Nagy Virgil
Nagy Virgil | |
Született | Nagy Virgil Zsigmond Ince 1859. április 25.[1] Temesvár[2] |
Elhunyt | 1921. november 8. (62 évesen)[1] Budapest[1] |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | építész |
Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1885) |
Sírhelye | Farkasréti temető (46/6-1-6/7)[3][4] |
Építészi pályafutása | |
Jelentős projektjei | a Ferenc József híd és az Erzsébet híd architektúrája |
Díjai | A Mérnök Egylet Hollán-pályadíja (1896) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Virgil témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nagy Virgil, teljes nevén Nagy Virgil Zsigmond Ince (Temesvár, 1859. április 25. – Budapest, 1921. november 8.)[5] magyar építészmérnök, egyetemi tanár.
Életpályája
[szerkesztés]Nagy Ince és Tóth Paulina fiaként született. 1885-ben fejezte be tanulmányait a budapesti Műegyetemen. Az általános művészettörténet tanársegédje volt, később magántanári állást kapott. 1905-től az ókori építészet nyilvános, rendes tanára lett. Tervezői, építészet- és művészettörténeti írói tevékenysége egyaránt jelentős.
Az 1910-es években részt vett a számos építészt bevonó Bárczy István-féle kislakás- és iskolaépítési programban, ennek keretében egy nagy méretű bérházat tervezett a budapesti Margit körútra.[6]
A Farkasréti temetőben helyezték nyugalomra (46/6-1-6/7-es parcella). A sír építészeti részét Wälder Gyula, domborművét Bory Jenő készítette.[7] A síremlék 2002 óta védelem alatt áll.[8]
Ismert épületei
[szerkesztés]- 1892: Városháza, Losonc (Kolbenheyer Viktorral közös alkotás)[9][10]
- 1894–1896: Újvárosi református templom, Mezőtúr, Sugár utca[11]
- 1900: Görögkeleti székesegyház, Nagyszeben (Kommer Józseffel közös alkotás)[12][13]
- 1902–1904: Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház (Samassa templom), Nyíregyháza, Kossuth tér 4. (Kommer Józseffel közös alkotás)[12]
- 1906: római katolikus templom, Jászkísér[10][14]
- 1911: Budai Állami Tanítóképezde, Budapest, Mozdony (Kiss János) utca 40.[15] (1945 után díszeitől megfosztva állították helyre)
- 1911–1912: Székesfővárosi kislakásos bérház, Budapest, Margit körút 64. (épült Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében)[16][17]
- ?: Budai tanítóképző Intézet / I. kerületi állami elemi Tanítóképző Intézet (ma: ELTE Tanító- és Óvóképző Kar),[18] Budapest, Kiss János altábornagy u. 40.[10]
- ?: Orczy-kastély, Újszász[10]
- ?: Városháza, Kaba[10]
1904-ben az ő tervei alapján készült el az Egri főszékesegyház (Eger, Pyrker János tér 1.) szószéke,[19] más források szerint főoltár, a stallumok, és az eklektikus belső tér.[20]
1895-ben a Guttmann József tervei alapján épült korábbi postaépület felhasználásával, Nagy Virgil tervei szerint 1910–1911-ben készült el a Nagyváradi Postapalota.[10][21]
Tervben maradt épületek
[szerkesztés]- 1905: iparostanonc iskola, Budapest[10]
Hidak
[szerkesztés]- 1893: Ferenc József híd (más néven Fővám téri dunai híd, ma Szabadság híd) architektúrája, Budapest[22]
- 1903: az eredeti Erzsébet híd architektúrája, Budapest (a híd 1945-ben elpusztult)[22]
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- A Mérnök Egylet Hollán-pályadíja (1896)
Képtár
[szerkesztés]-
Székesfővárosi kislakásos bérház, Budapest
-
Székesfővárosi kislakásos bérház, Budapest
-
Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház, Nyíregyháza
-
Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház, Nyíregyháza
-
Újvárosi református templom, Mezőtúr
-
Szabadság-híd, Budapest
-
Régi Erzsébet-híd, Budapest
-
Budai Állami Tanítóképezde
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2022. május 1.)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum-névtér. (Hozzáférés: 2022. május 1.)
- ↑ https://www.kozterkep.hu/17703/nagy-virgil-siremleke
- ↑ https://intezet.nori.gov.hu/national-tombs/budapest/farkasreti-temeto/nagy-virgil/
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 1982/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. december 5.)
- ↑ Kabdebó, i. m., 111-113. o.
- ↑ https://www.kozterkep.hu/17703/nagy-virgil-siremleke
- ↑ https://intezet.nori.gov.hu/national-tombs/budapest/farkasreti-temeto/nagy-virgil/
- ↑ https://korkep.sk/cikkek/esemenyek/2016/10/23/atadtak-a-felujitott-losonci-varoshaza-epuletet/
- ↑ a b c d e f g https://csabaihazak.blog.hu/2017/08/07/az_iparostanonc-iskola_tervei_ii_nagy_virgil_tervei_1904-bol
- ↑ https://mezotur.reformatus.hu/ujvarosi-reformatus-templom/
- ↑ a b Katolikus lexikon
- ↑ Székely, i. m., 50. o.
- ↑ https://www.jaszkiser.hu/alap/pdf/arculati-kezikonyv.pdf
- ↑ https://pestbuda.hu/cikk/20241122_155_eve_budan_kezdodott_a_tanitokepzes_onzetlen_emberszeretetre_is_nevelt
- ↑ https://budapest100.hu/house/margit-korut-64-b/
- ↑ https://dokutar.omikk.bme.hu/collections/epmuv/cut/1911-09/1911-09-09/cb1911-09-09-24-a.jpg
- ↑ https://www.elte.hu/content/kiss-janos-altabornagy-utca.c3c.68
- ↑ https://www.hetedhetorszag.hu/magyarorszag/egri-bazilika?print=1
- ↑ Katolikus lexikon
- ↑ https://www.explorecarpathia.eu/hu/romania/nagyvarad-oradea/postapalota
- ↑ a b Magyar életrajzi lexikon, i. h.
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1]
- Tudósnaptár
- Domonkos Csaba: Aki nélkül a Szabadság híd sem lenne ugyanaz: száz éve halt meg Nagy Virgil, a fém építőmestere (pestbuda.hu, 2021. nov. 8.)
- Kabdebó Gyula: Budapest székesfőváros kislakás és iskola építkezései; Pátria Nyomda, Budapest, 1913 (A Magyar Építőművészet külön füzete)
- Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014. ISBN 963-361-626-3
- Székely Márton: Építészeti tervpályázatok Magyarországon 1891–1918 között (doktori értekezés), Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszék, Budapest, 2019
- Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5
További információk
[szerkesztés]- ifj. Szily Kálmán: Nagy Virgil In: A Technikus, 1921–1922.
- Lechner Jenő: Nagy Virgil In: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1921.
- Nagy Virgil síremléke