Braille-írás
A Braille-írás vagy Braille-ábécé (ejtése: [bráj],[1][2][3] nem *[brej]) egy speciális technikát alkalmazó ábécé, amelyet a francia Louis Braille alkotott meg 1821-ben a vak emberek számára. Ennek segítségével a született vakok számára is lehetővé vált az írás és olvasás elsajátítása, illetve az életük során látásukat vesztő, vagy már elvesztett személyeknek ugyanezek alkalmazása a mindennapokban.
A Braille-ban való kézzel íráshoz sorvezetőt és ún. stílust használnak. A betűket hátulról domborítják ki, a betűk tükörképi párja szerint.
A vakok nagy része idős korára veszíti el látását, és már nem tudja megtanulni a Braille-írást, így a vakok kultúrája a szóbeli és az írásos kultúra közötti speciális helyzetben van. Ráadásul ebben a korban a tapintás érzékenysége is csökken.[4][5] A vak fiatalok körében pedig manapság népszerűbbek a beszélő képernyőolvasók.
Vitatott kérdés, hogyan lehetne népszerűbbé tenni a Braille-írást. Magyarországon csak a vakok kb. 10%-a ismeri. Sokuk szégyelli is megtanulni.[6] Mindazonáltal, a Braille-használók eredményesebbek a tanulásban és a munkában is.
Története
[szerkesztés]A módszer alapjául egy olyan kommunikációs módszer szolgál, melyet Charles Barbier fejlesztett ki Napóleon azon igényére, hogy a katonái csendben és fény nélkül is tudjanak kommunikálni éjszaka – ez volt az „éjszakai írás”. Viszont e módszer túl bonyolultnak tűnt a katonák számára, ezért a hadsereg visszautasította. 1821-ben Barbier felkereste a párizsi Vakok Intézetét, ahol találkozott a 12 éves, vak Braille-jal, aki még abban az évben kifejlesztette a vakírást.
Braille-ábécé
[szerkesztés]Ez volt a világ első binárisan kódolt írásrendszere karakterek megjelenítésére. A rendszer eredeti formájában két részből állt:
- karakterkódolás a francia nyelv karaktereinek ábrázolására hat pontból álló halmazok segítségével,
- a hatbites karakterek ábrázolása pontok segítségével (Braille-karakter).
Braille-karakter
[szerkesztés]Minden egyes Braille-karakter hat pontból áll, 2x3-as téglalap alakban rendezett pontrácsban. A betűk, számjegyek, központozási karakterek mind így jelennek meg.
A pozíciók bármelyikén lehet pont, ami által összesen 2×2×2×2×2×2=64 variáció lehetséges összesen (ha lehetőség az is, hogy egyetlen pozíción sincs pont). Az egyértelműség kedvéért egy adott variációt az alapján neveznek el, hogy melyik pozícióban van pont. A pontokat felülről lefelé és balról jobbra haladva növekvően számozzák, vagyis a bal oldali oszlopban a legfelső pont az 1., a legalsó a 3., a jobb oldaliban pedig a legfelső a 4., a legalsó a 6., így:
| 1 | 4 |
|---|---|
| 2 | 5 |
| 3 | 6 |
A Braille-írógép
[szerkesztés]A közönséges írógéphez hasonlóan be kell helyezni egy papírlapot az ún. kocsiba, amely oldalirányban mozog. A papír a géppapírnál, fénymásoló-papírnál vastagabb karton, amelybe maradandóan bele tudnak nyomódni a kis domborulatokat kialakító gömbölyű fejek. Hat billentyűvel lehet gépelni, minden billentyűhöz hozzátartozik egy pont a 2x3-as pontmátrixból. Egyszerre kell lenyomni azokat a billentyűket, amelyeknek megfelelő sorszámú pontokat a papírba akarjuk domborítani, majd a billentyűk felengedésekor a kocsi egyet ugrik. Szóközt a középen levő hetedik billentyűvel lehet hagyni. Ha egy sorral végeztünk, a papír egy kerékkel egy sornyit feljebb görgethető.
A Braille-szöveg átírása
[szerkesztés]A Braille-karakterek sokkal nagyobbak, mint a nyomtatott betűk, a sztenderd méretű A4-es (210×297 mm) lapon csak 25 sor fér el, soronként 43 karakterrel. A szükséges hely csökkentése és az olvasási sebesség növelése végett az angol nyelvet használó országokban szinte minden könyvet az ún. Grade 2 Braille módszer alapján írnak át, amely egy nyelvi tömörítő rendszert használ. Mint sok más nyelvi módszer, ez is szokások és gyakorlatok komplex rendszerét jelenti. Emellett külön gyorsírást is kidolgoztak. Magyarországon létezik ugyan rövidírás, de a mindennapi gyakorlatban csak néhány rövidítést használnak. A könyvekben, kiadványokban a teljes átírást használják. A Braille-átíráshoz nagy gyakorlat és képesség szükséges.
Kódolás
[szerkesztés]Minden nyelv saját Braille-írással rendelkezik, ami kis módosításoktól (például angol, francia, német) kezdve akár teljes átszervezésig (kínai, japán) eltérhet az eredeti formától, hogy kielégítse a nyelv igényeit. Külön Braille-írás van a magyar nyelvhez is.
A hatlyukú rendszer szöveg leírásán kívül más információk lejegyzésére is alkalmas, ezek külön erre a célra létrehozott kódolásokkal rendelkeznek: Németh−Braille matematikai képletekhez, Braille-kotta zenéhez stb. Egy ilyen notációban írt jelsorozatot speciális jellel kell kezdeni.
Számítógépen
[szerkesztés]
A számítógéppel való munka ennél több jelet kíván, ezért a szokásos hat pont alatt egy sorral több áll rendelkezésre. Ezzel 256 kombinációt lehet létrehozni, az üres jelet is számítva. Ebben a rendszerben mások a nagybetűk, más kombinációk jelzik a számokat és az ékezetes vagy mellékjellel ellátott betűket. Ezek mellett 30 további jelet kell ismerni.
A Unicode-ban saját hely van lefoglalva a Braille-írásnak: hexadecimális 2800-tól 28FF-ig. A kombinációk a kódolásban kettes számrendszer szerint növekvő sorrendben következnek, ahol is az egyes helyi értékek sorrendje megfelel a pontok alább leírt számozásának.
A pontok számozása:
- 1. sor [1] és [4]
- 2. sor [2] és [5]
- 3. sor [3] és [6]
- 4. sor [7] és [8]
A felhasználók a szöveget vagy normál, vagy Braille-billentyűzeten viszik be, és a Braille-lécen olvassák le a kimenetet. A képernyőolvasó soronként jelzi ki a képernyőn látható tartalmat. Sokan inkább a beszélő képernyőolvasót kedvelik, amely hordozható is, és barátoknál, munkahelyen is használható. A vakok nem használnak egeret, ehelyett billentyűkombinációkkal vezérlik a gépet.
Olvasási technikák
[szerkesztés]Más készségek kellenek a tapintáson alapuló olvasáshoz, mint a síkíráséhoz. Az olvasó az ujjaival finom nyomást gyakorolva követi az általa olvasott szöveget, vigyázva arra, hogy ne tegye tönkre az írást. Ehhez különböző technikák alakultak ki.[7]
Lowenfield & Abel tanulmánya[8] mindkét mutatóujj használatát ajánlja. Javasolja továbbá, hogy amíg a jobb kéz a sor utolsó szavát olvassa, addig a bal kéz keresse meg a következő sort. Azonban azt is megmutatta, hogy a gyerekeknek nehezükre esik a két kezet egymástól függetlenül használni, a jobb kéz dominanciájával.
Az angol Braille
[szerkesztés]
Írásjelek
[szerkesztés]-
Nagybetű következik -
Szám következik -
-
-
-
-
-
-
-
Záró idézőjel -
-
A magyar Braille
[szerkesztés]Eltérések, bővítések az angolhoz képest:
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Nagybetű következik
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Tótfalusi István 2006. Kiejtési szótár. Budapest, Tinta Könyvkiadó.
- ↑ Laczkó Krisztina - Mártonfi Attila 2006. Helyesírás. Budapest, Osiris Kiadó.
- ↑ Centre National de Ressources Textuelles et Lexicales
- ↑ Hogyan sajátítják el a vakok az írást-olvasást? – Sulinet.hu. [2009. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 22.)
- ↑ A Braille-írás és olvasás megtanulása felnőtt korban (összefoglaló az 5. Braille szemináriumról). [2015. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 22.)
- ↑ Louis Braille halálának évfordulója – MTA.hu. [2007. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 22.)
- ↑ B. F. Holland: 'Speed and Pressure Factors in Braille Reading', Teachers Forum, 7. kötet, 1934. szeptember, 13–17. o.
- ↑ B. Lowenfield and G. L. Abel: Methods of Teaching Braille Reading Efficiency of Children in Lower Senior Classes. Birmingham, Research Centre for the Education of the Visually Handicapped, 1977
- Magyar Braille
- mairt.hu
- GravoBraille a Magyar Braille írásról[halott link]
- Számítógépi Braille kódtáblázattal
- Braille az unikódban
- Pajor Emese. Tapintható írásrendszerek, alternatív olvasási módszerek (PDF), Budapest,: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar (2009). Hozzáférés ideje: 2012. március 10. A teljes könyv elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtárban
További információk
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
