Egry József
| Egry József | |
 | |
| Született | 1883. március 15.[1][2][3][4][5] Zalaújlak |
| Elhunyt | 1951. június 19. (68 évesen)[1][4][5][6][7] Badacsonytomaj |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | festőművész |
| Iskolái | Julian Akadémia |
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Egry József témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Egry József (Zalaújlak, 1883. március 15. – Badacsonytomaj, 1951. június 19.) magyar festő. Az expresszionista és a konstruktív stílusok mentén alakította ki egyedi természetelvű szemléletét.
Élete, munkássága
[szerkesztés]
Napszámos-paraszti családban született. Autodidakta módon kezdett festeni, majd Lyka Károly segítségével egy évet Párizsban töltött. Onnan került a Képzőművészeti Főiskolára Szinyei Merse Pál és Ferenczy Károly mellé. 1910-től volt kiállító művész. 1911-ben kijutott Belgiumba, ahol nagy hatással voltak rá Meunier festő és szobrász kikötőmunkásokat formáló alakjai, néhány évig maga is a város peremén élő munkásembereket festette összefoglaló stílusban arany-barnás színvilágban.[9]
Az első világháborúban gyakorlat közben súlyos baleset érte, ami után a badacsonyi hadikórházba került. Ott ismerte meg későbbi feleségét Vízkeletyné Pauler Juliskát, aki önkéntes ápolónőként tevékenykedett a kórházban.[10]
Az 1920-as években kezdett a fény átalakító erejével foglalkozni. Eleinte az expresszionista szimbolikával közeledett a napkultuszhoz, egyéni erővel festett zaklatott, nyugtalan képeket. Olaj-pasztell vegyes technikát fejlesztett ki, hogy a fényköri jelenségekhez alkalmas testtelen felületekkel dolgozhasson.
A fénytől átjárt atmoszféra maradt a témája mindvégig. 1924-1929 között megtalálta a rendet. „Ünnepi ruhát veszek a lelkemre, mikor festek.” „Aki belép a természetbe, elveszti reális valóját.” Szivárvány képét a Grünewald isenheimi oltárán látott szivárványos félkör halál utáni lét szimbóluma inspirálta. Ezt bevonta saját fényjelenség-megfigyeléseibe. Önarcképei és a Kikiáltó, ami rejtett önarckép, magányosságának dokumentumai.
Részben a háborús sérülése következtében bekövetkező egészségi állapot-romlása miatt olaszországi utakra ment, főleg Sziciliába. Taormina (1930), majd Nervi (1938) című alkotásai ezekről az utakról származtak. Az ott látott erős fények megszilárdították elképzeléseit.
Művei egy témát variáltak, legfőképpen a balatoni tájat. Egyszerre szétbont és szerkeszt. A természetelvűség új értelmezése ez, amely teljesen eredeti hang az európai festészetben.
Utolsó befejezett műve az 1944-es Aranykapu.
1948-ban az elsők között kapta meg a Kossuth-díjat. 1951-ben halt meg a Badacsonyban, a badacsonytomaji temetőben nyugszik. Özvegye 1957-ben hunyt el.
Kiállításai
[szerkesztés]1909-ben kollektív kiállításon vett rész a Művészházban. Kiállításai voltak Berlinben (1926), Drezdában (1926), a Tamás Galériában (1928, 1930, 1933), az Ernst Múzeumban (1939). Emlékkiállítást 1951-ben rendeztek tiszteletére a Fővárosi Képtárban. 1957-ben a brüsszeli világkiállításon mutatták be képeit.[11]
Művei (válogatás)
[szerkesztés]
- Éjjeli menhely előtt (1907, MNG)
- Ádám és Éva (1909)
- Kikötői munkások (1912)
- Szent Kristóf a Balatonnál (1927, Bakony Múzeum, Veszprém)
- Szent Kristóf a faluban (1927, MNG)
- Önarckép napsütésben (1927, MNG)
- Szivárvány (1930, MNG)
- Visszhang[12] (1936, MNG)
- Nap a víztükörben (1937)
- Aranykapu (1943-44)
Társasági tagság
[szerkesztés]- Posztnagybányai stílus (Gresham-kör)
- KÚT (képzőművészet)
- Európai Iskola
Díjai
[szerkesztés]- Ernst-díj (1924)
- Szinyei-Merse Pál Társaság tájképdíja (1926)
- Állami nagydíj (1945)
- Kossuth-díj (1948)
- Magyar Örökség díj ( posztumusz, 1998)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Jozsef Egry (holland nyelven)
- ↑ Jozsef Egry (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Egry, József, József Egry
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ Hasonló szobra áll Budapesten, XI. ker., Egry J. – Irinyi u. sarkán.
- ↑ XIX.-XX. századi magyar festészet. Kisújszállás : Pannon-Literatúra Kft., 2007 ISBN 978-963-9677-95-1
- ↑ 1918-ban – első férje halála után – feleségül vette Pauler Juliskát. A következő években a házaspár otthona a feleség keszthelyi háza. A nyarakat Badacsonyban töltötték, felesége kis telkén épített háromszintes műteremházban. Ezt a házat 22 évvel a festő halála után (újabb épületszárnnyal kibővítve), 1973-ban Egry József Emlékmúzeummá alakították.
- ↑ Lásd Magyar művészeti kislexikon : kezdetektől napjainkig. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2002, 86. o. ISBN 963-8477-66-0
- ↑ A tihanyi visszhang
Források
[szerkesztés]- Genthon István: Egry, Bp., 1938
- Németh Lajos: Egry József művészetéről, Bp., 1962
- Láncz Sándor: Egry József, Bp., 1973
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
