Michał Matyas

Michał Matyas
Személyes adatok
Születési dátum	1910. szeptember 28.
Születési hely	Brzozów, Galícia, Osztrák–Magyar Monarchia
Halálozási dátum	1975. október 22. (65 évesen)
Halálozási hely	Krakkó, Lengyelország
Sírhely	Rakowicki temető
Állampolgárság	lengyel
Magasság	176 cm
Testtömeg	74 kg
Poszt	csatár
Junior klubok
Időszak Klub 1924–1926 Lechia Lwów
Felnőtt klubok1
Időszak Klub Mérk. (Gól) 1926–1939 Pogoń Lwów 1939–1940 Nyeftyanyik Boriszlav 1941 Gyinamo Kijev 1945–1948 Polonia Bytom
Válogatottság
1932–1939 Lengyelország 18 (7)
Edzőség
Időszak Klub 1950–1954 Gwardia Kraków 1952 Lengyelország, olimpiai 1955–1956 Pogoń Szczecin 1957–1958 Stal Mielec 1959–1961 Cracovia 1962–1963 Stal Mielec   Polonia Bytom 1966–1967 Lengyelország 1968–1969 Cracovia 1969–1970 Górnik Zabrze 1970–1971 Wisła Kraków 1972–1973 Cracovia
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
A Wikimédia Commons tartalmaz Michał Matyas témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sírja a Rakowicki temetőben

Michał Matyas (Brzozów, 1910. szeptember 28. – Krakkó, 1975. október 22.) válogatott lengyel labdarúgó, csatár, edző. Az 1935-ös idényben a lengyel bajnokság gólkirálya, 1966–67-ben a lengyel válogatott szövetségi kapitánya.

Pályafutása

Klubcsapatban

1926 és 1939 között a Pogoń Lwów labdarúgója volt. A Pogoń csapatával háromszor második lett a lengyel bajnokságban és az 1935-ös idényben gólkirály lett 22 góllal. Lwów 1939. szeptember 17-én a Molotov–Ribbentrop-paktum értelmében az Ukrán SZSZK részeként a Szovjetunióhoz került. Így Matyas 1939–40-ben a szovjet Nyeftyanyik Boriszlav, 1941-ben a Gyinamo Kijev labdarúgója volt. 1942-ben visszatért Lwówba, amely akkor már német megszállás alatt volt. 1942 és 1944 között különböző helyi csapatokban játszott. A második világháború után a Polonia Bytom játékosa volt. 1948-ban vonult vissza az aktív labdarúgástól.

A válogatottban

1932 és 1939 között 18 alkalommal szerepelt a lengyel válogatottban és hét gólt szerzett. 1932. július 10-én Svédország ellen mutatkozott be Varsóban egy barátságos mérkőzésen, ahol 2–0-s hazai győzelem született. 1939. január 22-én Párizsban a francia válogatott elleni barátságos találkozón szerepelt utoljára a válogatottban, ahol 4–0-s vereséget szenvedett a lengyel válogatott.

Részt vett az 1936-os berlini olimpián, ahol negyedik helyezést ért el a csapattal. A harmadik helyett eldöntő mérkőzésen lépett pályára Norvégia ellen, amely 3–2-es norvég győzelemmel zárult.

Edzőként

1950 és 1954 között a Wisła Kraków, 1955–56-ban a Pogoń Szczecin, 1957–58-ban a Stal Mielec, 1959 és 1961 között a Cracovia, 1962–63-ban ismét a Stal Mielec, majd a Polonia Bytom vezetőedzője volt. 1952-ben a lengyel olimpiai válogatott, 1966–67-ben a lengyel A-válogatott szövetségi kapitányaként tevékenykedett. 1968–69-ben a Cracovia, 1969–70-ben a Górnik Zabrze, 1970–71-ben a Wisła Kraków, 1972–73-ban a Cracovia szakmai munkáját irányította.

A Wisłával az 1950-es idényben bajnokságot nyert, a Górnikkel az 1969–70-es idényben lengyelkupa-győzelmet ért el. Az 1969–70-es KEK-sorozatban a döntőig vezette a Górnikot, ahol az angol Manchester Cityvel szemben 2–1-es vereséget szenvedtek a bécsi Práterben.

Statisztika

A válogatottban

Lengyelország
Év	Pályára lépések	Gólok
1932	2	1
1933	3	0
1934	4	0
1935	4	4
1936	4	1
1937	2	1
1938	0	0
1939	1	0
Összesen	18	7

Sikerei, díjai

Játékosként

Pogoń Lwów

• Lengyel bajnokság
  • 2. (3): 1932, 1933, 1935
  • gólkirály: 1935 (22 gól)

Edzőként

Gwardia Kraków

• Lengyel bajnokság
  • bajnok: 1950

Górnik Zabrze

• Lengyel kupa
  • győztes: 1969–70
• Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK)
  • döntős: 1969–70

Források

• Michał Matyas (angol nyelven). worldfootball.net. (Hozzáférés: 2021. április 8.)