Ugrás a tartalomhoz

Joshua Lawrence Chamberlain

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Joshua Lawrence Chamberlain
Joshua Lawrence Chamberlain
Joshua Lawrence Chamberlain
BeceneveRound Top oroszlánja
Született1828. szeptember 8.
Brewer, Maine, Amerikai Egyesült Államok
Meghalt1914. február 14. (85 évesen)
Portland, Maine, Amerikai Egyesült Államok
SírhelyPine Grove Cemetery
Állampolgárságaamerikai
Nemzetisége amerikai
FegyvernemGyalogság
Szolgálati ideje1861-1866
RendfokozataVezérőrnagy
CsatáiAmerikai polgárháború
KitüntetéseiMedal of Honor
HázastársaFanny Chamberlain (1855–)
RokonaiFanny Adams (házastárs)
Iskolái
  • Bowdoin College
  • Bangor Theological Seminary
CivilbenTanár
Republikánus kormányzó
Joshua Lawrence Chamberlain aláírása
Joshua Lawrence Chamberlain aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Joshua Lawrence Chamberlain témájú médiaállományokat.

Joshua Lawrence Chamberlain (Brewer, Maine, 1828. szeptember 8. – Portland, Maine, 1914. február 14.), főiskolai professzor, az amerikai polgárháborúban az északiak tisztje. Formális katonai kiképzést sosem kapott. A gettysburgi csatában tanúsított hősiességéért kongresszusi érdeméremmel tüntették ki. Ő vezényelte az északi csapatokat a Konföderáció formális fegyverletételénél, Appomatoxnál. A háború után Maine állam republikánus kormányzója volt négy cikluson keresztül és a Bowdoin College rektora.

Életpályája

[szerkesztés]

A maine-i Brewerben született. Eredetileg katonának készült, de mivel nem töltötte el túl nagy lelkesedéssel a békeidőben való katonáskodás gondolata, inkább – eleget téve édesanyja kívánságának – teológiát tanult és misszionáriusnak akart állni.

1844-1852 között a Bowdoin College hallgatója. További három évet a Bangori Teológiai Szemináriumban tanult. 1855-ben elvette a nála három évvel idősebb Fanny Adamset. Öt gyermekük született, ebből kettő érte meg a felnőttkort.

1856-ban visszaatért a Bowdoin College-ba, ahol retorikát tanított. Kilenc idegennyelven beszélt folyékonyan.

A polgárháború

[szerkesztés]

A polgárháború kezdetén rögtön önkéntesnek akart jelentkezni. Bár a Bowdoin College kétéves európai ösztöndíjat ajánlott fel neki, de ezt ő visszautasította és beállt a 20. Maine-i Ezredbe, ahol rögtön ezredesi rendfokozatot ajánlottak fel neki, amit nem fogadott el, mondván szeretné "kicsit lejjebb kezdeni és kitanulni a mesterséget". Végül alezredesi rendfokozatban kezdte meg a szolgálatát. Ezredével részt vett a antietami, a fredericksburgi és a chancellorsville-i csatában, ahol ezredessé nevezték ki.

Legnagyobb katonai bravúrját a gettysburgi csata második napján hajtotta végre, amikor egy rendkívül bátor szuronyrohammal megvédelmezte az északiak balszárnyán a Little Round Top nevezetű magaslatot.

Egy könnyebb sebesülése és maláriája miatt hosszabb ideig betegeskedett és csak 1864 májusában tért vissza a csapatához. Petersburg ostrománál súlyosan megsebesült a csípőjén. Sebesülését az orvosok végzetesnek tartották, a maine-i újságok halálhírét is közölték. Grant a csatamezőn dandártábornokká nevezte ki (valószínűleg ez volt az egyetlen ilyen előléptetés, amit Grant adott). Sebesüléséből azonban a csodával határos módon felépült és 1864 novemberében újra szolgálatra jelentkezett. 1865 márciusában Abraham Lincoln címzetes (tiszteletbeli) vezérőrnaggyá nevezte ki.

1865. április 12-én őt jelölték ki, hogy a déli csapatok formális fegyverletételénél az északiak csapatát vezényelje Appomattoxnál. Rendkívüli tisztelettel viselkedett a vesztes féllel, ezért északról sokan kritizálták, de a déli John Gordon ezredes "az Uniós hadsereg egyik leglovagiasabb katonájának" nevezte. (Ez azért is nagy dolog, mert a déliek magukat tartották "az utolsó lovagoknak".)

A polgárháború után

[szerkesztés]

A polgárháború után visszatért Maine-be, ahol négy egymást követő egyéves ciklusra kormányzóvá választották. 1871 és 1883 között a Bowdoin College rektora. 1893-ban Becsületrenddel tüntették ki gettysburgi helytállásáért. 1914-ben halt meg Portlandben, Brunswickban temették el. A Bowdoin College közelében található lakóháza ma múzeum.

A polgárháborúban kb. 20 csatában és számtalan kisebb összecsapásban vett részt, hatszor sebesült meg, és valószínűleg ő volt az utolsó polgárháborús veterán, aki a csatában szerzett seb következményeibe, szövődményeibe halt bele, 50 évvel a polgárháború után.

Joshua Lawrence Chamberlain a főhőse Michael Shaara Pulitzer-díjas regényének, a Killer Angels-nek, amelyből a Gettysburg című film készült.

Művei

[szerkesztés]
  • The Passing of the Armies
  • Through Blood and Fire at Gettysburg

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Joshua_Lawrence_Chamberlain&oldid=26767146”