Schlosser Imre
Schlosser Imre | |||||||||||||||||||||||||||||
Személyes adatok | |||||||||||||||||||||||||||||
Születési dátum | 1889. október 11. | ||||||||||||||||||||||||||||
Születési hely | Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia | ||||||||||||||||||||||||||||
Halálozási dátum | 1959. július 18. (69 évesen) | ||||||||||||||||||||||||||||
Halálozási hely | Budapest, Magyarország | ||||||||||||||||||||||||||||
Sírhely | Farkasréti temető (8/2-1-218) | ||||||||||||||||||||||||||||
Állampolgárság | magyar | ||||||||||||||||||||||||||||
Becenév | Slózi | ||||||||||||||||||||||||||||
Poszt | csatár | ||||||||||||||||||||||||||||
Junior klubok | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
Felnőtt klubok1 | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
Válogatottság | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
Edzőség | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
Díjak, elismerések | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. | |||||||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Schlosser Imre témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||||||||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Schlosser Imre[2] (Budapest, 1889. október 11. – Budapest XII., 1959. július 18.[3][4]) magyar válogatott labdarúgó, edző, játékvezető. Korának egyik legnagyobb futballcsillaga, a magyar labdarúgás első Európa-szerte elismert klasszisa. 13-szoros magyar bajnok és 7-szeres bajnoki gólkirály. Mindkettő a mai napig magyar csúcs. Legendásan görbe lábú játékos volt. Népszerűségére jellemző, hogy játéka sok fiatalnak szolgált mintául és indított el a labdarúgás felé. Fritz Alajos, az FTC kapusa a sógora volt. Fia Solymosi Norbert, labdarúgókapus és válogatott kosárlabdázó volt. Életében 747 mérkőzésen lépett pályára, és 1017 gólt szerzett, mérkőzésenkénti gólátlaga 1,36 volt.[5]
Családja
[szerkesztés]Schlosser János (1860–1942)[6] és Kettner Mária gyermekeként született. Két bátyja volt, János (1881–1943)[7] és József, illetve egy húga, Irma. Bátyjai az FTC tagjai voltak. 1912-ben vette feleségül Fritz Erzsébetet, Elzát, aki csapattartása, Fritz Alajos húga volt. Két fiuk született, Imre és Norbert. Az 1930-as évek végén családnevét Solymosira változtatta. Kisebbik fia, Solymosi Norbert (1920–1980) labdarúgókapus és válogatott kosárlabdázó volt.
Pályafutása
[szerkesztés]A Ferencvárosban
[szerkesztés]Schlosser mindkét bátyja az FTC tagja volt és ők hívták fel Malaky Mihály figyelmét testvérükre, aki 1905-ben szerződtette őt. Az első csapatban 17 évesen mutatkozott be 1906. február 25-én a Postás ellen (0-1), de játéka még nem volt megfelelő, ezért 3 hónapra visszakerült a második csapatba erősödni. Ősztől már ismét az első csapatban szerepelt és már a tehetségének megfelelő játékot mutatott, így hamarosan stabil csapattaggá vált. Schlosser 1915-ig nyolc idényt játszott a Fradiban, ebből hatszor bajnokok lettek, illetve zsinórban hatszor gólkirály lett. Miután a vezetőseggel összekülönbözött,[8] a nagy rivális MTK-hoz szerződött.[9]
Az MTK-ban
[szerkesztés]1916 őszén, az I. világháború idején, két nem hivatalos bajnokság után ismét újraindult a nemzeti bajnokság. Schlosser hat szezonban játszott a Hungária körúton és mindannyiszor bajnokok lettek, a legelső idényben hetedszer is gólkirály lett.
Külföldön
[szerkesztés]1922-ben profi tréner lett. Először a Magyar Atlétikai Klub (MAK) szerződtette,[10] majd 1923–1924-ben a svéd FC Kamraterna (Norrköping) csapatánál vállalt edzői állást.[11] Ezt követően egy idényt a lengyel Wisla Kraków-nál trénerkedett, szerény eredményekkel. 1925-1926-ban a bécsi Wiener AC játékos-edzője lett.[12]
Ismét a Ferencvárosban
[szerkesztés]1926 őszén visszatért az Üllői útra és bajnokcsapat tagjaként búcsúzott a válogatottól. Ezt követően 1927-ben a Budai 33-akhoz igazolt, majd 1928-ban a Pesterzsébet II. ligában szereplő játékosa lett.[13] 1928-ban jelentette be visszavonulását,[14] ebből az alkalomból 1928. júniusban jutalomjátékot szerveztek számára, amelyen a II. Liga csapatával legyőzték az I. Liga csapatát.[15] Visszavonulása után különböző csapatokban néhány mérkőzés erejéig többször visszatért, például 1932-ben a II. ligás Budafok trénereként néhány mérkőzésen a csapatban is játszott.[16]
„ | Titokban sok könnyet hullattam az elhagyott zöld-fehér színekért., melynek még ma is változatlanul híve vagyok és az is maradok. Könnyen meg lehet ezt érteni, hiszen az igazi klubszellemet ott szívtam magamba és az FTC-ből lendült futballkarrierem a magasba. Mindig igazi örömet éreztem, mikor a zöld-fehér sávos trikót magamon feszülni éreztem | ” |
– Schlosser Imre |
Labdarúgó-játékvezetőként („szövetségi bíróként”) első mérkőzését 1930. augusztus 27-én vezette, amely Hajdu Andor jutalomjátéka volt a II. liga válogatottja és a Ferencváros csapatai között.[17][18]
A válogatottban
[szerkesztés]1906 őszén, 17 évesen lett a válogatott tagja. Az akkori szövetségi kapitány, Hajós Alfréd hívta meg a keretbe. 1927-ig 68 alkalommal szerepelt a nemzeti tizenegyben és 58 gólt szerzett.[19] Szintén rekord, hogy válogatott pályafutása 21 évet ölel fel.
1955. október 16-án a 100. magyar-osztrák mérkőzésen az ő vezetésével vonultak ki a csapatok, és a kezdőrúgást is ő végezte el a Népstadionban, 104 000 néző előtt.[20]
Sikerei, díjai
[szerkesztés]- Magyar bajnok: 13 alkalommal
- Magyar kupa-győztes: 2 alkalommal
- Ferencváros: 1913, 1927
- Auguszta Serleg-győztes: 1914
- Challenge kupa-győztes: 1909
- Ezüstlabda-győztes: 1906, 1908, 1909
- Magyar bajnoki gólkirály: 7 alkalommal
- Ferencváros (6):
- 1908-1909: 30 gól/15 mérkőzés=2,0-s átlag
- 1909-1910: 18 gól/16 mérkőzés=1,125-ös átlag
- 1910-1911: 38 gól/18 mérkőzés=2,11-es átlag
- 1911-1912: 34 gól/17 mérkőzés=2,0-s átlag
- 1912-1913: 33 gól/16 mérkőzés=2,06-os átlag
- 1913-1914: 21 gól/13 mérkőzés=1,615-ös átlag
- MTK (1):
- 1916-1917: 38 gól/16 mérkőzés=2,375-ös átlag! Magyar bajnoki csúcs
- Ferencváros (6):
- A stockholmi olimpia résztvevője. A vigaszág győztese (5. hely)
- Az év labdarúgója: 1911/1912
- Az FTC örökös bajnoka: 1974
- Európai gólkirály: 1911, 1912, 1913, 1914
Személyes rekordok
[szerkesztés]- 13-szoros magyar bajnok
- 7-szeres bajnoki gólkirály
- 1906 és 1927 között 21 éven át tagja a magyar válogatottnak
- A világ 6. legjobb elsőosztályú bajnoki góllövője (318 elsőosztályú bajnoki mérkőzésén 417 gólt szerzett) [21]
Statisztika
[szerkesztés]Mérkőzései a válogatottban
[szerkesztés]Kötetei
[szerkesztés]- A modern futball. Rex "Slózi" portréjával; Athenaeum, Bp., 1925 (Az Athenaeum sportkönyvtára 1. Futballsorozat)[22][23]
- Schlosser Imre és a magyar futball 35 esztendeje. A 75-szörös magyar válogatott játékos visszaemlékezései; Fővárosi Irodalmi Vállalat, Bp., 1934
- Fél évszázad a futballpályán. 1906–1956; sajtó alá rend. Szücs László, ill. Sajdik Ferenc; Sport, Bp., 1957
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A statisztika nem tartalmazza a három nem hivatalos bajnokság adatait (1914. ősz, 1915. tavasz, 1915. ősz és az 1916 tavaszán rendezett bajnoki díjmérkőzések. Ha ezeket is figyelembe vesszük, akkor összesen 320 mérkőzésen szerzett 417 találatot eredményez, amely az IFFHS adata is egyben.
- ↑ Néhányszor magyarosított néven szerepel: Lakatos Imreként, később megváltoztatta családnevét Solymosira
- ↑ Budapest XII., halálozási anyakönyv, 982/1959 szám
- ↑ Schlosser Imre gyászjelentése, OSZK
- ↑ Best Goalscorers All-Time (All Matches)
- ↑ Schlosser János gyászjelentése, OSZK. [2015. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 31.)
- ↑ ifjabb Schlosser János gyászjelentése, OSZK. [2015. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 10.)
- ↑ (1916. december 14.) „Világosság a Schlosser-ügyben.”. Pesti Hírlap 38 (347), 14–15. o. (Hozzáférés: 2015. november 29.)
- ↑ (1915. december 16.) „Labdarúgás. Az átigazolások.”. Pesti Hírlap 37 (349), 15. o. (Hozzáférés: 2015. november 29.)
- ↑ (1922. január 6.) „Schlosser Imre professzionátus tréner lett”. Budapesti Hírlap 42 (5), 7. o. (Hozzáférés: 2015. november 29.)
- ↑ (1923. február 25.) „Schlosser Svédországban”. Budapesti Hírlap 43 (45). (Hozzáférés: 2015. november 29.)
- ↑ (1925. szeptember 11.) „Schlosser Imre a bécsi WAC-hoz szerződik”. Budapesti Hírlap 45 (203). (Hozzáférés: 2015. november 29.)
- ↑ (1928. február 25.) „Schlosser Imre a Pesterzsébethez szerződött”. Budapesti Hírlap 48 (46), 12. o. (Hozzáférés: 2015. november 29.)
- ↑ (1928. július 11.) „Schlosser Imre visszavonul a futballtól”. Tolnai Világlapja 28 (28), 37. o. (Hozzáférés: 2015. november 29.)
- ↑ (1928. július 1.) „A leghíresebb magyar csatár búcsúja a futballtól”. Budapesti Hírlap 48 (147), 18. o. (Hozzáférés: 2015. november 29.)
- ↑ (1932. szeptember 11.) „A Ferencváros átalakította csapatát”. Budapesti Hírlap 52 (203), 14. o. (Hozzáférés: 2015. november 29.)
- ↑ (1930. augusztus 26.) „Hajdu Andor jutalomjátéka”. Pesti Napló 81 (192), 16. o. (Hozzáférés: 2015. november 29.)
- ↑ (1930. augusztus 28.) „Ferencváros–II. oszt. liga válogatott 5:1 (4:0)”. Pesti Napló 81 (194), 17. o. (Hozzáférés: 2015. november 29.)
- ↑ Az akkori számítás szerint 75 alkalommal szerepelt
- ↑ (1955. október 12.) „A magyar–osztrák labdarúgómérkőzések hírei”. Népszava 83 (240), 4. o. (Hozzáférés: 2015. november 29.)
- ↑ IFFHS: World Record of the national championships (1888/89-2009)[1]
- ↑ (1926. május 29.) „Schlosser Imre footballkönyvet írt”. Népszava 54 (119), 15. o. (Hozzáférés: 2015. november 29.)
- ↑ (1931. július 24.) „A sport irodalma”. Pesti Napló 82 (166), 5. o. (Hozzáférés: 2015. november 29.)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. 1017. o. ISBN 963-547-414-8
- Nagy Béla: Fradisták – Portréalbum 1. Budapest: Ferencvárosi Torna Club. 1979. ISBN 0719000084179
- Major János – Nagy Béla – Szücs László: Fradi labdarúgó-szakosztály története (Sportpropaganda, 1972)
- Nagy Béla: Fradi Futballkrónika (Budapest, 1974)
- Antal Zoltán, Hoffer József: Alberttől Zsákig. Budapest: Sportkiadó. 1968. ISBN 0439001507018
- Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek. Budapest: Sportkiadó. 1977. ISBN 963-253-501-4
- Schlosser Imre: Fél évszázad a futballpályán: 1906–1956; 2. jav. kiad.; Sport, Bp., 1958
További információk
[szerkesztés]- 125 éve született Schlosser Imre
- 125 éve született az első magyar sztárcsatár
- 16 meccs, 38 gól, nem volt nála eredményesebb magyar csatár
- Schlosser Imre: A modern futball. Rex "Slózi" portréjával; Athenaeum, Bp., 1925 (Az Athenaeum sportkönyvtára 1. Futballsorozat)
- Fekete Pál: Orth és társai... Orth György, Schlosser Imre, Zsák Károly; Sport, Bp., 1963 (Színes sportkönyvtár)
- 1889-ben született személyek
- 1959-ben elhunyt személyek
- Budapesten született személyek
- Magyar labdarúgók
- Labdarúgócsatárok
- A Ferencváros labdarúgói
- Az MTK labdarúgói
- A Wiener AC labdarúgói
- A 33 FC labdarúgói
- A Wisła Kraków vezetőedzői
- Magyar bajnoki gólkirályok
- Az év magyar labdarúgói
- Magyar olimpikonok
- Az 1912. évi nyári olimpiai játékok labdarúgói
- Magyar labdarúgóedzők
- Magyar bajnok labdarúgók
- Családi nevüket magyarosított személyek
- A Farkasréti temetőben eltemetett személyek