzéseknél már nehézkesnek bizonyult a szavazás, mert nem mindig a legjobbakat hozta össze egy csapatba. A bizottsági válogatók mellé kapitányt választottak, aki intézte a kijelölt csapat sorsát. Tárgyilagossága hiányában a válogató bizottság megszűnt, ezért a legjobbnak tartott szakemberre bízták a válogatást, ő lett a szövetségi kapitány. A szövetségen belüli – hatalmi – irányvonalaknak köszönhetően egy-egy vereség után a válogató bizottság vissza-vissza tért.

1906-ban az MLSZ felnőtt válogatottjának vezetője, három mérkőzésének eredménye: 1 győzelem, 2 döntetlen.[10]

A Magyar Olimpiai Bizottság tagja.

Ismert épületei

[szerkesztés]

Eleinte szecessziós, majd eklektikus, kiforrott korában konstruktív, modern szellemű, leginkább olasz hatású stílusban alkotott.

1920 előtt

[szerkesztés]
Leírás Helység, cím Építés éve Megjegyzés Kép
Bencés gimnázium[11][12] Kőszeg, Hunyadi János u. 10. 1907–1908 ma: Jurisich Miklós Gimnázium [1]
Dozzi József Szalámigyár Rt. gyárépülete[13] Budapest, Dembinsky (ma Wysocki) u. 1. 1908–1910 ma: REAGENS Fejlesztő Gyártó és Ker. Kft.
Református Egyház Zsinati Központja[14][15] Budapest, Abonyi utca 21. 1908–1909 ma: Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatala; belső berendezését is ő tervezte[11] [2]
Vakok Intézete[11] Szombathely, Dózsa György utca 4. 1910 ma: Nagy Lajos Gimnázium [3]
Füzesséry-bérház[16][17] Budapest, Gerlóczy utca 7. 1910–1911 [4]
Krämer-bérház[18] Budapest, Csanády u. 16. 1910 homlokzata átalakítva
Római katolikus gimnázium[19] Lőcse, Kláštorská číslo 37 1911–1913
Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének Székháza[20][21] Budapest, Alkotmány u. 29. 1911–1912 [5]
Weidlich-palota Miskolc, Széchenyi utca 19. 1911
Magyar Általános Hitelbank palotája[22] Szabadka, Köztársaság tér 2. 1911–1912 [6] Archiválva 2023. április 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
Lichtenstein-palota Miskolc, Hunyadi út 5. 1912
Vakok Intézete[11][23] Szeged, Alsó Kikötő sor 1. 1912 [7]
Vakokat Gyámolító Országos Egyesület székháza[21][24] Budapest, Hermina út 7. 1912 ma: Zuglói Egészségügyi Szolgálat
Szombathelyi Mezőgazdasági Takarék- és Hitelbank Rt. [21][25][26] Szombathely, Király u. 17. 1913 [8]
Hitelintézeti palota[27] Miskolc, Széchenyi utca 29. 1913
Aranybika Szálló Debrecen, Piac u. 11-15. 1915 ma: Grand Hotel Aranybika

1920–1945

[szerkesztés]
Leírás Helység, cím Építés éve Megjegyzés Kép
UTE Stadion[11] Újpest (ma: Budapest), Megyeri út 13. 1921–1922
Népkerti Vigadó[28] Miskolc, Görgey Artúr utca 23. 1926 az Adler Károly tervezte épület (1902-1903) átépítése
Népkerti sporttelep Miskolc 1926
Selyemréti Strandfürdő Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky 58. 1927
Millenáris Sportpálya[29] Budapest, Szabó József u. 3. 1928
Szegedi Úszóegyesület Uszodája (SZÚE)[30] Szeged, Torontál tér 10. 1930 2009-ben lebontották
Nemzeti Sportuszoda[31] Budapest, Margit-sziget 1930
Győri Versenyuszoda[32] Győr 1931 [9]
lakóépület[33] Budapest, Attila út 119. (régebben Attila út 81.) 1932 [10]
Balassagyarmati strandfürdő és 33 m-es uszoda[34][35] Balassagyarmat 1934–1935
a Pünkösdfürdői Strandfürdő 50 m-es versenymedencéje és a 25 m-es tanmedencéje[34][36] Budapest, Királyok útja 272. 1935 [11]
a Pesti Izraelita Hitközség szállodabérháza[37][38] Budapest, Andrássy út 111. 1937–1938
Verőfény Ház- és Lakásépítő Szövetkezet társasháza[39] Budapest, Kresz Géza utca 51. 1943

1945 után

[szerkesztés]
Leírás Helység, cím Építés éve Megjegyzés Kép
Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő[40] Hajdúszoboszló, Szent István park 1. 1946 ma: Hungarospa Hajdúszoboszlói Zrt. [12]
Tüdőbetegkórház[34] Budapest, Amerikai út 1950
Szabolcs utcai kórház szülészeti és nőgyógyászati épülete[34] Budapest, Szabolcs utca 1952

1945 után a budapesti Vajdahunyad vára, a Tőzsdepalota és több más középület helyreállítási munkálatait vezette.[11] 1946-ban Weichinger Károllyal a hajdúszoboszlói fürdőváros szabályozási és beépítési tervét készítettel el.[34]

Építési év kérdéses

[szerkesztés]

További lakóépületek a fővárosban, a Napraforgó utcában, a Stefánia úton és a Fehérvári úton. De több ipari épület is öregbíti munkásságát, mint például a Déva utcában a Rotor felvonógyár épületei. Töretlenül folytatódott az úszósporthoz fűződő elszakíthatatlan kapcsolata, a svábhegyi szanatórium uszodája és strandja, a IV. kerületi, újpesti uszoda és strand. Lakóházat tervezett a Budapest I. kerületi Toldy Ferenc utcában is.[41]

Tervben maradt épületek

[szerkesztés]
  • 1905: Kultuszminisztérium, Budapest[21]
  • 1906: VI. kerületi főgimnázium, Budapest[21]
  • 1913: Nemzeti Stadion, Budapest, Margit-sziget[21]
  • 1914: Vakok Intézete, Kolozsvár[21]

Sikerei, díjai

[szerkesztés]
Hajós Alfréd síremléke Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: B-18-11.

1922-ben a negyedszázados jubileumát ünneplő magyar futball vezetése márványlapra helyezett díszplakettel és szövetségi jelvénnyel tüntette ki. Abban az évben jubileumi találkozóhoz érkezett a magyar-osztrák "házi" vetélkedés; 50. alkalommal csapott össze a két válogatott gárda. A kezdő rúgás elvégzésére kérték fel, mint az első mérkőzés résztvevőjét, a válogatott volt vezetőjét, az MLSZ alelnökét.

1923-ban a 25 éves játékvezetői, sportvezetői tevékenységének elismeréseként arany jelvény tárgyjutalomban részesült az Országos Tanács jóváhagyásával.

Az 1924. évi nyári olimpiai játékok művészeti versenyében egy stadiontervével ezüstérmet szerzett (Lauber Dezsővel közösen) úgy, hogy az első díjat nem adták ki (ezüstérmet csak Hajós kapott, mivel a pályázatról Lauber aláírása hiányzott, aki végül csak emlékéremben részesült). A Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodában áll fejszobra.

  • Építész Aranydiploma
  • Sztahanovista oklevél
  • Posztumusz Ybl Miklós-díj (2010)
  • A magyar úszósport halhatatlanja (2013)[42]

Írásai

[szerkesztés]
  • Így lettem olimpiai bajnok; ill. Újvári Dezsőné; Sport, Bp., 1956

Statisztika

[szerkesztés]

Mérkőzései a labdarúgó-válogatottban

[szerkesztés]
 Magyarország
# Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény
  1901. április 13. Budapest, Millenáris-pálya Magyarország  1 – 6 Anglia Surrey Wanderers barátságos -
1. 1902. október 12. Bécs, WAC-pálya Ausztria  5 – 0  Magyarország barátságos -
Összesen 1 mérkőzés 0 gól

Mérkőzései szövetségi kapitányként

[szerkesztés]
 Magyarország
# Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény
1. 1906. április 1. Budapest, Millenáris-pálya Magyarország  1 – 1  Csehország barátságos -
2. 1906. október 7. Prága, Slavia-stadion Csehország  4 – 4  Magyarország barátságos -
3. 1906. november 4. Budapest, Millenáris-pálya Magyarország  3 – 1  Ausztria barátságos -
Összesen - mérkőzés - gól

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/Sportkonyvek_450/?pg=29&layout=s
  2. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. V. ker. állami halotti anyakönyv 700/1955. folyószáma alatt.
  3. ↑ Pesti zsidó hitközség anyakönyve. (Hozzáférés: 2022. február 6.)
  4. ↑ "BAJTÁRSI TALÁLKOZÓ. A 6-os vártüzérezred 1899-ben szolgált egyévi önkéntesei 32 éves bajtársi találkozót rendeztek. Az akkor szolgált 28 önkéntes közül 11 a világháborúban elesett. Megjelent a találkozón 16 volt önkéntes, köztük: dr. Alföldy Lajos kúriai biró, Fejér Lajos, Hajós Alfréd, Ritter Mór és Grósz Alfréd építészmérnökök; Lenkey Géza tüzérezredes, Vas Leó és Endrényi Ferenc. A bajtársi összejövetelen melegen ünnepelték Hann Henrik O.T.I. főtanácsost, az önkéntesiskola 32 év előtti kiképzőtisztjét." – Forrás: Magyar Országos Levéltár 'K' szekció; Magyar Országos Tudósító, 1931. június 22. Tizenkettedik kiadás, 12 óra 40 perc; Hírek rovat.
  5. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Budapest VI. ker. polgári házassági akv. 473/1908. folyószáma alatt.
  6. ↑ Hajós Alfréd - Zsidó Kiválóságok Háza
  7. ↑ 1896. [2013. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 5.)
  8. ↑ Hajós Alfréd, a magyar delfin. Múlt-Kor, 2012. április 11.
  9. ↑ Pecsők, László: Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok (magyar nyelven). Ujkor.hu, 2021. április 11. (Hozzáférés: 2021. május 1.)
  10. ↑ Pecsők László: Hajós Alfréd az olimpián túl | Budapest Főváros Levéltára. bparchiv.hu. [2021. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 1.)
  11. ↑ a b c d e f g h i j k https://www.nyugat.hu/cikk/szombathely_regen_ma_vakok_intezete_nagy_lajos_gimnazium
  12. ↑ http://www.jurisich-koszeg.edu.hu/files/100_mail.pdf
  13. ↑ http://rakospalotaanno.hu/2019/02/08/a-dozzi-szalamigyar/
  14. ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=14&cim=abonyi-u-21&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
  15. ↑ http://regi.reformatus.hu/mutat/seta-a-zsinati-szekhazban/
  16. ↑ https://funzine.hu/2020/02/01/goodapest/budapest-uncovered-az-uszo-epitesz/
  17. ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=gerloczy-u-7&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
  18. ↑ Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861–1945. Budapest: Ariton Kft. 2019. ISBN 9786150058528  , 78. o.
  19. ↑ https://www.explorecarpathia.eu/hu/szlovakia/locse-levoca/gimnazium
  20. ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=alkotmany-u-29&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
  21. ↑ a b c d e f g h Gerle, i. m., 61. o.
  22. ↑ Archivált másolat. [2023. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 5.)
  23. ↑ https://www.delmagyar.hu/szeged-es-kornyeke/2012/12/szazeves-a-szegedi-vakok-otthona
  24. ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=14&cim=hermina-ut-7&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
  25. ↑ https://www.kozterkep.hu/17727/a-mezogazdasagi-takarek-es-hitelbank-epuletdiszei
  26. ↑ https://gallery.hungaricana.hu/hu/BDKPhoto/1473523/?list=eyJxdWVyeSI6ICJDSU1LRT0oXCJ0b3duIHNxdWFyZVwiKSJ9
  27. ↑ Bede, i. m., 165. o.
  28. ↑ https://minap.hu/cikk/akkor-es-most-nepkerti-vigado
  29. ↑ https://pestbuda.hu/cikk/20210630_a_zugloi_millenarison_jatszottak_az_elso_hazai_nemzetkozi_futballmerkozest_a_magyar_sport_bolcsojenek_nevezett_palya_125_eves
  30. ↑ Tóth, i. m., 574. o.
  31. ↑ https://pestbuda.hu/cikk/20201208_kilencven_eves_a_nemzeti_sportuszoda_a_xx_szazadi_epiteszet_kiemelkedo_alkotasa
  32. ↑ https://regigyor.hu/ujvaros-sziget/gyori-uszoda-latkepe-1960-korul/
  33. ↑ https://budapest100.hu/en/house/attila-ut-119/
  34. ↑ a b c d e https://epiteszforum.hu/tervezte-hajos-alfred
  35. ↑ a város nyugati szélén, a vágóhíddal szemben létesült, a kivitelező Magos (Munk) Dezső volt. Egykor országos versenyeket is rendeztek itt. A hajdani öltözők és egyéb építmények deszkáit a második világháború után a lakosság széthordta és eltüzelte. Helyükön ma egyszerűbb kabinsor áll. A strandfürdő néhány évtizedes szünet után, felújítást követően néhány éve ismét működik.
  36. ↑ https://termalfurdok.com/punkosdfurdoi-strandfurdo/
  37. ↑ Déry: Terézváros–Erzsébetváros, i. m., 62. o.
  38. ↑ https://multmento.blog.hu/2015/01/24/a_munkacsy_mihaly_utca_sarkan_van_egy_szalloda
  39. ↑ Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861–1945. Budapest: Ariton Kft. 2019. ISBN 9786150058528  , 157. o.
  40. ↑ https://www.facebook.com/hungarospa.hajduszoboszlo/photos/a.417513968289859/5337936962914177/?type=3
  41. ↑ https://epiteszforum.hu/tervezte-hajos-alfred
  42. ↑ Úszás: Egerszegi és Darnyi a Hírességek Csarnokában, 2013. november 12. (Hozzáférés: 2013. november 12.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hajós_Alfréd&oldid=27184237”