Ugrás a tartalomhoz

Augsburg

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Augsburg
Augsburg címere
Augsburg címere		 Augsburg zászlaja
Augsburg zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományBajorország
KerületSvábia
JárásSvábföld
Rangjárási jogú város
Alapítás évei. e. 15
PolgármesterKurt Gribl (CSU)
Irányítószám86000–86199
Körzethívószám0821
RendszámA
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség303 150 fő (2023. dec. 31.)[1]
Népsűrűség1 793 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság446-561 m
Terület146,93 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 22′ 08″, k. h. 10° 53′ 52″48.368889°N 10.897778°EKoordináták: é. sz. 48° 22′ 08″, k. h. 10° 53′ 52″48.368889°N 10.897778°E
Augsburg (Bajorország)
Augsburg
Augsburg
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Augsburg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Augsburg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Augsburg (régi magyar nevén Ágosta) város Németország Bajorország nevű tartományában. A mintegy 300 ezer lakosú Augsburg – München és Nürnberg után – Bajorország harmadik legnagyobb városa. Az Augsburgi egyházmegye székhelye. Lakosainak száma 303 150 fő (2023. december 31.).[1]

Etimológia

[szerkesztés]

A város nevében az Augs- szótag Augustus római császárra utal, aki a Lech és a Wertach összefolyásánál talált kelta településnek az Augusta Windelicorum (Augustus városa a vendek földjén) nevet adta.

Fekvése

[szerkesztés]

Augsburg, a Sváb-Bajor-medencében, Bajorország délnyugati részén, Schwaben megyében található. Keletről Aichach-Friedberg megye határolja. Folyói a Lech és a Wertach. Szomszédos települései Königsbrunn, Stadtbergen, Neusäß és Gersthofen. A város 42 kerületből áll.

Népesség

[szerkesztés]
A népesség alakulása 1808 és 2023 között
Lakosok száma
28 902
210 500
249 943
264 800
263 313
269 402
276 542
289 584
300 000
303 150
1808196819751994200820112013201620192023
Adatok: Wikidata

Éghajlata

[szerkesztés]
Augsburg (1991–2020) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)3,04,89,514,518,822,224,224,119,113,67,13,713,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−3,2−3,2−0,32,87,210,712,211,98,04,60,7−2,24,1
Átl. csapadékmennyiség (mm)453447468592949262535050750
Havi napsütéses órák száma628813818621222824423016310756541768
Forrás: NOAA[2]


Története

[szerkesztés]

Ókor

[szerkesztés]

A hagyomány szerint Trier után a mai Németország második legrégebbi városa. A római várost Kr. e. 15-ben alapították, Augusta Vindelicorum néven a vindelicusok területén. A Kr. u. 70-es tűzvészt követően a tábor és a polgárváros újra felépült, Traianus császár 95-ben Raetia provincia székhelyévé tette, Hadrianus császár pedig 121-ben municipiumi rangra emelte. Az ekkor már Municipium Aelium Augustum néven ismert település öt római főút kereszteződésében állt. 294-től Raetia secunda székhelye, és feltehetően a 3. század óta püspöki székhely volt. Diocletianus császár keresztényüldözése idején 304-ben itt végezték ki Szent Afra vértanút. A római hatalom meggyengülése után alemann törzsek foglalták el. A város búcsújáróhely volt, és a legtöbb római településsel ellentétben nem néptelenedett el, sőt az 5. század elejéről is jelentős építkezésekről tudunk.

Középkor

[szerkesztés]

955-ben a várostól délre fekvő Lech-mezőn I. Ottó német király Ulrich augsburgi püspök segítségével vereséget mért a kalandozó magyarokra. 1156-ban Barbarossa Frigyestől újra városi rangot kapott. Két évvel később birodalmi gyűlés helyszíne volt, amelyen Frigyes meghozta az Augsburgi döntést Oroszlán Henrik és Freisingi Ottó püspök között, megalapítva München városát. 1276-ban Habsburg Rudolf szabad birodalmi város rangjára emelte. A várost a következő időszakban különböző patríciuscsaládok irányították, míg végül az elnyomás ellen tiltakozó kézművesek céhei is szóhoz jutottak a város irányításában. Ulrich Schwarz polgármester (1469-1478) felkarolta a kisebb céheket, megszabadította a várost adósságaitól, ám amikor szembekerült a patríciusokkal, véres eszközökhöz folyamodott, ezért kivégezték. 1540-ben megalakult az augsburgi tőzsde. 1547-re megszűnt a céhek befolyása a városban, és két kereskedőcsalád, a Fuggerek és a Welserek kezébe került a hatalom.

Reformáció

[szerkesztés]
Fünfgratturm

A város 1529-ben a speyeri birodalmi gyűlésben az evangélikus kisebbséghez tartozott. 1530-ban a reformáció lutheri irányzatának képviselői benyújtották az Ágostai hitvallást (Confessio Augustiana), létrehozva ezzel az evangélikus egyházat. 1534. július 22-én a városi tanács nyolc kolostortemplom kivételével betiltotta a katolikus szertartásokat, és csak a város által engedélyezett prédikátorok működhettek. Ezzel kinyilvánította, hogy a város jogot formál a vallásos élet irányítására. 1548-ban V. Károly császár új alkotmányt adott a városnak, amelynek értelmében a város irányításában pontosan egyforma szerep jutott a katolikusoknak és evangélikusoknak (vagyis minden hivatalból, a polgármesteriből is, kettő volt). 1555-ben a Habsburgok és az evangélikus rendek között megszületett az augsburgi vallásbéke, ez nyugalmat biztosított a város életében.

Újkor

[szerkesztés]

A Harmincéves háború alatt 1632-ben a svédek elfoglalták a várost, majd egy hosszú békeidőszak következett. A spanyol örökösödési háború során újra elfoglalták, ezúttal a bajorok (1703). Johann Heinrich Schüle itt alapította meg 1771-ben az első gyárat az európai kontinensen. A textilipar gépesítése 1794-ben Augsburgban is a takácsok felkeléséhez vezetett.

A Pozsonyi béke értelmében (1805) Augsburg elvesztette szabad birodalmi városi rangját, és Bajorország része lett. Johann Friedrich Cotta vezetésével itt adták ki a kor legjelentősebb napilapját, az Allgemeine Zeitungot. 1862-ben külön körzetté vált, amely a mai augsburgi járás elődje volt. A 19. században újabb ipari fellendülés következett, a textilipar mellett a gépgyártás (többek közt a ma is létező MAN – Maschinenfabrik Augsburg Nürnberg) volt jelentős, 1927-től pedig itt volt a Messerschmitt AG székhelye. 1898 óta jár a villamos a város utcáin, 1917 óta pedig közvilágítás van.

A város a II. világháborúban jelentős károkat szenvedett, hiszen több katonai létesítmény működött itt. 1942-ben a MAN tengeralattjáró-üzeme, 1944-ben pedig a Messerschmitt repülőgépgyár és a vasútállomás volt a célpont. 1945. április 28-án az amerikai csapatok ellenállás nélkül vonultak be a városba, és jelentős támaszpontot hoztak létre, amelyet csak 1998-ban, az amerikai hadsereg végleges kivonásakor adtak fel.

A háborús károk helyreállítása máig is zajlik, ám sok jelentős épület már eredeti szépségében tekinthető meg. A háborút követően fellendült a város sportélete is, 1972-ben pedig itt rendezték meg a müncheni Olimpiai játékok néhány selejtezőjét. 1970-ben létrejött az augsburgi egyetem, később a klinika, amely egyesítette a korábban szétszórtan működő egészségügyi intézményeket. 1999-ben mindkét folyó megáradt, és egy átszakadt gát miatt egész városrészek kerültek víz alá. A 2000-es években a gazdaság ingadozása jelenti a legnagyobb problémát, amely miatt a városban átlagon felüli a munkanélküliség.

Népesség

[szerkesztés]
A népesség alakulása 1808 és 2023 között
Lakosok száma
28 902
210 500
249 943
264 800
263 313
269 402
276 542
289 584
300 000
303 150
1808196819751994200820112013201620192023
Adatok: Wikidata

A római város az egyik legnépesebb római település volt az Alpoktól északra, kb. 15-20 000 lakossal. A középkorban és a kora újkorban a város 30 000 lakosával a Német-római Birodalom egyik legnagyobb városa (Köln és Prága mellett). Lakossága a következő évszázadok során nem növekedett, a 19. század folyamán viszont 26 000-ről 80 000-re nőtt. A II. világháborúig ez a szám újra megduplázódott. Ma több mint 301 000 lakosa van.

Közlekedés

[szerkesztés]
Augsburg Hauptbahnhof

Münchennel és Stuttgarttal az A8-as autópálya köti össze.

Közösségi közlekedés

[szerkesztés]

A közösségi közlekedést a Augsburger Verkehrsverbund (AVV) irányítja. Hat helyi vasút, öt villamosvonal, 27 nappali és 6 éjszakai buszjárat működik a városban.

Vasút

[szerkesztés]

Augsburgnak hét vasútállomása van, a legnagyobb az 1843-tól 1846-ig épített főpályaudvar.

Légi közlekedés

[szerkesztés]

Az augsburgi repülőtér a város északi határában, Affing és Gersthofen irányában található. A légikikötőt 1916-ban kezdték el építeni. 1985-ig, mint magánrepülőtér; majd 1985 és 2002 között országon belüli légiközlekedésben vett részt. 2002 óta csak magángépek leszállása engedélyezett.

Híres események a várossal kapcsolatban

[szerkesztés]
Szt. Anna templom

Főbb látnivalók

[szerkesztés]
A Fuggerei: a Fuggerek bérházai
  • Városháza
  • Der Goldene Saal (a Városháza Aranyterme)
  • Perlachturm
  • Fuggerei
  • Püspöki rezidencia
  • Katedrális
  • Szt. Anna templom (egy ideig Luther tartózkodási helye)
  • Augsburger Puppenkiste (bábszínház)
  • Eiskanal
  • Dorint Hotel Tower
  • Szt. Ulrik and Szt. Afra apátság
  • Mozarthaus Augsburg (Leopold Mozart szülőháza)
  • Bertolt Brecht gyermekkori otthona

Nevezetességek

[szerkesztés]

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Augsburg című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
  2. ↑ Augsburg Climate Normals 1991–2020. National Oceanic and Atmospheric Administration. [2023. szeptember 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. szeptember 15.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Augsburg&oldid=27460849”