Kárpáti György (vízilabdázó)

Kárpáti György
2014-ben Fotó: Róth Tamás
Személyes adatok
Születési dátum	1935. június 23.
Születési hely	Budapest, Magyarország
Halálozási dátum	2020. június 17.(84 évesen)
Halálozási hely	Budapest, Magyarország
Sírhely	Farkasréti temető
Házastársa	Tímár Éva
Magasság	167 cm
Becenév	Gyurika
Profi klubok1
Időszak Klub Mérk. (gól)* 1945–1969 Ferencváros
Válogatottság
1952–1969 Magyarország 162
Edzőség
Év Liga Csapat ?–1980 Magyarország segédedző 1984–1986 Ausztrália
A Wikimédia Commons tartalmaz Kárpáti György témájú médiaállományokat.

Szerzett érmek

Magyarország színeiben Vízilabda Olimpiai játékok arany 1952, Helsinki vízilabda arany 1956, Melbourne vízilabda bronz 1960, Róma vízilabda arany 1964, Tokió vízilabda Európa-bajnokság arany 1954, Torino arany 1958, Budapest arany 1962, Lipcse Universiade ezüst 1957, Párizs bronz 1961, Szófia arany 1963, Porto Allegre Magyar bajnokság ezüst 1955 arany 1956 ezüst 1960 ezüst 1961 arany 1962 arany 1963 ezüst 1964 arany 1965 ezüst 1966 bronz 1967 arany 1968 ezüst 1969 Úszás Universiade bronz 1961, Szófia 4 × 100 m gyors ezüst 1963, Porto Allegre 4 × 100 m gyors Magyar bajnokság arany 1956 4 × 200 m gyors bronz 1956 100 m gyors arany 1958 4 × 200 m gyors arany 1959 4 × 100 m gyors bronz 1959 100 m gyors arany 1960 4 × 200 m gyors

Kárpáti György síremléke a Farkasréti temetőben.

Kárpáti György (Budapest, 1935. június 23. – Budapest, 2020. június 17.) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett háromszoros olimpiai bajnok magyar vízilabdázó, edző. Minden idők legfiatalabb magyar vízilabdázó olimpiai bajnoka.

Játékos-pályafutása

1945-ben kezdett el úszni a Ferencvárosi TC csapatában, majd az úszás mellett elkezdett vízilabdázni, bár úszásban többször is volt országos bajnok, leragadt a vízilabdánál, ahol az azóta Budapesti Kinizsinek hívott FTC egyik meghatározó játékosa lett. 1952-ben, tizenhét évesen hívták be először a válogatottba, ugyanebben az évben olimpiai aranyat szerzett, a csapat legfiatalabb tagja volt. 1954-ben szerezte meg első Európa-bajnoki aranyát, majd a legendás melbourne-i vízilabdatornán sikerült újra olimpiai aranyat szereznie. 1958-ban újra Európa-bajnok. Az 1960-as római olimpián a csapat bronzérmet szerzett, 1962-ben viszont megszerezte harmadik kontinensbajnoki győzelmét. Az 1964-es tokiói tornán megnyerte harmadik olimpiai aranyérmét, ez 2008-ig egyedül Gyarmati Dezsőnek sikerült még. 1969-ben vonult vissza az aktív vízilabdázástól. 162-szer szerepelt a magyar válogatott színeiben, és ötszörös magyar bajnok volt a Fradival vízilabdában.

Játékstílusára jellemző volt a gyorsaság, a robbanékonyság és a kiváló helyzetfelismerés. Az FTC 100 éves jubileumának alkalmából az FTC népligeti sportcentrumában felállították a mellszobrát.

Díjai, elismerései

• A Magyar Népköztársaság Kiváló Sportolója (1962)
• Úszó Hírességek Csarnokának a tagja (1982)
• Halhatatlanok Klubja tag (1994)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1994)
• MOB Olimpiai aranygyűrű (1995)
• Szent György Lovagrend tagja (1996)
• A Köztársasági Elnök Aranyérme (1996)
• Az évszázad magyar vízilabda-válogatottjának a tagja (2000)
• MOB-érdemérem (2004)
• Magyar Örökség díj (2004)
• NOB elnöki különdíj (2005)
• Budapest díszpolgára (2010)
• A Nemzet Sportolója (2013)
• Józsefváros díszpolgára (2018)

Edzői pályafutása

1970-ben Gyarmati Dezső segítője lett a férfi vízilabda-válogatottnál, akivel az 1976-os montréali olimpián edzőként is aranyat szerzett. 1980-ig viselte a posztot. Az 1980-as években néhány évig Ausztráliában trénerkedett.

Sportvezetőként

Az FTC vízilabda-szakosztályának vezetője volt. 1989-ben a MOB (1992-ig) valamint a Magyar Vízilabda-szövetség (újraválasztva: 1996) elnökségi tagjának választották. 1990-ben a Ferencváros elnökségébe került be.

Sporton kívüli pályafutás, feltételezett ügynökmúlt

Aktív játék mellett járt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol 1964-ben szerzett jogi doktorátust. 2003-tól a Fidesz kulturális tagozatának sportszekciójában vállalt tisztséget. Pályafutását több könyvben dolgozta fel.

Levélhamisítás

Az 1956-os olimpián aranyérmet szerző Zádor Ervin az ötven év alatt mindössze egyszer tért haza Magyarországra, a 2006. szeptemberi parlamenti fogadásra mindenki várta, de nem jött. Társa, Kárpáti György szerint levélben indokolt: amíg Gyurcsány Ferenc a miniszterelnök, addig nem jön. A levélről kiderült, Kárpáti írta, Zádor tudta nélkül. Noha Kárpáti szerint ő Zádor gondolatait fogalmazta bele, Zádor a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak úgy nyilatkozott, azt sem tudja, ki Magyarország miniszterelnöke, nem írt semmiféle levelet, őt a magyar médiumok nem is érték el, hogy nyilatkozhasson. Később a csapattárs, Gyarmati Dezső is elképzelhetetlennek nevezte Zádor ilyen megjegyzését.

Feltételezett ügynökmúlt

2008 októberében olyan dokumentumok láttak napvilágot, melyek szerint Kárpáti 1962 és 1987 között ügynökként jelentéseket írt csapattársairól. A kiszivárgott dokumentumok szerint Kárpáti „Halasi” fedőnéven dolgozott a Belügyminisztérium hírhedt III/III osztályának. Akkoriban ez a csoport politikai rendőrségként működött, feladata volt a belső elhárítás, kötelékében sok beszervezett civil működött. A feltételezések szerint Kárpáti, 1964 és 1966 között – amely időszakra esett a tokiói olimpia is – átkerült a kémelhárítással foglalkozó III/II-es alosztályhoz. A besúgóhálózat felügyeletével foglalkozó Stoll Dániel rendőrőrnagy egy jelentésében külön kitért arra, hogy a „Halasi” fedőnéven működő kapcsolat milyen eredményesen és odaadóan segítette az operatív munkát. Az olimpikonokat Tokióban összesen 42 hálózati személy figyelte, a vízilabdacsapatban legalább két hálózati személy volt. A sportoló a média megkeresésére úgy nyilatkozott, nem tud arról, hogy együttműködött volna a Kádár-rendszer titkosszolgálatával, és nem kommentálta, miért szűnt meg 1987-ben a kapcsolata a Belügyminisztériummal. Az akta szerint „bűncselekmény elkövetése miatt” zárták ki az állományból. Kárpáti György két egykori csapattársa kételkedett az ügynökvádban

Demszky Gábor az ügy nyilvánosságra kerülését követően nyilatkozatban kérte fel Kárpátit, hogy a 2008 szeptemberében neki megítélt Budapest díszpolgára díjat ne vegye át, s ő ezek után nem is kívánta átvenni az akkori főpolgármestertől. 2009-ben pert nyert a hírt nyilvánosságra hozó médiummal szemben. Végül 2010. december 1-jén vette át a díszpolgári címet.

Kárpáti az ügynökmúltjára vonatkozó állításokat mindvégig tagadta. A kort kutató ismert történésszel, Ungváry Krisztiánnal folytatott jogvita jogilag és történész-szakmailag helytálló eredménye az, hogy nem jelenthető ki, miszerint Kárpáti György ügynök volt, ugyanakkor az igen, hogy az állambiztonsági szervek annak tartották.

Magánélete

Háromszor volt házas. A második feleségétől egy lánya és egy fia született. Röviddel 85. születésnapja előtt, Budapesten hunyt el.

2020. július 2-án kísérték utolsó útjára a budapesti Farkasréti temetőben. A ravatalánál beszédet mondott Vári Attila kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, a Magyar Vízilabda-szövetség elnöke, Kulcsár Krisztián a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Kásler Miklós miniszter és Gerendás György az FTC részéről. A temetés római katolikus szertartás szerint zajlott, amelyet Kozma Imre atya celebrált.

Könyvei

• Peterdi Pál, Jeney László, Kárpáti György. Melbourne - Miami - Margitsziget : két olimpiai bajnok élményei. Budapest: Sport kiadó (1957) 
• Kárpáti György, Peterdi Pál. Kint vagyok a vízből. Budapest: Sport kiadó (1966) 
• Kárpáti György, Peterdi Pál. Itt állok megfürödve (1981). ISBN 9635001126 
• Kárpáti György, Peterdi Pál. Medencék, gólok, pofonok : Helsinkitől Moszkváig. Budapest: Sport Lapkiadó és Propaganda Vállalat (1982). ISBN 9632535901 
• Kárpáti György, Peterdi Pál. Cini és a többiek. Budapest: Sport Lapkiadó és Propaganda Vállalat (1985). ISBN 9632536061 
• Kárpáti György, Peterdi Pál. Három testőr Ausztráliában. Budapest: Ifjúsági Lapkiadó (1988). ISBN 9634228720 
• Kárpáti György, Peterdi Pál. Mennyei lábtengó (és más hazugságok). Budapest: Puskás Marketing Tanácsadó Kft. (1997). ISBN 9630475146 
• Kárpáti György–Káel Csaba: Gyurika. Egy pólós vallomásai. Interjúkötet és DVD; B&L Line, Bp., 2016 + DVD

Források

• MTI Ki Kicsoda 2006, Magyar Távirati Iroda, Budapest, 2005, 848. old.
• Kárpáti György dr. profilja a Magyar Olimpiai Bizottság oldalán
• Az Origo cikke Kárpáti Györgyről a melbourne-i olimpia 50. évfordulóján
• Kő András: 13+1. Kárpáti György, a szerencse fia; Chair & Man, Székesfehérvár, 2005

Kapcsolódó szócikkek

• Többszörös olimpiai aranyérmesek listája