Ugrás a tartalomhoz

Rakowicki temető

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rakowicki temető
Közigazgatás
Ország Lengyelország
TelepülésKrakkó
VárosrészÓváros
Létrejötte1803
Korábbi neveiVárosi temető
Híres halottakA Rakowicki temetőben eltemetett személyek
Földrajzi adatok
Területe42 000 m²
Elhelyezkedése
Rakowicki temető (Krakkó)
Rakowicki temető
Rakowicki temető
Pozíció Krakkó térképén
é. sz. 50° 04′ 32″, k. h. 19° 57′ 14″50.075556°N 19.953889°EKoordináták: é. sz. 50° 04′ 32″, k. h. 19° 57′ 14″50.075556°N 19.953889°E
Rakowicki temető weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rakowicki temető témájú médiaállományokat.

A Rakowicki temető, korábbi nevén Városi temető (lengyelül: Cmentarz Rakowicki, illetve Cmentarz Miejski) 1803-ban megnyitott temetkezési hely Krakkóban. Az egykori Óvárosban (Stare Miasto) létesítették, amit az tett szükségessé, hogy a megszálló osztrák hatóság felszámoltatta a Régi Mária temető. Nevét a mellette futó Rakowicka utcától nyerte, ami a 2 km-re lévő Rakowice faluba vezetett. Területe napjainkban 42 hektár. Számos jeles krakkóit temettek ide, köztük Szent II. János Pál pápa szüleit és testvérét.

Története

[szerkesztés]

A kezdetben 5,6 hektáros sírkertet 1803-ban nyitották meg, az előkészítő munkák 1800 és 1802 között folytak. Területét az egykori Prądnik Czerwony falu határában, a Bosacki majorságnál jelölték ki. Létesítését II. József császár egy 1784-ben kiadott pátense tette szükségessé. Ez tilalmazta a városközpontokban lévő templomkertekbe való további temetkezést. A temetőt a megszálló osztrák hatóságok hamarosan 10 holddal bővítették. A földet a szomszédos karmelitáktól vásárolták 1150 osztrák aranyért. A fenntartás költségeit Krakkó és azok a környező települések viselték, amelyeknek jogukban állt itt temetkezni. Ezek a következők voltak: Rakowice, Prądnik Biały, Prądnik Czerwony, Olsza, Grzegórzki, Piaski, Bronowice Wielkie, Bronowice Małe, Czarna Wieś, Nowa Wieś, Krowodrza, Kawiory.

Az első temetésre 1803 januárjában került sor. A 18 éves Apolonia Lubowieckich Bursikowát búcsúztatták, aki 1803. január 15-én halt meg.

A temető eztán folyamatosan bővült és gyarapodott. 1807-ben épült egy kút, 1812-ben pedig egy tekintélyes keresztet állítottak fel közadakozásból. 1836-ban további 10 hold földterületet vásároltak meg 5000 aranyért a karmelitáktól, amit 1840. november 2-án szenteltek be. 1839-ben Karol Roman Kremer építész tervei alapján parkot létesítettek és falkerítést emeltek, melyet a Mindenszentek templom bontásakor kinyert anyagból húztak fel. 1863-ban a város több, mint 5 hold méretű telket vásárolt a szomszédoktól, részben ismét a karmelita rendtől, részben Walery Rzewuski földtulajdonostól. 1866 szeptemberében szentelték fel az új részt, és egy járvány miatt a temetkezések azonnal meg is kezdődtek itt. További bővítésre 1886 őszén került sor, amikor 15 holddal gyarapodott a sírkert. Új főút épült, amelynek mentén többek között Jan Matejko festőt és Maciej Jakubowski gyermekorvost, a Jagelló Egyetem rektorát temették el. 1933 és 1934 folyamán ismét 15 hektáros bővítésre került, ekkor érte el a sírkert mai méretét.

A hatóságok 1856-ban új kápolna építésére adtak engedélyt. Az építést ismeretlen okból azonban csak 1861-ben tudták megkezdeni, és 1862-ben fejezték be. A Krisztus Király Feltámadása (Zmartwychwstania Chrystusa Króla) kápolna Anna és Ludwik Helcel gazdag krakkói polgárok adományából épült meg egy korábbi fatemplom helyén. 1877-ben irodaépületet és halottasházat is építettek Salomon Saare tervei szerint.

A temetőt 1976-ban műemléki nyilvántartásba vették.

1981-ben civil kezdeményezésként megalakult a Krakkói Polgári Városvédő Bizottság (Obywatelski Komitet Ratowania Krakowa), ami a városi temetők ápolásával, védelmével is foglalkozik. Éves jelentéseket készít a történelmi sírok állapotáról, és együttműködve több temető vezetőségével, illetve a hatóságokkal, gondoskodik az állaguk megóvásáról.

A Rakowicki temető fenntartásáról napjainkban a szomszédos katonai temetővel együtt gondoskodnak.

Jelentősége

[szerkesztés]

A nekropolisz Krakkó fontos temetkezési helye, ahol a város polgárai, köztük a kultúra és a tudományos élet neves alakjai, politikusok, a függetlenségi mozgalmak résztvevői és ismert családok tagjai találtak végső nyughelyet. Külön parcellákban nyugszanak a novemberi, a januári és a krakkói felkelés, az I. világháború, a lengyelországi hadjárat, a II. világháború és a Lengyel légió hősei, a nácizmus áldozatai és az 1945-ben elesett szovjet katonák.

Maga a temető jelentős történelmi és művészeti értéket megtestesítő műemlék. Számos síremlék neves alkotók – így Teofil Żebrawski, Feliks Księżarski, Sławomir Odrzywolski és Jakub Szczepkowski építészek, valamint Tadeusz Błotnicki, Wacław Szymanowski és Karol Hukan szobrászok – munkája.

A temető a Sandomierzből Tyniecbe vezető Kis-Lengyelországi Szent Jakab zarándokút mellett fekszik.

Galéria

[szerkesztés]

Híres elhunytak

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Cmentarz Rakowicki című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rakowicki_temető&oldid=26968402”