Széchy Tamás
| Széchy Tamás | |
| Született | 1931. március 27. Doboz |
| Elhunyt | 2004. szeptember 13. (73 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Magyar Testnevelési Főiskola (–1970) |
| Kitüntetései | a Magyar Népköztársaság Állami Díja (1988) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (28) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Széchy Tamás témájú médiaállományokat. | |
Széchy Tamás (Doboz, 1931. március 27. – Budapest, 2004. szeptember 13.) magyar úszóedző.
Életút
[szerkesztés]A békési Szegedi Kis István Református Gimnáziumban tanult.[2] Kezdetben a Gyulai Medosz, majd a TFSE atlétája, később súlyemelője volt. Edzői pályafutását a margitszigeti sportuszodában Bakó Jenőnél (az FTC és az úszóválogatott edzőjénél) kezdte. Munkájáért fizetést nem kapott, „társadalmi edző” volt.[3]
1962-ben került kapcsolatba az úszósporttal, amikor a Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület (KSI) vízilabda csapatánál kezdett dolgozni Gyarmati Dezső felkérésére. Gyarmati olyan edzőt keresett, aki a vízilabdázókat jól megtanítja úszni. De Széchy a feladatot komolyabban vette. 1967 januárjában megalapította a KSI úszószakosztályát, melynek 1976-ig vezetőedzője lett. Az volt a módszere, hogy járta a környező iskolákat, kereste az úszni vágyókat, és a tehetségesebbekkel külön foglalkozott. A Császár-fürdő 25 méteres medencéjében edzettek. Ebből a csapatból tűnt ki Hargitay András, akit először nemzetközi szinten az ifjúsági Európa-bajnokságon ismertek meg, ahol kétszeres bajnok lett. Az első olimpiai siker is Hargitay nevéhez kötődik, aki az 1972-es olimpián 400 m vegyesúszásban bronzérmet szerzett.
1969-ben ő szervezte meg az úszósport korosztályos versenyrendszerét Magyarországon (ún. age group rendszer).
Érdekesség, hogy kezdetben Széchy még nem rendelkezett úszóedzői diplomával. 1970-ben szerzett a Testnevelési Főiskolán testnevelő-tanári és edzői diplomát. Három évre rá lett mesteredző.
Az 1970-es évek elején a sikerek folyamatosan jöttek, minden nemzetközi versenyről a Széchy tanítványok (elsősorban Hargitay és Verrasztó) érmeket hoztak haza. Az első olimpiai aranyérem Wladár Sándor nevéhez kapcsolható, aki az 1980-as moszkvai olimpián 200 méter hátúszásban aranyérmes lett. A nyolcvanas évek végén jött az igazi sikerszéria, Czene, Darnyi, Rózsa, Szabó és további tanítványai folyamatosan hozták az érmeket a nemzetközi versenyekről.
Edzői pályafutását a KSI után 1976-ban a magyar úszóválogatott szövetségi kapitányaként folytatta, majd 1977 és 1999 között a férfi úszóválogatott vezetőedzőjeként is dolgozott és 2000-ig szövetségi kapitánya volt.
1977-től előbb a Budapesti Honvéd, majd az Újpesti Dózsa edzője volt, majd 1991 és 1993 között a Budapesti Rendészeti SE edzőjeként dolgozott. 1993-ban a Magyar Úszó Szövetség alelnökévé választották és újra a férfi válogatott szövetségi kapitánya lett.
A kilencvenes évek végére belefáradt tevékenységébe, a társaság megmaradt tagjai visszavonultak vagy más csapatoknál folytatták munkájukat. Még egy ideig bejárt a Komjádi-uszodába, segítette a fiatalokat (például Verrasztó Dávid és Gyurta Dániel sikereit is megjósolta[4]).
2000-ben visszavonult az edzősködéstől.[5] Otthonában érte a halál 2004-ben, néhány héttel Gyurta athéni sikere után.
Tanítványai között több olimpiai (Wladár Sándor, Szabó József, Darnyi Tamás, Czene Attila) és világbajnok (Hargitay András és Verrasztó Zoltán) volt.
Különleges módszerei
[szerkesztés]Egykori növendékei egybehangzóan rendkívüli brutalitásáról számolnak be, amit a sikerekért el kellett tőle szenvedniük. A kegyetlen edzési követelmények is edzői eszközei közé tartoztak.
Elismerések
[szerkesztés]
- 6-szor volt az év edzője
- 1988-ban Állami Díjat kapott negyedszázados kiemelkedő szakmai, az úszó sportágban nemzetközileg is elismert, iskolát teremtő eredményes oktató-nevelő munkájáért, az úszás edzéselméletének és módszertanának alkotó módon történt továbbfejlesztéséért, a magyar sport nemzetközi hírnevének növeléséért.
- 1992-ben „A magyarság jó hírnevéért” kitüntetést vehette át
- 1992-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki
- 1996-ban A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést kapott
- 2001-ben életműdíjként Gerevich Aladár-emlékérmet vehetett át
- A magyar úszósport halhatatlanja (2013)[6]
Emlékezete
[szerkesztés]- A Margit-szigeten 2006-ban átadott úszókomplexum - ahol az Európa-bajnokságot is tartották - a nevét viseli.
- Széchy SE-nek hívják a Császár-Komjádi Béla Sportuszodában működő úszó egyesületet, amit Szabó József olimpiai bajnok vezet.
- A 2008-as úszó-Országos-bajnokságot az ő emlékére tartották.[7]
- Széchy Tamás sportuszoda Gyulán. (2012)[8]
Források
[szerkesztés]- Biográf Ki Kicsoda 2004, Biográf Kiadó, Budapest, 2003, 1536. old.
- Cikk a Kisalföld honlapján Archiválva 2016. március 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Cikk a Sport Géza honlapján. sportgeza.hu, 2004. szeptember 13. [2009. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 6.)
- Czene Attila emlékezik
- N. Pál József: "...itt adni kell egy életet ahhoz, hogy az ember felmenjen a csillagokba"
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ PIM-névtér. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
- ↑ SZKIRG :: Szegedi Kis István Református Gimnázium, Technikum, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Békés. www.refibekes.hu. (Hozzáférés: 2021. január 31.)
- ↑ A Népszava Kalendáriuma 1989 – 120. oldal
- ↑ Mi történt veled Gyurta Dani?
- ↑ Elméletben tréner. [2007. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 21.)
- ↑ Úszás: Egerszegi és Darnyi a Hírességek Csarnokában, 2013. november 12. (Hozzáférés: 2013. november 12.)
- ↑ A 2008-as bajnokság eredményei (magyar nyelven). musz.hu. [2008. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 20.)
- ↑ Széchy Tamás nevét veszi fel a gyulai sportuszoda (magyar nyelven). echotv.hu, 2012. október 20. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 20.)
