Magyari Endre
Magyari Endre | |
Született | 1900. január 10. Arad |
Elhunyt | 1968. április 9. (68 évesen) Budapest |
Foglalkozása | gépészmérnök |
Iskolái | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
Sírhelye | Farkasréti temető (Hv19-2-16)[1][2] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyari Endre témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Magyari Endre (Arad, 1900. január 10. - Budapest, 1968. április 9.) magyar gépészmérnök, postamérnök. A hazai rádiózás egyik elindítója.
Életpályája
[szerkesztés]Gépészmérnöki oklevelét a budapesti Műegyetemen szerezte meg. Ezt követően a Posta Kísérleti Állomáson helyezkedett el. Már hallgatóként tanulmányokat készített a vezeték nélküli táviratozásról. A Kísérleti Állomáson elsőként tervezett nagy teljesítményű rádiótelefon-adót. Az Állomás mérnökei és műszerészei végezték az első műsorsugárzási kísérleteket egy Huth-gyártmányú, kis teljesítményű, 60 W-os adóval, a Csepeli rádióállomás és a Gyáli úti Kísérleti Állomás között. Tervei alapján valósult meg az 1 kW-os csepeli adóállomás. Ezt követően számos adóberendezés tervezésében, kiépítésében, üzemeltetésében vett részt, irányította a munkákat, és nevelte a fiatal technikusokat. 1923-ban üzembe helyezte a Posta által vásárolt 250 W-os Huth adókat. Magyari Endre irányította az első magyar gyártmányú adó tervezését és építését a Kísérleti Állomás műhelyében. Hamarosan a Gyáli úti épületből folytatódtak a kísérleti adások, ahol a „kísérleti stúdió” a híres bútorszállító kocsi volt. Nevéhez fűződik a hazai műsorsugárzás megindítása.
Az első kísérleti adás 1924. március 15-én hangzott fel. Apponyi Albert beszédét zeneszámok követték. A folyamatos próbaadások 1925 májusában indultak meg.[3][4]
Főbb művei
[szerkesztés]- A Laki-hegyi új nagy adóállomás erősáramú és rádiótechnikai berendezése. Elektronika, 1934. május
- A híradástechnika közös alapelvei. Budapest, 1943
- Rádió-méréstechnikai tanácsok. Budapest, 1947
- Tégladiagramok. Budapest, 1958
- Grafikus számítások a híradástechnikában. Budapest, 1966.