Szántay Csaba

Szántay Csaba
Született	1928. január 4. Salgótarján
Elhunyt	2016. január 17. (88 évesen) nem ismert
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	vegyészmérnök, feltaláló, egyetemi tanár, akadémikus
Iskolái	Budapesti Műszaki Egyetem (–1950)
Kitüntetései	Széchenyi-díj (1999) Gábor Dénes-díj (2011)
MTMT MTA
Sablon • Wikidata • Segítség

Szántay Csaba (Salgótarján, 1928. január 4. – 2016. január 17.) Állami és Széchenyi-díjas magyar vegyészmérnök, feltaláló, a természetes szerves anyagok neves kutatója, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Feltalálók Egyesületének alapító elnöke.

Életpályája

1946-ban érettségizett a budapesti Szent Imre Főgimnáziumban. Ugyanebben az évben felvették a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Vegyészmérnöki Karára, ahol 1950-ben szerzett vegyészmérnöki diplomát.

Diplomájának megszerzése után a BME szerves kémia tanszékének tudományos munkatársa lett, majd 1952 és 1955 között aspiráns volt Beke Dénesnél. 1963-tól tudományos főmunkatársi, 1965-től címzetes docensi beosztásban dolgozott. Eközben 1965 és 1966 között a New York-i Egyetem vendégoktatója. 1967-ben kapta meg egyetemi tanári kinevezését, a tanszék vezetésével tizenegy évvel később bízták meg. 1994-ig állt a tanszék élén, majd 1998-ban professor emeritusi címet kapott. 1996 és 1998 között az MTA és a BME közös alkaloidkémiai tanszéki kutatócsoportjának elnöke volt. Oktatói állása mellett 1976-tól az MTA Központi Kémiai Kutatóintézet osztályvezetőjévé nevezték ki.

1956-ban védte meg a kémiai tudományok kandidátusi, 1965-ben akadémiai doktori értekezését. A Magyar Tudományos Akadémia Szerves és Biomolekuláris Kémiai Bizottságának tagja lett, majd 1970-ben megválasztották a köztestület levelező, 1982-ben pedig rendes tagjává. 1970 és 1976 között a Kémiai Tudományok Osztálya elnökhelyettese. 1998-ban a Támogatott Kutatóhelyek Tanácsának lett tagja. Később az MTA Jelölőbizottságának elnökévé is megválasztották.

A japán Heterocycles, az amerikai Medicinal Research Review és a svájci Natural Product Letters című szakfolyóiratok szerkesztőbizottságaiban is dolgozott. A Magyar Feltalálók Egyesülete elnökévé választotta 1989-es megalakulásakor.

Munkássága

Kutatási területe a természetes szerves anyagok szintézise. Országos ismertségre a vinpocetin nevű gyógyszer-hatóanyag (Cavinton) ipari szintézisének kidolgozása után tett szert.

A természetes szerves anyagokon belül az alkaloidok, a prosztanoidok, a feromonok, a juvenil hormonok és a terpenoidok kérdéskörével foglalkozott. Gyógyszerkémiai kutatásai során a Cavinton mellett a Vinkamin és az Emetin nevű gyógyszerek ipari szintézisét sikerült kidolgoznia. Emellett fontos eredményeket ért el a morfin és a prostanoidok teljes szintézisének területén.

Az egyes dél-amerikai békafajok (az Epipedobates anthonyi, illetve az Ameerega nembe tartozó nyílméregbékák) bőréből izolált epibatidin enantioszelektív szintézisét, azaz amikor az egyik egymással fedésbe nem hozható tükörképi térszerkezetű molekulapár (enantiomer) túlsúlyban keletkezik a reakció során. Az epibatidin a morfinnál ötszázszor hatékonyabb alkaloida, ezt a gyógyszeriparban hasznosítják.

Több mint háromszázhatvan tudományos közlemény szerzője vagy társszerzője. Kétszázötven szabadalmat jegyeztetett be.

Családja

Nős, házasságából egy fiúgyermek, ifj. Szántay Csaba (1958), Akadémiai-díjas vegyész, az MTA doktora született.

Díjai, elismerései

• Állami Díj II. fokozat (1975) – A nagy hatású alkaloidák ipari gyártásra is alkalmas, mesterséges előállításáért. Megosztott díj Szabó Lajossal és Tőke Lászlóval.
• Szent-Györgyi Albert-díj (1993)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1996)
• Széchenyi-díj (1999)
• Tudományért Nagydíj (2003)
• Prima díj (2006)
• Kametani Award (2008)
• Gábor Dénes Életműdíj (2011) – A Gábor Dénes-díjak e kiemelt fokozatát elsőként és eddig egyedüliként kapta meg
• Jedlik Ányos-díj (2016; posztumusz))

Főbb publikációi

• Elméleti szerves kémia (1970, 1996)
• Alkalkoidok szintézise (1971)
• Prosztaglandinok szintézise (Novák Lajossal, 1978, angolul is megjelent)
• Természetes szerves anyagok szintézise (1984)
• Epibatidine (társszerző, 1995)
• Sythetic Studies in Alkaloid Chemistry (1997)

Források

• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 III. (R–ZS). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 1200–1201. o.
• MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 1037. old., ISSN 1787-288X
• Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia honlapján
• Önéletrajz a Magyar Feltalálók Egyesülete honlapján
• Molekulák nagy varázslója – a Cavinton sztory 2009.11.04-i cikk a gondoskodo.hu honlapon.