Bánki Donát

Bánki Donát
Életrajzi adatok
Született	1859. június 6. Bakonybánk
Elhunyt	1922. augusztus 1. (63 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Születési neve	Lőwinger Donát
Ismeretes mint	porlasztó bánki-motor bánki-turbina kifejlesztője
Nemzetiség	magyar
Iskolái	Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Pályafutása
Szakmai kitüntetések
MTA Nagyjutalma
Akadémiai tagság	MTA levelező tagja (1911)
Hatással voltak rá	Csonka János
A Wikimédia Commons tartalmaz Bánki Donát témájú médiaállományokat.

Bánki Donát

Bánki Donát (eredeti neve Lőwinger Donát) (Bakonybánk, 1859. június 6. – Budapest, 1922. augusztus 1.) magyar gépészmérnök, feltaláló és műegyetemi tanár. Korának egyik legnagyobb gépészmérnöke, a hidrogépek, kompresszorok és gőzturbinák szerkezettanának professzora.

Családja

Szülei dr. Lőwinger Ignác és Salzer Berta (Betti). Édesapja körorvos volt, és az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésekor fiatal házasként is jelentkezett a szerveződő honvédségbe, ahol főorvosként a fegyverletételig szolgált. Édesapja honvédtiszti előélete is közrejátszott abban, hogy a család zsidó származása mellett magyar hazafias nevelést adott a gyermekeknek. Donát negyedik gyermekként született, és később, mikor már hatan voltak testvérek, átköltöztek Lovászpatonára. 1879-ben már egyetemistaként magyarosította a nevét, és szülőhelye iránti tisztelete miatt választotta a Bánki nevet.

Munkássága

A budapesti Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát. Az iparban helyezkedett el szerkesztőmérnökként (MÁV gépgyár, majd Ganz-gyár). Az egyetemen 1879–80-ban a műszaki mechanika tanszéken tanársegéd volt, majd 1899-től haláláig a hidrogépek, kompresszorok és gőzturbinák szerkezettanának professzora.

Munkássága szorosan összekapcsolódott Csonka Jánossal, akivel együtt 1890-re kifejlesztették az ún. Bánki–Csonka motort, amely a Ganz-gyár nemzetközileg is versenyképes terméke volt. A Pallas nagy lexikona szerzőinek egyike volt 1893-tól. 1893. február 11-én Csonkával együtt szabadalmaztatta a fúvókás benzinkarburátort (porlasztót), megelőzve ezzel a külföldön általánosan úttörőnek tartott Wilhelm Maybachot. 1894-ben szabadalmaztatta az első nagynyomású robbanómotort, a saját korában méltán világhírű Bánki-motort, amelynél a robbanókeveréket a hengerbe porlasztott vízzel hűtötte le, s ezzel a motor hatásfokát korábban nem remélt mértékben sikerült fokoznia.

Mind a kompressziónövelés, mind a vízbefecskendezés elsőként Bánki által tisztázott elvét később is alkalmazták, bár a Bánki-motor elterjedését a néhány évvel később megjelent dízelmotor megakadályozta. Az általa 1917-ben feltalált Bánki-turbina új utakat nyitott a törpe vízierőművek fejlesztésében. 1918-ban nagyszabású tervet dolgozott ki a Vaskapu vízerejének hasznosítására.

A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt 1911-től. A vízturbináért Bánkit halála után négy évvel 1926-ban a Magyar Tudományos Akadémia nagyjutalmával tüntette ki. Irat- és kézirathagyatékának nagy része a BME OMIKK Levéltárában digitalizálva is megtalálható. Jelentős gépszerkesztői munkássága, szabadalmi tevékenysége mellett nagy hivatástudattal látta el oktatói feladatait. Nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a hallgatók felkészülését előadásjegyzetekkel is segítse. Egyetemi tanári tevékenysége során a mérnökképzésben bevezette a laboratóriumi képzést.

Írásai

Írásaiban főként a gázmotorok elméletével, a gőzturbinák és hidrogépek szerkesztési alapelveivel foglalkozott.

• Gyakorlati hidraulika és hidrogépek (jegyzet, I–II., Bp., 1901–02);
• Gőzturbinák. Légsűrítő gépek (kőnyomat, Bp., 1903);
• Energiaátalakulások folyadékokban (Bp., 1916, németül: Berlin: 1921);
• Neue Wasserturbine (Berlin, 1917);
• A Vaskapu-vízierőmű tervezete (I–II., Bp., 1918);
• Dugattyús szivattyúk és kompresszorok gépszerkezettana (Bp., 1932).

Emlékezete

• Az első benzinporlasztót a Műszaki Emléket Nyilvántartó és Gyűjtő Csoport őrzi.
• A Bánki–Csonka-motor első példánya ma a Budapesti Közlekedési Múzeumban látható.
• Több oktatási intézmény névadója
  • Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész- és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar
  • Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola
  • Bánki Donát Szakképző Iskola, Ajka
  • Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola, Dunaújváros
  • Pécsi Bánki Donát Utcai Általános Iskola
  • NYSZC Bánki Donát Műszaki Technikum és Kollégium Nyíregyháza
• Bánki Donátról elnevezett kisbolygó, a 131763 Donátbánki
• Szülőfalujában, Bakonybánkon a Bánki Donát Műszaki Egyesület őrzi a feltaláló emlékét.
• Születésének 150. évfordulójára a Magyar Nemzeti Bank emlékpénzt adott ki.

A Bánki-emlékérem

Emlékére a Gépipari Tudományos Egyesület 1955-ben három fokozatú, díjazással egybekötött, évenként kiosztott műszaki kitüntetést alapított.

Diáknóta

A műegyetemi hallgatók alábbi nótája is szeretettel emlékezik tanárukról:

Hidrogépek, kompresszorok, turbinák…

Bánkinak a Laval-csövön azt fújják:

Expandálnék, hej, de nem tudok,

Mert az izotermám nagyon kanyarog.

Bánki Donát sírja Budapesten. Farkasréti temető: 47/2-1-7/8.

További információk

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 105–106. o.  
• Halmos László: Bánki Donát. In: Műszaki nagyjaink, 1. köt. Bp.: Gépipari Tudományos Egyesület, 1967. 43-93.
• Terplán Zénó (szerk.): Bánki Donát (1859-1922). Emlékkönyv születésének 125. évfordulójára. Bp.: Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, 1984. ISBN 963 8011 734
• Terplán Zénó: Bánki Donát. In: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 146–147. o. ISBN 963-85433-5-3
• Varga József: Bánki Donát. A múlt magyar tudósai (9). Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980.
• Gáti József: Bánki Donát. A mérnök géniusz. Bp.: Óbudai Egyetem, 2012. ISBN 978-615-5018-30-5
• DONÁT BÁNKI (1859-1922) (angol nyelven). scitech.mtesz.hu. [2012. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 20.)
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 84. o.  Online elérés
• Korényi Zoltán – Tolnai Béla (szerk.). Az áramlástan és hőtan úttörői. Életrajzi gyűjtemény. Budapest: BME Gépészmérnöki kar (1978) 

Kapcsolódó szócikkek

• Magyar szabadkőművesek listája