Pataki Mihály
| Pataki Mihály | |||||||||
 | |||||||||
| 1916-ban | |||||||||
| Személyes adatok | |||||||||
| Születési dátum | 1893. december 7. | ||||||||
| Születési hely | Budapest, Magyarország | ||||||||
| Halálozási dátum | 1977. november 28. (83 évesen) | ||||||||
| Halálozási hely | Budapest, Magyarország | ||||||||
| Sírhely | Farkasréti temető (E-1746. fülke)[1][2] | ||||||||
| Állampolgárság | magyar | ||||||||
| Becenév | Pityke | ||||||||
| Poszt | csatár | ||||||||
| Junior klubok | |||||||||
| |||||||||
| Felnőtt klubok1 | |||||||||
| |||||||||
| Válogatottság | |||||||||
| |||||||||
| Díjak, elismerések | |||||||||
| |||||||||
| 1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. | |||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pataki Mihály témájú médiaállományokat. | |||||||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||||||||
Pataki Mihály, beceneve Pityke (Budapest, 1893. december 7. – Budapest, 1977. november 28.) labdarúgó, 1930-ban a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya.
Pályafutása
[szerkesztés]A Ferencvárosban
[szerkesztés]1908-ban kezdte a labdarúgást a Ferencváros ifjúsági csapatában. Már 17 éves korában bemutatkozott az élvonalban, 1910. szeptember 12-én a Nemzeti SC ellen és két gólt is szerzett. Az első három idényben sorozatban megnyerték a bajnokságot, 1913-ban a kupát is. Ezután éveken át másodikak, harmadikak voltak, csak egyszer lettek negyedikek. Pályafutása utolsó két évében ismét bajnokok lettek és 1925-1926-ban, 32 évesen az év labdarúgója lett és újra a válogatott tagja lett. A profizmus 1926-os bevezetése után is amatőrként szerepelt a csapatban. A Fradiban összesen 380 mérkőzésen szerepelt (185 bajnoki, 140 nemzetközi, 55 hazai díjmérkőzés) és 280 gólt szerzett (113 bajnoki, 167 egyéb).
Érdekes szokása volt, hogy hűvös, esős időben fehér cérnakesztyűben játszott, hogy védje ujjait, mert hegedülni is nagyon szeretett.
A válogatottban
[szerkesztés]1912 és 1927 között 24 alkalommal szerepelt a legjobbak között és 20 gólt szerzett. Tagja volt az 1912-es stockholmi nyári olimpián részt vevő csapatnak, amely a vigaszág megnyerésével az ötödik helyen végzett.
| „ | Minden perc, minden mérkőzés ünnep volt, amit zöld-fehér mezben tölthettem, de a válogatott találkozók előtti pillanatokra ma is meghatódva emlékezem. Amikor a Himnuszt hallgattuk mindig könnyeztem... Szüleim határtalan hazaszeretetre neveltek, az 1848-as eszmék családunkban szentnek számítottak. | ” |
– Pataki Mihály | ||
Sportvezetőként
[szerkesztés]1927-es visszavonulása után, Maillinger Béla kérésére még 15 éven át dolgozott a ferencvárosi sikerekért, sportigazgatóként illetve szakmai vezetőként. Majd húszéves játékos pályafutásának tapasztalataival segítette a Fradi vezetőedzőit, többek között Blum Zoltánt is az 1931-1932-es 100%-osan megnyert bajnokságban. A harmincas évek végén az ő javaslatára kezdett a csapat VM rendszerben, három hátvéddel játszani és ennek is köszönhető volt az 1940-1941-es bajnoki cím.
1930-ban a válogatott szövetségi kapitánya volt három mérkőzésen át. Mérlege 2 döntetlen és 1 vereség volt:
- Svájc, 2-2, Bázel
- Csehszlovákia, 1-1, Prága
- Olaszország, 0-5, Budapest
Sikerei, díjai
[szerkesztés]- Magyar bajnokság
- bajnok (5 alkalommal): 1910-1911, 1911-1912, 1912-1913, 1925-1926, 1926-1927
- 2. (6 alkalommal): 1913-1914, 1917-1918, 1918-1919, 1921-1922, 1923-1924, 1924-1925
- 3. (3 alkalommal): 1919-1920, 1920-1921, 1922-1923
- Magyar Kupa
- győztes: 1913, 1922, 1927
- döntős: 1912[3]
- Auguszta-serleg
- győztes: 1914
- A stockholmi olimpia résztvevője. A vigaszág győztese (5. hely)
- Az év labdarúgója: 1925-1926
- az FTC örökös bajnoka: 1925
Statisztika
[szerkesztés]Mérkőzései a válogatottban
[szerkesztés]
Mérkőzései szövetségi kapitányként
[szerkesztés] Magyarország
| ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| # | Dátum | Helyszín | Hazai | Eredmény | Vendég | Kiírás | Gólok | Esemény |
| 1. | 1930. április 13. | Bázel | Svájc 
|
2 – 2 |  Magyarország
|
barátságos | - | |
| 2. | 1930. május 1. | Prága | Csehszlovákia 
|
1 – 1 | Magyarország
|
barátságos | - | |
| 3. | 1930. május 11. | Budapest, Üllői úti pálya | Magyarország
|
0 – 5 |  Olaszország
|
Európa-kupa | - | |
| Összesen | - | mérkőzés | - | gól | ||||
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ A Ferencváros nem állt ki a döntőre
Források
[szerkesztés]- Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. 164. o. ISBN 963-547-414-8
- Nagy Béla: Fradisták – Portréalbum 1. Budapest: Ferencvárosi Torna Club. 1979. ISBN 0719000084179
- Nagy Béla: Fradisták. Budapest: Sportpropaganda. 1981. ISBN 963-7542-44-2
- Major János–Nagy Béla–Szücs László: Fradi labdarúgó-szakosztály története (Sportpropaganda, 1972)
- Antal Zoltán, Hoffer József: Alberttől Zsákig. Budapest: Sportkiadó. 1968. ISBN 0439001507018
- Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek. Budapest: Sportkiadó. 1977. ISBN 963-253-501-4
.svg){kind=small} | ||
- Magyar labdarúgók
- Labdarúgócsatárok
- A Ferencváros labdarúgói
- Az év magyar labdarúgói
- Magyar olimpikonok
- Az 1912. évi nyári olimpiai játékok labdarúgói
- Magyar labdarúgóedzők
- Budapesten született személyek
- 1893-ban született személyek
- 1977-ben elhunyt személyek
- Magyar bajnok labdarúgók
- A Farkasréti temetőben eltemetett személyek