Speyer
|
A településen világörökségi helyszín található |
| Speyer | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Rajna-vidék-Pfalz | ||
| Járás | Rajna-vidék-Pfalz (1946. augusztus 30. – ) | ||
| Rang | járási jogú város | ||
| Alapítás éve | 346 | ||
| Polgármester | Werner Schineller (CDU) | ||
| Irányítószám | 67346 | ||
| Körzethívószám | 06232 | ||
| Rendszám | SP | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 51 203 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 1 186 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 113 m | ||
| Terület | 42,58 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 18′ 60″, k. h. 8° 26′ 01″49.316555°N 8.433615°EKoordináták: é. sz. 49° 18′ 60″, k. h. 8° 26′ 01″49.316555°N 8.433615°E | |||
 Speyer
Pozíció Rajna-vidék-Pfalz térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Rajna-vidék-Pfalz térképén | |||
| Speyer weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Speyer témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Speyer város (középkori latin neve: Spira) Németországban, Rajna-vidék-Pfalz szövetségi tartományban.
Fekvése
[szerkesztés]A Rajna bal partján, a Rajna és a Speyerbach összefolyásánál található.
Története
[szerkesztés]
Speyer nevét az 5. században említették először Spira formában. A település a rómaiak idején a Civitas Nemetum nevet viselte. A 4. századtól kezdve a kereszténység egyik központja, 348-ban pedig már püspökségi székhely volt, ami később a pogány barbárok betörései következtében megszűnt és csak 610-ben éledt új életre. A 14. század elejétől a 18. század végéig szabad birodalmi város története évszázadokon át összefüggött a Német Császárság történetével. A városban több mint ötven birodalmi gyűlést tartottak. A híres 1529 évi gyűlésen az evangélikus hercegek és rendek tiltakozást nyújtottak be, vagyis protestáltak a többség reformációellenes határozatai ellen, innen származik a protestáns elnevezés. Az első német császárok gyakran laktak a városban. 1527-től 1689-ig, némi megszakításokkal, a német birodalmi kamara-törvényszéknek volt székhelye. 1689-ben Monclar francia generális feldúlta. 10 év múlva a város romjaiból felépült ugyan, de korábbi jólétét vissza nem szerezhette. A spanyol, osztrák örökösödési, a hétéves és a francia forradalmi háborúkban is gyakran tettek a franciák benne kárt. 1801 és 1814 között Donnersberg francia départementhoz tartozott. Napóleon bukása után Speyer Bajorországhoz került az 1945-ös új tartományi felosztásig. A történelmi városközpont sértetlenül vészelte át a második világháborút; az a néhány bomba, amely a településre hullott, csupán a vasúti közlekedésben okozott kárt.
Látnivalók
[szerkesztés]- A speyeri dóm 1981 óta az UNESCO világörökség része. A dóm építését II. Konrád császár 1030-ban kezdette meg és IV. Henrik uralma alatt, 1061-ben fejezték be. A dómot a német császárok temetkező helyéül szánták; itt nyugosznak II. Konrád, III., IV. és V. Henrik, Sváb Fülöp, Habsburgi Rudolf, Nassaui Adolf, Osztrák Albert és több császárné. A dóm 1450. leégett, 1689-ben és később, 1794-ben a franciák égették fel; ezután magtárul szolgált. Csak 1822. Miksa József bajor király közreműködése folytán adatott ismét vissza eredeti rendeltetésének és restauráltatott egészen. A templom bazilika-épület 1 keleti kereszthajóval, nyugati előcsarnokkal, két kupolával és 4 toronnyal, amelyek közül a nyugatiak 73 méter magasak. A templom 134, a kereszthajó 73 méter hosszú; a középhajó 15 méter széles és 33 méter hosszú; egész területe 4470 m². Az előcsarnokba (császárcsarnok) három hatalmas portále vezet; benne láthatók az itt eltemetett császárok homokkőszobrai; a királykórus 12 lépcsővel magasabb, mint a középhajó és ennél egy pár lépcsővel magasabb a püspöki kórus, amelyben Habsburgi Rudolf emléke látható Schwanthalertől és Nassaui Adolfé Ohnmachttól. A dóm legkiválóbb díszei a Schrandolph-féle freskók (1845-53), amelyek I. Lajos bajor király és II. Miksa művészetszeretetének köszönhetik keletkezésüket.
- 2021 óta a zsidóudvar a Speyer, Worms és Mainz zsidó öröksége világörökségi helyszín része.[2]
- Kunstverein Speyer
- Künstlerbund Speyer
- Speyeri városi galéria
- Pfalz történelmi múzeuma
Gazdaság
[szerkesztés]- Repülőgépgyártás
- Villamosipar
- Gépipar
- Vegyipar
- Szigetelőanyagok gyártása
- Nyomdászat
- Turizmus
Híres emberek
[szerkesztés]Díszpolgárok
[szerkesztés]- 1832 – Joseph von Stichaner, miniszterelnök
- 1837 – Carl Albert Leopold Freiherr von Stengel, Pfalz miniszterelnöke
- 1841 – Carl Theodor Fürst von Wrede, Pfalz miniszterelnöke
- 1842 – Georg von Jäger, pedagógus
- 1853 – Johann von Schraudolph, művész
- 1853 – Joseph Schwarzmann, művész
- 1864 – Anton Nickel, jogász
- 1871 – Jakob Freiherr von Hartmann, tábornok
- 1871 – Sigmund Heinrich Freiherr von Pfeufer, Pfalz miniszterelnöke
- 1895 – Otto von Bismarck, birodalmi kancellár
- 1895 – Heinrich Hilgard, mecénás
- 1909 – Adolf Ritter von Neuffer, Pfalz miniszterelnöke
- 1909 – Dr. Ludwig Freiherr von Welser, Pfalz miniszterelnöke
- 1909 – Dr.-Ing. Gabriel von Seidl, építész
- 1923 – Dr. William Scharsmith, amerikai orvos
- 1933 – Adolf Hitler (törölve 1946-ban)
- 1933 – Paul von Hindenburg, vezértábornagy, birodalmi elnök
- 1933 – Georg Ludwig Siebert (törölve 1946-ban)
- 1947 – Prof. Dr. med. Friedrich Voelcker, orvos
- 1950 – Hans Marsilius Purrmann, művész
- 2002 – Dr. Bernhard Vogel, Rajna-Pfalz és Türingia miniszterelnöke
- 2003 – Luise Herklotz, politikus (SPD)
A városban születtek
[szerkesztés]- 1808, szeptember 14., Georg Friedrich Kolb, † München, 1884. május 15., német publicista és politikus, a frankfurti parlament tagja
- 1809 – Georg Friedrich Blaul, lelkész és költő
- 1829 – Anselm Feuerbach, festő
- 1879 – Karl Becker, tábornok
- 1880 – Hans Purrmann, festő
- 1895 – Heinrich Hilgard, mecénás
- 1918, augusztus 20., Luise Herklotz, német politikus, SPD
- 1953 – Eberhard Bosslet, képzőművész
- 1954 – Dieter Mack, zeneszerző
- 1977 – Ralf Schmitt, profi labdarúgó
- 1984 – Matthias Langkamp, labdarúgó a VfL Wolfsburg csapatban
Polgármesterek
[szerkesztés]
|
|
Partnervárosok
[szerkesztés]
Kurszk, Oroszország,
Spalding, Nagy-Britannia,
Chartres, Franciaország,
Ravenna, Olaszország,
Gniezno, Lengyelország,
Yavne, Izrael
.svg){kind=small}
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
- ↑ ShUM Sites of Speyer, Worms and Mainz. whc.unesco.org (Hozzáférés: 2021. augusztus 11.)
További információk (német nyelven)
[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Speyer témájú médiaállományokat.
