Heim Pál

Heim Pál
Mattyasovszky Zsolnay László festménye (1923)
Életrajzi adatok
Született	1875. november 30. Budapest
Elhunyt	1929. október 23. (53 évesen) Budapest
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Ismeretes mint	orvos
Szülei	Heim Péter
Gyermekek	Ernő, Katinka
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Heim Pál témájú médiaállományokat.

Heim Pál (Budapest, 1875. november 30. – Budapest, 1929. október 23.) magyar gyermekgyógyász, egyetemi tanár.

A Heim család

Nagyszülei egyszerű emberek, apai nagyapja, Heim Henrik (1807–1891) ruhafestőmester volt, apai nagyanyja Knorr Katalin a zsombolyai árvaházból származott.

Édesapja, dr. Heim Péter (1834–1904) a hazai postahálózat megszervezésében Baross Gábor közvetlen munkatársa, édesanyja a pozsonyi származású Stefánovics Mária volt. Három gyerekük született: két leány, akik még gyermekkorukban meghaltak és egy fiú.

Heim Pál, a gyermekgyógyász

Heim Pál középiskoláit szülővárosában végezte. Orvosi tanulmányait Lausanne-ban kezdte, de a klinikai tárgyakat hallgatni már hazajött és a Budapesti Tudományegyetemen szerzett orvosi oklevelet, 1897-ben.

Rezidensként ifj. Bókay János professzor (1858–1937) gyermekgyógyászati klinikájára került. Ösztöndíjasként másfél évig Breslauban (ma: Wrocław), Adalbert Czerny (1863–1941) gyermekklinikáján a csecsemő kórélettanának sajátosságait tanulmányozta. Újabb lausanne-i, illetve a párizsi Pasteur Intézetben tett rövid tanulmányút végeztével visszatért Budapestre, és 1901-ben a budai Irgalmasrendi Kórház gyermekosztályának főorvosává nevezték ki. Ezekben az években németül publikált tanulmányaiban korát megelőzve mondta ki, hogy a hasmenéses, sorvadt csecsemő anyagcseréjének összeomlásában az egyik döntő mozzanat a víz és a konyhasó arányának felborulása.

1907-ben a budapesti egyetem orvosi karán A gyermekkori betegségek szemiotikája című tárgykör magántanára lett, majd Preisich Kornéllal közösen megírták Az általános haematológia című könyvüket, amely hazai viszonylatban úttörő műnek számított. Részt vett az első világháborúban, ahol a katonai járványkórház parancsnoka, majd 1916-tól a székesfővárosi csecsemőkórház főorvosa, 1918-ban az anya- és csecsemővédelem országos biztosa lett.

1918-ban nyilvános rendes tanárrá nevezték ki a pozsonyi egyetem gyermekgyógyászati tanszékére, de a megszálló csehszlovák hadsereg elől menekülniük kellett. Az egyetemet átmenetileg a magyar fővárosba helyezték át, ahol az 1921/22-es tanévben ő lett a rektor. Létrehívója az Erzsébet Tudományegyetem Baráti Egyesületének, valamint az Egyetemi Tudományos Szövetség Orvosi Szakosztálynak, amely pályadíjjal jutalmazta a legjobb dolgozatokat. A gyermekklinika átmenetileg a Fehér Kereszt Gyermekkórházban működött.

A „Heim-nővérek”, Heim Pál középen jobbról ül

Kiemelkedő szerepet játszott az anyák és csecsemők védelmére létrehozott Országos Stefánia Szövetségben, s e szervezet orvosi bizottságának elnöke volt. Pécsen töltött évei alatt megalapította annak helyi fiókját. Fontosnak tartotta a megelőző-, felvilágosító- és nevelőmunkát. Kezdeményezésére 1916-ban a Stefánia Szövetség elindította a gondozóképzést a Központi Védőnőképző Iskolában; életre hívva a gyermekápolónői iskolát („Heim-nővérek”). 1921-től a nagy megbecsülést élvező „Heim nővérek” kétéves továbbképzést követően záróvizsgához kötött gondozónői oklevelet kaptak és viselhették az erről tanúskodó jelvényt.

Az 1923-24-es tanévben Pécsre költözött, az ott töltött évek klinikusi, kutatói és oktatói munkásságának legtermékenyebb szakasza volt.

Érdeklődésének előterében olyan kérdések álltak, mint

• a csecsemőkori táplálkozás zavarai
• a fehérvérsejtek sajátosságai
• a tuberkulin-allergia
• a gyermekkori miliáris TBC diagnosztikája
• a csecsemőintoxikáció patológiája
• a csecsemőtáplálás alapelvei
• a különböző tápanyagok, diéták emésztésre gyakorolt hatása
• a szervezet folyadék- és sóforgalmában bekövetkezett változások
• az anyatej és a vitaminok fontossága

Szakmai cikkei mellett szívesen írt az Orvosi faluzás Baranya megyében és hasonló népszerűsítő munkákat. Nem ismert „rangon aluli” témát, a gyermeknevelés és az egészségügyi személyzet milyenségének kérdései mindig foglalkoztatták. Ez a sokoldalúsága is magyarázza páratlan népszerűségét.

1929 őszén egykori mestere, Bókay János nyugalomba vonulásával meghívták a pesti Gyermekklinika élére. A meghívást elfogadta, bár Pécset otthagyni sajnálta. Székfoglalóját A gyermekorvostan jelentősége és tanítása címmel tartotta. Néhány hónappal kinevezése után, tragikus hirtelenséggel, 54 évesen tüdőgyulladásban elhunyt. Az egyik legnagyobb magyar gyermekgyógyász a Kerepesi temetőben nyugszik.

Munkáját a korszerű biokémiai és élettani ismeretek alapján tanszéki utódja, Kerpel-Fronius Ödön emelte még magasabb szintre.

Heim Pál fia Heim Ernő építész főmérnök (1904-1980). Egyik unokája Heim Éva. Dédunokája Heim Pál életvezetési tanácsadó, a Wellness Enciklopédia sorozat főszerkesztője, a Gyógyhírek című lap alapítója, több egészségügyi témájú televíziós műsor főszerkesztője, a Life Guide életvezetési rendszer vezető tanácsadója, a Heim Pál Alapítvány stratégiai igazgatója. 1997-ben a gyermekekért végzett tevékenységéért Heim Pál Emlékéremmel tüntették ki. Nemrégiben megjelent kötete, a hatalom és a szeretet összefüggéseit tárja elénk meghökkentő nyíltsággal és őszinteséggel (A hatalom szeretete, a szeretet hatalma).

A Heim Pál név felelősség és lehetőség is annak, aki nem roppan össze egy alkotó géniusz tetteinek súlya alatt. Felelősség, hiszen napi életemet, tevékenységemet is át kell, hogy hassa ennek a csodálatos szellemi örökségnek a súlya, mely ebben a rohanó, elanyagiasodott világban is mindig láthatóvá teszi az emberi értékeket, és a szeretet erejét. Lehetőség, hiszen, megküzdve az élet nagyszerű varázslatával, árnyéka a forró pillanatokban is enyhet adhat, és onnan kilépve erővel tölt fel. Heim Pál Professzor nem csupán az akkori idők Csoda-Pál-ja volt, üzenete máig elkísér mindannyiunkat: szolgáld nemes szívvel az embereket, add tudásod legjavát önzetlenül mindenkinek, és tegyél meg mindent azokért, akik nálad is elesettebbek. Számomra Heim Pál nem csupán A dédnagyapa, hanem az Ember, akinek az emléke fényt mutat akkor is, amikor úgy érzem, hogy a hatalom és a vagyonszerzés logikája nem ismeri a kenyérre, szerény hajlékra, jó szóra, és őszinte szavakra áhítozó milliók óhaját.

– Heim Pál, a dédunoka, életvezetési tanácsadó, a Heim Pál Alapítvány stratégiai igazgatója

Heim Pál síremléke Budapesten, ifj. Vastagh György alkotása. Kerepesi temető: 36/2-1-26

Tudományos munkái

• A leukocytes a gyermekkori pneumonia és diphtheria folyamán (Bp., 1901)
• Az anya által való szoptatásról és a tejelválasztás fokozásáról (Bp., 1901)
• A cyclikus albuminuriák a gyermekkorban (Bp., 1904)
• A tuberculinreactio a vörhenyhez és a kanyaróhoz való vonatkozásban (Bp., 1908)
• Általános haematologia (Preisich Kornéllal , Bp., 1908)
• A parenterális infectiók és a csecsemők táplálkozási zavarai (Bp., 1913)
• A csecsemők pneumoniájáról (Bp., 1914)
• A dajka- és csecsemőotthonokról, a csecsemőkórházról (Bp., 1916)
• A csecsemővédelem fontosságáról (Bp., 1920)
• A gyermekek táplálkozása (Bp., 1926)
• A világrahozott syphilis (fejezet; A syphilis; szerk. Guszmann József, Engel Károly, 1928)

Tagságok

• Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat
• Magyar Királyi Orvosegyesület
• Deutsche Gesellschaft für Kinderheilkunde
• Szent István Akadémia
• Magyar Gyermekorvosok Társasága (1929-ben elnöke)
• Fehér Kereszt Országos Lelencház Egyesület (elnöke is)
• a Monatschrift für Kinderheilkunde c. folyóirat társszerkesztője (1919–1929)
• az Archiv für Kinderheilkunde c. folyóirat társszerkesztője (1927–1929)

Róla írták

• Szabó Pál: A Magy. Kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága (Pécs, 1940)
• Dobszay László: Heim Pál életéből Egészségügyi munka 29. 1982. 3. 83-84. o.
• Sárkány Jenő: Megemlékezés Heim Pálról Orvosi hetilap 116. 1975. 37. 2194-2195. o.
• Dobszay László: Heim Pál, a gyógyító, oktató és kutató gyermekorvos Magyar pediáter 9. 1975. 3-4. 187-190. o.
• Szállási Árpád: Heim Pál (Híres magyar orvosok 2., Galenus Kiadó, 2001)

Emlékezete

• A főváros vezető gyermekintézményét (Budapest, Üllői út 86.) 1957-ben róla nevezték el.
• az Országos Stefánia Szövetség Heim Pál-emlékérmet készített az eredményes munkát végzők jutalmazására.
• az Erzsébet Tudományegyetem már 1931-ben felavatta szobrát a pécsi Gyermekklinika kertjében.
• a miskolci 11. sz. Kassai úti bölcsőde a nevét viseli.
• Heim Pál Megyei Gyermekkórház, Veszprém
• dédunokája Heim Pál Egészség Díjat alapított az egészség érdekében jelentős tevékenységet kifejtő szakemberek, nővérek, asszisztensek, szakápolók, ápolók és szakmai csoportjaik társadalmi megbecsülését növelendő.
• 2022 óta nevét őrzi az 549744 Heimpál kisbolygó.

Források

• Szállási Árpád: Heim Pál (Híres magyar orvosok 2, Galenus Kiadó, 2001)
• Kis Márta: 135 éve született Heim Pál gyermekgyógyász (magyar nyelven), 2010. november 30. (Hozzáférés: 2012. április 12.)
• Életrajza a Magyar Orvoséletrajzi Lexikonban (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2012. április 12.)
• Életrajza a Magyar Életrajzi Lexikonban (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2012. április 12.)
• Múlt-kor történelmi portál: 75 éve hunyt el Heim Pál (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2012. április 12.)

További információk

• Heim Pál. Pécsi egyetemi almanach 1367–1999 (Hozzáférés: 2022. január 28.)

Kapcsolódó szócikkek

• Heim Pál Gyermekkórház