A Harmadik Birodalom koncentrációs táborai

Az alábbi lista a Harmadik Birodalom koncentrációs táborait tartalmazza. A nácik koncentrációs táborokat először a Harmadik Birodalom területén létesítettek röviddel azután, hogy 1933-ban hatalomra kerültek. Ezen elrettentő intézmények nem csak Németországban voltak megtalálhatóak, hanem a későbbiekben azokban az országokban is, amelyeket annektáltak, vagy a háború kitörése után katonai erővel megszálltak. Míg néhány tábor rövid életű volt, mások Németország katonai vereségéig használatban voltak. A német mozaikszó, a KZ egyelőre felderítetlen eredetű, a korabeli német dokumentumok inkább a KL rövidítést használták a német Konzentrationslager szó helyett.

A korai koncentrációs táborok

Koncentrációs táborok elhelyezkedése

A korai koncentrációs táborok (korábban „vad koncentrációs tábor” néven is szerepeltek) azok a táborok voltak, melyeket Adolf Hitler hatalomátvétele után rendszertelen módon és különböző alárendeltségi viszonyokkal létesítettek, hogy a nemzetiszocialisták ellenfeleit kiiktassák. Jellemző erre a lágertípusra, hogy többnyire rövid életű volt, és nem volt egységes az alárendeltsége – ez úgy értendő, hogy vagy az SS, vagy az SA, vagy a Belügyminisztérium stb. felügyelete alatt álltak, még az Inspektion der KZ-Lager (IKL) megalapítása előtt. Ez utóbbi szervezet a lágerek legfelsőbb igazgatási és vezetőintézménye lett.

Habár néhány korai koncentrációs tábor később az SS lágerrendszerébe bekerült, mégis a „korai” lágerek közé sorolható, amennyiben a második világháború kitörésekor újra bezárták vagy egészen más funkciót, szerepet kapott. Kivétel itt a dachaui koncentrációs tábor, amely az egyetlen olyan a korai táborok sorában, mely a háború befejezéséig üzemben volt és minden későbbi koncentrációs tábor prototípusává vált.

Az IKL, illetve később WVHA lágerei

Azok a koncentrációs táborok, melyeket már az IKL alapított és többnyire a háború végéig léteztek – a szó szűkebb értelmében vett KZ táborok. Himmler egyik parancsa szerint csak azok a lágerek kaphatták a KZ-láger megnevezést, melyek az IKL, majd később WVHA (Wirtschaftsverwaltungs-Hauptamt) intézménye alá voltak rendelve. E lágertípusok jellemző vonása – alárendeltségi viszonyuk mellett – hogy a dachau-i modellről másolt, egymáshoz hasonló belső felépítésük volt: az őrzéssel megbízott csoport két részre lett választva, egy parancsnoksági törzsre (Kommandanturstab) és egy őrzésre rendelt csapatra (Wachtruppe), létezett a foglyoknak meghatározott funkciókra való beosztásának rendszere, és rangsorolva voltak származás („faj” szerint) és szociális helyzet alapján. A láger rendjére Theodor Eicke által Dachauban kidolgozott tábori rend vonatkozott. A később újra felépített lágereknél (Sachsenhausen, Buchenwald) a Dachauból ismerttel arányos alaprajzú barakkos lágerfelépítést alkalmaztak.

A Reinhardt-akció megsemmisítőtáborai

Azokat a táborokat, melyek kizárólag az emberek tömeges fizikai megsemmisítését szolgálták, megsemmisítőtáboroknak nevezzük. A listában felsorolt megsemmisítő lágereket a Reinhardt-akció keretében alakították, a wannseei konferencián meghozott határozat értelmében, a zsidókérdés végső megoldásaként („Endlösung der Judenfrage”). Az Auschwitz-Birkenau és a Kulmhof táborok a Harmadik Birodalom határain belül létesültek, a többi tábor (Bełżec, Treblinka, Sobibór, Majdanek) a Lengyel Főkormányzóság területén helyezkedett el. A táborok a mindenkori HSSPF (Höheren SS- und Polizeiführer) felügyelete alá tartoztak. Ez a szervezet a magas rangú SS- és rendőrségi vezetők szerve volt. Auschwitz-Birkenau és Majdanek (KL Lublin) táborait ugyancsak a megsemmisítőtáborok közé soroljuk, holott ezek az IKL, illetve később WVHA vezetése alatt álltak.

Tranzittáborok

A tranzittáborok olyan gyűjtőtáborok voltak, melyekbe azok a foglyok kerültek, akiket később a megsemmisítőtáborokba küldtek. Bizonyos esetekben a megszállás alatt tartott országok helyi hatóságai – így például Magyarországon a Magyar Királyi Rendőrség – működtettek olyan táborokat (például a Kistarcsai Kiegészítő Toloncházat), amelyek a hazai zsidó lakosság egy részének ideiglenes összegyűjtésére, majd szervezett körülmények között a német koncentrációs táborokba szállítására (is) szolgáltak. A fővárosi és környéki zsidók közül 3-4000 főt szállítottak el ilyen módon 1944 áprilisa és júliusa között, több ütemben.

Ifjúsági koncentrációs táborok

A nemzetiszocialisták idejében két másik szót használtak előszeretettel e lágerekre: „Jugendschutzlager“, azaz ifjúságvédelmi tábor, vagy „Jugendverwahrlager“. Azokat a lágereket soroljuk e kategóriába, melyekbe olyan internált fiatal korúak, gyermekek kerültek, kiket a rendszer "ellenállónak" vagy "feltűnőnek" tartott. Három vezető, főtábor létezett:

• Moringen (Göttingen mellett) – a fiúknak
• KZ Uckermark (Berlin mellett) – a lányoknak és fiatal nőknek
• Litzmannstadt (Łódź) – a lengyel és cseh gyermekeknek és fiataloknak.

Ezek a táborok az ún. „Reichssicherheitshauptamt” intézményének felügyelete alá tartoztak és hivatalosan ifjúságvédelmi („Jugendfürsorge”) és ifjúsági büntetés-végrehajtási/bűnmegelőzési („vorbeugende Verbrechensbekämpfung”) jogi alapjával hozták létre őket. E jogszabály szerint létezett az ún. nem szociális személyek csoportja („Asoziale”), melybe beletartozhatott minden kisebbséghez tartozó vagy aki ellenállt a nemzetiszocializmus eszméinek, vagy más módon feltűnő magatartást tanúsított.

A fiatalokat a Robert Ritter által alapított ún. rasszhigiéniai és népességbiológiai kutatóállomásokon („Rassenhygienische und Bevölkerungsbiologische Forschungsstelle”) rasszista, vagy saját kifejezésük szerint kriminálbiológiai („kriminalbiologisch”) jegyek alapján, „fejlődési– és nevelhetőségi képességük” alapján figyelték meg. Ezután döntötték el, hogy az egyes esetekkel szemben milyen kényszerintézkedéseket alkalmaznak.

Egyéb, koncentrációs táborokhoz hasonló lágerek

Ez a csoport magában foglalja a nemzetiszocializmus időszakában a Harmadik Birodalom területén található egyéb fogolytáborokat. Ide tartoznak például:

• a nevelő munkatáborok (Arbeitserziehungslager),
• a katonai fogolytáborok
• a kényszermunkatáborok (Zwangsarbeiterlager).

E táborok nehezen sorolhatók a nemzetiszocializmus rasszista hierarchiamodelljét követő elképzelés termékeihez. A nyugati hatalmak hadseregéből elfogottakat az északi rasszhoz („nordische Rasse”) tartozóként általában jól tartották, míg a Vörös Hadsereg fogságba került katonáival a koncentrációs táborok foglyaihoz hasonlóan bántak. A munkára nevelő táborok is leggyakrabban csak formálisan különböztek a koncentrációs táboroktól.

Egy 2000-ben kezdődött kutatás a hétezres számból indult ki, ám Geoffrey Megargee és Martin Dean vizsgálata alapján ez a szám először 11 500-ra, majd 20 ezerre, végül pedig 42 500-ra nőtt.

A vizsgálat eredménye még a holokausztkutatókat is sokkolta a New York Times szerint. A 42 500-as számban nemcsak a „gyilkolóközpontok” vannak benne, hanem a kényszermunkatáborok is, ahol a hadifoglyokkal többnyire hadianyagot és eszközöket gyártattak. Voltak közöttük hadifogolytáborok, „gondozási” központok, amelyek neve azt a szörnyűséget álcázta, hogy terhes nőket kényszerítettek abortuszra, vagy a csecsemőiket a születésük után ölték meg. Ugyancsak beleszámolták a 42 500-as adatba a bordélyokat, ahol prostitúcióra kényszerítettek nőket. Ezek az „intézmények” elsősorban a német katonák számára voltak fenntartva.

A kutatók legújabb adatai szerint 15-20 millió embert öltek meg vagy börtönöztek be a táborokban, tartottak fogva gettókban.

Táblázat a koncentrációs táborokról

A megsemmisítőtáborok szürkével vannak jelölve, a fő koncentrációs táborok kékkel.

A tábor neve	Ország (ma)	Tábor típusa	Működési idő	A foglyok becsült száma	A halottak becsült száma	Altáborok	Honlap
Arbeitsdorf	Németország	Munkatábor	1942. április 8. – 1942. október 11.		min. 600	nincs
Auschwitz-Birkenau	Lengyelország	Megsemmisítő- és munkatábor	1940. április – 1945. január	400,000	1 100 000 – 1 500 000	lista	[1]
Bardufoss	Norvégia	Koncentrációs tábor	1944. március – ?	800	250		?
Bełżec	Lengyelország	Megsemmisítőtábor	1942. március – 1943. június		600 000		[2]
Bergen-Belsen	Németország	Gyűjtőpont	1943. április – 1945. április		70 000	2	[3]
Bozen	Olaszország	Tranzittábor	1944. július – 1945. április	11 116
Bredtvet	Norvégia	Koncentrációs tábor	?	?	?	?
Breendonk	Belgium	Börtön- és munkatábor	1940. szeptember 20. – 1944. szeptember	min. 3532	min. 391	nincs	[4]
Breitenau	Németország	„Korai vad tábor”, később munkatábor	1933. június – 1934. március, 1940–1945	470-8500			[5]
Buchenwald	Németország	Munkatábor	1937. július – 1945. április	250 000	56 000		[6]
Chełmno (Kulmhof)	Lengyelország	Megsemmisítőtábor	1941. december – 1943. április 1944. április – 1945. január		340 000
Dachau	Németország	Munkatábor	1933. március – 1945. április	200 000	min.30 000		[7]
Falstad	Norvégia	Börtöntábor	1941. december – 1945. május		min. 200	nincs	[8] [9]
Flossenbürgi koncentrációs tábor	Németország	Munkatábor	1938. május – 1945. április	min. 100 000	30 000		[10]
Grini	Norvégia	Börtöntábor	1941. december – 1945. május	19 788	8	Fannrem, Bardufoss, Kv?nangen
Gross-Rosen	Lengyelország	Munkatábor	1940. augusztus – 1945. február	125 000	40 000		[11]
Herzogenbusch	Hollandia	Börtön- és tranzittábor	1943 – 1944 nyara				[12]
Hinzert	Németország	Gyűjtőpont és altábor	1940. július – 1945. március	14 000	min. 302		[13] Archiválva 2021. április 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jasenovac	Horvátország	Megsemmisítőtábor	1941. augusztus – 1945. április		77 000		[14]
Kaufering/Landsberg	Németország	Munkatábor	1943. június – 1945. április	30 000	min.14 500		[15]
Kovnói gettó (Kaunas)	Litvánia	Gettó és internálótábor				Prawienischken	[16]
Klooga	Észtország	Munkatábor	1943 nyara – 1944. szeptember 28.		2400
Langenstein Zwieberge	Németország	Buchenwald altábora	1944. április – 1945. április	5000	2000
Le Vernet	Franciaország	Internálótábor	1939–1944
Lwów, Janowska utca (L’viv)	Ukrajna	Gettó-, tranzit-, munka- és megsemmisítő tábor	1941. szeptember – 1943. november		több mint 40 000	nincs	[17] (l. a szócikkeket A-tól Z-ig)
Majdanek (KZ Lublin)	Lengyelország	megsemmisítő tábor	1941. július – 1944. július		78 000		[18]
Malchow	Németország	Munka- és tranzittábor	1943 – 1945. május 8.	5000
Malij Trosztenec	Belarusz	Megsemmisítőtábor	1941. július – 1944. június		200 000-500 000
Mauthausen-Gusen	Ausztria	Munkatábor	1938. augusztus – 1945.	195 000	min. 95 000		[19]
Mittelbau-Dora	Németország	Munkatábor	1943. szeptember – 1945. április	60 000	min. 20 000		[20]
Mühldorf am Inn	Németország	Munkatábor
Natzweiler-Struthof	Franciaország	Munkatábor	1941. május – 1944. szeptember	40 000	25 000		[21]
Neuengamme	Németország	Munkatábor	1938. december 3 – 1945. május 4.	106 000	55 000		[22]
Niederhagen	Németország	Börtön- és munkatábor	1941. szeptember – 1943 eleje	3900	1285	nincs	[23]
Oranienburg	Németország	Gyűjtőpont	1933. március – 1934. július	3000	min. 16		[24]
Osthofen	Németország	Gyűjtőpont	1933. március – 1934. július
Płaszów	Lengyelország	Munkatábor	1942. december – 1945. január	min. 150 000	min. 9000		[25]
Ravensbrücki koncentrációs tábor	Németország	Munkatábor	1939. május – 1945. április	150 000	(min. 90 000)		[26]
Riga-Kaiserwald (Mežaparks)	Lettország	Munkatábor	1942 – 1944. augusztus 6.	20 000?		16, közte Eleja-Meitenes	[27]
Risiera di San Sabba	Olaszország	Rendőrségi gyűjtőtábor	1943. szeptember – 1945. április 29.		5000		[28]
Sachsenhausen	Németország	Munkatábor	1936 július – 1945 április	min. 200 000	(100 000)		[29]
Sobibóri megsemmisítőtábor	Lengyelország	Megsemmisítőtábor	1942. május – 1943. október		250 000
Stutthof	Lengyelország	Munkatábor	1939. szeptember – 1945. május	110 000	65 000		[30]
Lager Sylt (Alderney)	Csatorna-szigetek	Munkatábor	1943. március – 1944. június	1000?	460	nincs	[31]
Theresienstadti koncentrációs tábor	Csehország	Tranzittábor és gettó	1941. november – 1945. május	140 000	35 000		[32]
Treblinka	Lengyelország	Megsemmisítőtábor	1942. július – 1943. november		min. 800 000
Vaivara	Észtország	?	1943. szeptember 15. – 1944. február 29.	?	?	22	[33]
Varsói gettó	Lengyelország	Munka- és megsemmisítőtábor	1943–1944	40 000-ig	20 000-ig		https://en.truthaboutcamps.eu/thn/german-camps/camp/15607,The-Concentration-Camp-in-Warsaw-Konzentrationslager-Warschau.html
Westerbork	Hollandia	gyűjtőpont	1939. október – 1945. április	102 000			[34]

Szakirodalom

• Oliver Lustig: Lágerszótár, Kolozsvár-Napoca, 1984 A lágerekben használt szavak és kifejezések magyarázatokkal Archiválva 2006. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Liste der Konzentrationslager des Deutschen Reichs című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz A Harmadik Birodalom koncentrációs táborai témájú médiaállományokat.

• Internationale Übersicht von NS-Gedenkstätten und Institutionen (német)
• Datenbank der nationalsozialistischen Haftstätten und Lager von 1933 bis 1945 (német)
• Bundesministerium der Justiz: Verzeichnis der Konzentrationslager und ihrer Außenkommandos (német)
• A németek nem akartak tudni a koncentrációs táborokról
• Miért nem bombázták a szövetségesek Auschwitzot?
• A holokauszt Magyarországon
• Koncentrációs tábor.lap.hu - linkgyűjtemény