Ugrás a tartalomhoz

Csonka János

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csonka János
Életrajzi adatok
Született1852. január 22.
Szeged
Elhunyt1939. október 27. (87 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Ismeretes minta magyar autógyártás úttörője, a Bánki-Csonka-féle karburátor és a Csonka-féle gáz- és petróleummotor megalkotója
Nemzetiségmagyar
Állampolgárságmagyar
HázastársWinkler Johanna
GyermekekCsonka Ilonka, Csonka Pál, ifj. Csonka János, Csonka Béla, Csonka Mária
Pályafutása
Kutatási területmotorok
Szakintézeti tagságA Magyar Mérnöki Kamara tagja
Munkahelyek
Műszaki Egyetem (Budapest)gépészeti műhelyvezető
Más munkahelyekCsonka János Gépgyára
Hatással voltak ráBánki Donát, Mechwart András, Jean-Joseph Étienne Lenoir
Hatással voltBánki Donát, ifj. Csonka János, Csonka Béla,
A Wikimédia Commons tartalmaz Csonka János témájú médiaállományokat.

Csonka János (Szeged, 1852. január 22. – Budapest, 1939. október 27.) magyar feltaláló, tiszteletbeli gépészmérnök, a magyar motor- és gépjárműgyártás úttörője. A Bánki-Csonka-féle karburátor és a vegyes üzemű Csonka-motor feltalálója, illetve az első magyar belső égésű gépjármű és az első magyar autó konstruktőre. A Műegyetem tanműhelyének első vezetője, majd nyugdíjba vonulása után az általa létrehozott autójavító műhely, illetve az abból kinövő Csonka Gépgyár vezetője. A Királyi Magyar Automobil Club egyik megszervezője.

Életpályája

[szerkesztés]

Édesapja Csonka Vince, édesanyja Dobó Ilona.[1] Iskoláit szülővárosában végezte. Apja kovácsműhelyében lett szakmunkás. Az Alföldi–Fiumei Vasút szegedi főműhelyében (1871–1873), a MÁV budapesti fűtőházban (1873–1874), majd Bécsben, Zürichben, Párizsban és Londonban dolgozott. Állandóan tovább képezte magát és elnyerte a Királyi József Műegyetem tanműhelyének vezetői állását, amelyet nyugállományba vonulásáig töltött be (1877–1925). 1877–1880 között végighallgatta az egyetemi előadásokat.[2]

1887-ben Mechwart András Bánki Donáttal együtt felkérte a Ganz tulajdonába került motorok üzemképessé tételére, ezzel egy évtizedes közös munkálkodás vette kezdetét, amely számos találmánnyal, köztük a porlasztóval gazdagította a motorgyártást. A századforduló táján mindketten új feladatokat kaptak a Műegyetemen: Bánki Donát tanszékvezető tanár lett, Csonka Jánosnak pedig az egyetem új mechanikai- technológiai laboratóriumát kellett berendeznie, így mint feltalálók különváltak, de barátságuk és együttműködésük sohasem szűnt meg.[2]

A kimagasló műszaki alkotásokkal párhuzamosan Csonka János elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar műszaki felsőoktatás gyakorlati részének folyamatos korszerűsítésével is. Világhírű műegyetemi tanárok voltak barátai és feltalálótársai, a külföldi kiválóságok közül a barátai közé tartozott Robert Bosch. Találmányok hosszú sora jelezte még az oktatás mellett végzett tevékenységét. Tervezett és készített papír- és szövetszakítógépet, számos műszert és mérőberendezést, amiket határainkon túl is használtak.

Kedvelt területe volt a motorszerkesztés mellett a gépjárműtervezés. A Magyar Királyi Posta számára készített motoros triciklit, majd csomagszállító gépkocsi-alvázat, amely mint postaautó 1905. május 31-én indult sikeres próbaútjára. Innen számítjuk a magyar autógyártás kezdetét. Az 1900-as évek második felétől 1912-ig a Röck István által alapított Röck István Gépgyára által készítette a csomagszállító kocsikat. Összesen mintegy 150 gépkocsi fűződik közvetlenül hozzá. A nagyobb sorozatgyártáshoz nem volt kellő anyagi lehetősége, bár számos vállalattal együttműködött az autógyártás megszervezése érdekében. 1912-ben eladta kiskocsijának terveit a Magyar Általános Gépgyárnak és abbahagyta az autókonstruktőri tevékenységét.[2]

Közvetlenül az első világháború kitörése után, 1914 augusztusában a magyar hadvezetőség elrendelte a gépjárművek besorozását, amelyre Budapesten, a Vérmezőn került sor.[3] A Csonka-féle autók sorozatgyártására ugyan felkészült a Magyar Általános Gépgyár, ám a hadseregnek lényegesen több járműre lett volna szüksége, mint ami ténylegesen rendelkezésre állt. A járműmotorgyártás került előtérbe, és a gépgyárak teljes egészükben a hadsereg szállítóivá váltak. Mindez a Csonka-féle autók sorozatgyártásának sorsát is megpecsételte.

Csonka János tervezte és készítette az első hazai kompresszoros motort, tűzoltó-, csónak-, bányamozdony- és sínautómotort és autóbuszt is. Ő alkalmazta először a motorgyártásban az alumíniumot, a vezérelt szívószelepet, a nagyfeszültségű mágnesgyújtást.

Műszaki irodalmi tevékenységének eredménye: az első magyar automobil szakszótár. Csonka Jánosnak nem volt diplomája. Érdemeit mind a Műegyetem, mind a magyar mérnöktársadalom hálával ismerte el, és nyugdíjazása előtt 1924-ben, a Mérnöki Kamara feljogosította a gépészmérnöki cím használatára.[2]

Nyugdíjba vonulása után, 73 (!) évesen autójavító műhelyt nyitott Budapesten a Fehérvári úton (ma Budapest XI. kerülete). Ebből fejlődött ki a későbbi Csonka-gépgyár (Csonka János Gépgyár Rt.), a későbbi Kismotor- és Gépgyár. Itt dolgozott egészen 1939-ben bekövetkezett haláláig.

Feltalálói tevékenysége

[szerkesztés]

Motorok

[szerkesztés]
  • 1877: az első magyar gázmotor
  • 1884: az úgynevezett Csonka-féle gáz- és petróleummotor.
  • 1888: Bánki–Csonka-féle újítás gázgépeknél, Újítás gáz és petróleummotorokon
  • 1889: Gáz- illetve petróleum kalapács
  • 1890: Bánki-Csonka benzinmotor
  • 1893: Porlasztó

A karburátor (porlasztó)

[szerkesztés]

Csonka János legjelentősebb, Bánki Donáttal közös találmánya a porlasztó, más néven a karburátor, amely az Otto-motorok által igényelt levegő-üzemanyag keverék előállítására szolgált. Bánki és Csonka a karburátort 1893. február 11-én szabadalmaztatta, ezzel mintegy fél évvel megelőzték a német Wilhelm Maybachot.

Újabban felmerült, hogy a karburátor feltalálásában a valódi elsőség címe Edward Butler brit feltalálót illetné, aki 1887-ben szabadalmaztatta megoldását.[4] A Butler által inspiratornak nevezett gázosító azonban a Bánki–Csonka-féle karburátortól eltérő elven működött és bonyolultsága miatt a gyakorlatban nem lehetett jól hasznosítani. A Bánki-Csonka-féle porlasztó, illetve (Maybach porlasztója) éppen egyszerűsége miatt terjedt el a világban.[5] Ezért a karburátor feltalálóinak továbbra is Bánki Donátot és Csonka Jánost tekinthetjük.

Konstruktőri tevékenysége

[szerkesztés]
  • 1900: motoros tricikli (az első magyar gépjármű)
  • 1905: az első magyar benzinmotoros autó (négyhengeres postaautó)
  • 1909: egyhengeres kisautó
  • 1910: kisautóbusz
  • 1912: négyhengeres kisautó

Emlékezete

[szerkesztés]
  • Sírja Budapesten a Farkasréti temetőben található.
  • Köztéri szobra Kelenföldön áll, valamint nevét viseli egy tér is.
  • Az első benzinporlasztót a Műszaki Emléket Nyilvántartó és Gyűjtő Csoport őrzi.
  • Számos motorja, és gépe, valamint postaautója, teljesen restaurálva, a Csonka János Emlékmúzeumban van kiállítva. Ugyanitt látható 1909-ben gyártott kiskocsija is. A 2,9 kW (4 DIN LE) teljesítményű, egyhengeres motorral ellátott kiskocsi kardánhajtású volt, motorja a háromfokozatú sebességváltóval egybeépítve kitűnően működött. Ezt a kiskocsit idős korában visszavásárolta és maga is szívesen vezette.
  • A Csonka Jánosról elnevezett kisbolygó, a 131762 Csonka
  • 2001-ben posztumusz Magyar Örökség díjban részesült.

Képgaléria

[szerkesztés]
  • Csonka János saját készítésű gépkocsijával a műegyetem udvarán
    Csonka János saját készítésű gépkocsijával a műegyetem udvarán
  • Csonka János (1897)
    Csonka János (1897)
  • Egy Csonka János által tervezett busz, amely Károlyváros (Karlovac) környékén állt üzemben.
    Egy Csonka János által tervezett busz, amely Károlyváros (Karlovac) környékén állt üzemben.
  • Csonka János levélgyűjtő triciklije
    Csonka János levélgyűjtő triciklije
  • A Csonka János által tervezett első magyar autó
    A Csonka János által tervezett első magyar autó
  • Csonka János egyhengeres autója
    Csonka János egyhengeres autója
  • Csonka János sírja Budapesten. Farkasréti temető: 1-1-581/582.
    Csonka János sírja Budapesten. Farkasréti temető: 1-1-581/582.
  • Szobra szülővárosában Szegeden.
    Szobra szülővárosában Szegeden.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Szeged-Alsóvárosi róm. kath. templom keresztelési anyakönyve, 1852. év.
  2. ↑ a b c d Ifj. Csonka János – Csonka Béla: A Csonka Gépgyár önéletrajza. Szentimrevárosi Egyesület, Budapest, 1996. 
  3. ↑ A Motor. II. évf (1914) 31. szám 4., 6.
  4. ↑ https://totalcar.hu/magazin/kozelet/2014/02/09/csonka_janos_es_a_magyar_autozas_kezdete/ Az újságcikk Négyesi Pál levéltári kutatásaira hivatkozik, de konkrét forrás megjelölése nélkül.
  5. ↑ A Bánki–Csonka-féle porlasztó jelentősége http://www.csonkamuzeum.hu/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=62&Itemid=153 Archiválva 2018. április 5-i dátummal a Wayback Machine-ben Hozzáférés ideje: 2018. április 4.

Források

[szerkesztés]
  • Csonka János. Magyar életrajzi lexikon. (Hozzáférés: 2012. január 22.)
  • Csonka János. A Műszaki Portál. [2013. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 22.)
  • Ifj. Csonka János–Csonka Béla: A Csonka Gépgyár önéletrajza; sajtó alá rend. Csonka Pál; SZIE, Bp., 1996 (A Szentimreváros története)

További információk

[szerkesztés]

Cikkek

[szerkesztés]
  • Nyáry Krisztián: „Kár, hogy magyar ember találmányának hasznosítását meggátolják”; BBC History 2017. szeptember, 66-70. oldal

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csonka_János&oldid=27548541”