Ugrás a tartalomhoz

Matthias Grünewald

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Matthias Grünewald
János evangélista, sokáig Grünewald önarcképének hitték
János evangélista, sokáig Grünewald önarcképének hitték
Született1480[1][2][3]
Würzburg[4][5]
Elhunyt1528. augusztus 31. (47-48 évesen)[3]
Halle[5]
Állampolgárságanémet
Foglalkozása
  • festőművész
  • mérnök
  • építész
  • rajzoló
  • építészeti fővállalkozó
  • belsőépítész
Halál okapestis
A Wikimédia Commons tartalmaz Matthias Grünewald témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Matthias Grünewald, neve eredetileg valószínűleg Mathis Gothardt Joachim von Sandrart volt (1470/1483 között – 1528 körül), kora reneszánsz német festő, aki azonban képi világában inkább a gótika képviselője. Dürer kortársa volt.

Élete

[szerkesztés]

Miután megházasodott, azt követően felesége nevét is (Neithardt) felvette. Egy lelkes rajongója írta dolgozatában nevét Grünewaldnak, e helytelenül leírt név ment át a köztudatba és átvette a szakirodalom is. Dürerrel ellentétben, aki rendszeresen dokumentálta munkáit, igen keveset lehet tudni róla. Joachim von Sandrart ír a 17. században egy bizonyos aschaffenburgi festőről, aki a majna-vidéki városokban dolgozott, és idősebb korában udvari festője volt Albrecht mainzi érseknek. Valószínűleg Würzburgban született az 1470-es években. Lehetséges, hogy az idősebb Hans Holbein tanítványa volt.

Munkái

[szerkesztés]

Kevés munkája ismert. A mesternek tulajdonított néhány kép az M. G. N. kezdőbetűket viseli magán. Ezek leginkább kisebb-nagyobb vidéki templomokban szétszórva található oltárképek. Grünewald valószínűleg ismerte a reneszánsz több vívmányát, ezek azonban nemigen hatottak rá. A késő gótikus stílus vallásos művészetének merev szabályait nem tekintette béklyóknak. Számára a művészet nem a szépség rejtett törvényeinek kutatását jelentette, hanem az volt a célja, hogy festményei által prédikáljon.

Az isenheimi oltár

[szerkesztés]
A Golgota az isenheimi oltárról

Grünewald fő műve eredetileg az issenheimi antonita kolostor kórházának templomában volt, ma a közeli Colmar város Unterlinden Múzeumában van (Musée d'Unterlinden), ami szintén kolostor volt egykor. Az antonita rend Remete Szent Antalról kapta a nevét, a kórházban a bélpoklosok szenvedéseit enyhítették. Az oltárt a zárda utolsó előtti apátja, az olasz származású Guido Guersi rendelte meg. Az 1512 és 1516 között megfestett oltár többszörösen kihajtható szárnyakból áll, összesen háromféle látványt kínál.

Az első látvány a Keresztrefeszítés jelenete, vagy Golgota. Az itáliai művészek fogalmai szerint nem sok szépséget fedezhetünk föl ebben a rideg, kegyetlenül őszinte ábrázolásban. Grünewald mindent elkövet, hogy hitelessé tegye a szenvedés borzalmait: Krisztus haldokló testét eltorzítják a kereszt kínjai; ostor hasította gennyes sebek borítják egész alakját. A sötétvörös vérnyomok kiáltó ellentétet teremtenek Jézus testének beteges, zöld árnyalatával. Ujjai merev görcsbe rándulnak, karjai meghajlítják a keresztfát.

Tőle jobbra Keresztelő Szent János áll (aki jelképként van jelen, hiszen az esemény idején ő már halott), vele a keresztet hordozó bárány ősi szimbóluma, melynek vére az áldoztatókehelybe hullik. Szent János komor, határozott mozdulattal mutat a Megváltóra, míg föléje piros betűkkel írva olvashatjuk szavait: illum oportet crescere, me autem minui (annak növekedni kell, és nékem alászállnom kell). A kereszt bal oldalán Szűz Mária látható az özvegyi fátyolban, akit János apostol tart, mellettük a térdelő, rimánkodó Mária Magdolna.

A Golgota alatti részen a Sírbatétel látható, ez már nem olyan drámai, mint a Golgota. A nagy képtől balra pedig Remete Szent Antal, egy talapzaton áll. Arca a kolostor apátjának arcmása.

Az oltárkép tábláinak kihajtása után további részletek fedezhetők fel a szentek életéből.

Galéria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 14.)
  2. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Encyclopædia Britannica (angol nyelven)
  5. a b BnF-források (francia nyelven)
  6. Az isenheimi oltárról; olaj, fa, 269 x 367 cm; Musée d'Unterlinden, Colmar. Lásd Gombrich i.m.

Források

[szerkesztés]
  • Michael Levey: A festészet rövid története, Corvina Kiadó, 1972.
  • E. H. Gombrich: A művészet története, Gondolat, Budapest, 2002. Grünewald lásd 354. p. ISBN 963-9283-64-9
  • Karátson Gábor: Hármaskép Leonardo, da Vinci, 1452-1519. Grünewald, Matthias, 16th cent. Vajda, Lajos, 1908-1941. ISBN 963270147X, 1975, Magvető (Budapest)
  • Wilhelm Fraenger: Matthias Grünewald Budapest, Corvina, 1988

További információk

[szerkesztés]