Ipari forradalom

Watt-típusú gőzgép

Ganz Ábrahám (1814–1867) vasöntőmester, gyáros.

Röck István (1812–1882), gépgyáros, a Röck István Gépgyára alapítója.

Fischer Móric (1799–1880), porcelángyáros, a herendi porcelángyár alapítója.

A "Prückler Ignácz Magyarország első rum-, likőr- és pezsgőgyára" reklámja 1886-ból. Az ország első pezsgőgyára volt, amelyet 1834-ben Prückler Ignác alapított.

Kölber Fülöp (1816–1902) hintó- és kocsigyáros

Topits József (1824–1876), tésztagyáros, a Topits József fia Első magyar gőztésztagyár alapítója.

Idősebb Felmayer István (1813–1888),székesfehérvári „Felmayer István és fiai“ kékfestőgyár alapító-tulajdonosa

A Stowasser János féle első magyar hangszergyár újság reklámja 1909-ből

Thék Endre (1842–1919) bútorgyáros.

Báró csepeli Weiss Manfréd (1857–1922) nagyiparos, a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek alapítója.

Ipari forradalom a neve annak az átfogó társadalmi, gazdasági és technológiai változásnak, amely 1769 és 1850 között először Nagy-Britanniában, majd Európa és Észak-Amerika egyes régióiban zajlott le. Az átalakulás az eleinte szénfűtésű gőzgép feltalálásával és a kezdetben textilüzemekben elindult gépesítéssel kezdődött. Az ipari forradalom technológiai és gazdasági folyamatainak a gőzhajtású hajók, csónakok, és a gőzvasút bevezetése adott újabb lendületet. A folyamatok a 19. században újabb forradalmi változásokhoz vezettek és továbbgyűrűztek az egész világra (második ipari forradalom).

Okai

Az ipari forradalom okai összetettek és rengeteg vita tárgyát képezik. Történészek az ipari forradalmat a feudalizmus végét jelentő társadalmi és intézményi változások következményeként értékeli, ami Nagy-Britanniában a polgári forradalom után következett be.

A 17. század gyarmati terjeszkedései során a nemzetközi kereskedelem bővülésével kialakultak a pénzpiacok, beindult a tőkefelhalmozás, és ekkor zajlott a tudományos forradalom, amelyek együttesen fejtették ki hatásukat.

A bővülő belföldi piac az ipari forradalom katalizátoraként működött, ami részben magyarázza, hogy miért Angliában következett be. Ez idő alatt más népek piacai helyi régiókra bomlottak, gyakran vámokkal és díjakkal terhelve az ottani árukereskedelmet. Az amerikai piac pedig a második ipari forradalom során alakult újjá, mintegy 100 évvel később.

Angliában az alábbi feltételek voltak adottak az ipari forradalomhoz:

• az eredeti tőkefelhalmozás a 16–17. században lezajlott, kialakult a szabad munkaerő és felhalmozódott a tőke,
• a hatalmas gyarmati hódítások, a Brit Birodalom biztosította a nagy mennyiségű, olcsó nyersanyagot és jó piaci lehetőségeket nyújtott,
• a szárazföldi haderőre nem kellett sokat költeni, ami hatalmas pénzbeli megtakarításokat jelentett a kormányzat számára a többi európai államhoz képest,
• az 1624-es szabadalmi törvény érdekeltté tette a feltalálókat a találmányaik szabadalmaztatására,
• fejlett hitelszervezet alakult ki: bankok, takarékpénztárak jöttek létre (pl. Angol Bank 1694-től),
• fejlett kereskedelmi hálózat épült ki,
• a manufaktúraiparban kialakult a munkamegosztás, a részfolyamatokat könnyen lehetett gépesíteni,
• gazdag vas-és szénlelőhelyekkel rendelkezett,
• lehetővé vált az olcsó part menti hajózás,
• a polgári forradalom korai győzelme (1640) elhárított minden akadályt a polgári (=tőkés) fejlődés elől,
• a mezőgazdaság tőkés fejlődése már a forradalom előtt megkezdődött, így csökkenő mezőgazdasági népesség is el tudott látni növekvő városi népességet; a mezőgazdasági termelés gyorsabban nőtt, mint a lakosság,
• kialakult a tőkés gondolkodásmód, amely mindent a haszon, a profitszerzés szempontjából ítélt meg (=tudati feltétel).

Létrejötte

Az ipari forradalmat megelőző gazdaságot ma már tradicionális érának nevezik. A primer szektor, azaz a mezőgazdaság dominanciája jellemző rá, mivel az élelemtermelés hatásfoka olyan alacsony, hogy a népesség nagy részének kell ezzel foglalkozni. A gazdasági növekedés a tradicionális érában nem éri el az évi 1%-ot. Az agrárforradalom a vetésforgó, mélyszántás, műtrágyázás és egyéb technológiai újítások révén ugrásszerű termésnövekedést ért el. Átalakult a mezőgazdasági termékszerkezet is, a gabonafélék helyett először a zöldségfélék, majd a burgonya kezdett erősen terjedni. Az állattartásban fajváltások következtek be. Amíg korábban Angliában a nyúl- és birkahúsfogyasztás volt túlsúlyban, addig a nagyüzemben nevelhető csirkefajták megjelenése után a csirke átvette a vezető helyet. Megjelentek a húsmarhák és tejelő marhák, valamint a hússertések. A halászatot felváltotta a halgazdaság.

Az ipari forradalom az előfeltételek kialakulásával kezdődik, amikor a hosszú 16. században (1492–1640, de csak Angliában) elkezd erősödni a szekunder szektor, vagyis az ipar. Az ipar növekedése a nagyüzemi mezőgazdaság terjedésével összefüggő folyamat, ahol a komponensek egymást erősítik: a nagyüzemi mezőgazdaságnak szüksége van iparcikkekre és kevesebb munkaerőt igényel, az ipar felszívja a felszabaduló munkaerőt és ezzel lehetővé válik a többlettermelés. A klasszikus ipari forradalom – vagy nekilendülés – időszakában az ipar már megelőzte a mezőgazdaságot termékben és foglalkoztatottságban is.

Ezt követte a második ipari forradalom időszaka, amelyet a technológiai érettség korának is neveznek. Ekkor már a harmadik szektor, a szolgáltatóipar is előretört. Az ipari forradalom a modernizáció fogalmával írható le legegyszerűbben. A modernizáció idézte elő az agrárforradalmat, ami infrastrukturális forradalomhoz vezetett, ez demográfiai növekedéssel járt, ami megváltoztatta a társadalom struktúráját. Megindult az urbanizáció, a tudományok és művészetek modernizációja mellett, ami viszont tovább erősítette az ipart. Minden részfolyamat egymással kölcsönhatásban álló eleme a változásnak.

Az ipari forradalmat általában négy elkülöníthető szakaszra osztják:

• a klasszikus első ipari forradalom (a találmányok kora), 1750-től a 19. század közepéig elsőként Angliában, majd az Amerikai Egyesült Államokban, Németországban és a Németalföldön
• második ipari forradalom (a tömeggyártás kora), 1870–71-től 1914-ig. Németország, Egyesült Királyság, Amerika, Franciaország és az Osztrák–Magyar Monarchia
• harmadik ipari forradalom

első szakasza 1918–1939, a két világháború között, amit a megkésett és megszakított fejlődés korának lehet nevezni

második szakasza 1945-től a hidegháborús haditechnikai fejlődés az Amerikai Egyesült Államokban és a Szovjetunióban, ez a tudományos és technikai forradalom

harmadik szakasza az 1970-es évektől az elektronika forradalma, az automatizálás és a számítógépek megszületése, az első robotok kifejlesztése

• negyedik ipari forradalom (a digitális forradalom) az ipari digitalizáció és az "intelligens" gyárak kora, következményeként a globalizáció és a multinacionális vállalatok térnyerése

Hatásai

A gőzgépnek a nyomtatás ipari folyamataiban való hasznosítása az újságok és könyvek terjesztését nagyban segítette, ami a műveltség növekedését és a tömegek politikai részvételét erősítette. Az Egyesült Államokban ekkor vezették be az általános választójogot. Angliában a Reform Act elnevezésű törvény 1832-ben a választókerületek bővítésével lehetővé tette, hogy olyan körzetek is részt vehessenek a törvényhozásban, amelyek addig nem, lényegében ez vezetett a modern politikai pártok kialakulásához és a 20. századi választójogi reformsorozatokhoz.

A bekerítések és a brit mezőgazdasági forradalom hatékonyabbá és kevésbé munkaerőigényessé tették az élelemtermelést, és a népességnek az a része, amely már nem tudott munkát találni a mezőgazdaságban, a városokba kényszerült, hogy az újonnan épült gyárakban keressen munkát. A tömeges városba költözés alacsony életszínvonallal járt: hosszú munkanapok a hagyományos mezőgazdasági szünetek nélkül (nyári aszály vagy télvíz idején).

Az ipari forradalomnak jelentős hatásai voltak a társadalmi struktúrára. Elindulása előtt a nyilvános és a magánszféra között erős átfedések voltak, a munka gyakran egybefolyt a háztartással a családtagok között elosztva. Most viszont ezek a szférák elkezdtek kettéválni munkai életre és attól élesen elkülönülve otthoni életre. Ez a folyamat nagy mértékben befolyásolta a nemi szerepek további alakulását és hozzájárult a későbbiekben hagyományos családmodellnek elnevezett társadalmi intézmény megszűnéséhez. A hagyományos családban a férfi(ak) a családfenntartó(k), a nők feladata a háztartás vezetése és a gyermekek nevelése. Az ipari munkásságnál az alacsony munkabérek többnyire nem voltak elegendőek ahhoz, hogy a férfi egyedül tartsa el a családot, így szükségessé vált a nők munkába állása, ami merőben szokatlan volt. Hamarosan a gyermekmunka is megjelent. A nők és gyermekek alacsonyabb bérért dolgoztak. Ezzel együtt a polgárság megjelenésével egyfajta kiegyenlítődés is történik, a burzsoázia lenyúlik a középosztályba és fordítva. Új, iparhoz, bankhoz és kereskedelemhez kötődő vagyonok jöttek létre.

Az ipari forradalom azonban nem mindenhol járt olyan következményekkel, mint Angliában. Azok a térségek, ahol csak a második ipari forradalom hatásai érezhetők, a kevés tőkefelhalmozás miatt ekkor élték meg első, megkésett és alulindukált ipari forradalmukat. Ezek közé tartozott az Osztrák–Magyar Monarchia is:

A Magyar Királyság legjelentősebb első ipari üzemei:

• 1826-ban a királyság első porcelángyárát, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. név alatt, Fischer Mór (1799–1880) alapította meg.
• 1830-ban Magyarország első cukorgyárát Lacsny Miklós (1776–1857) a Pozsony vármegyei birtokán hozta létre.
• 1834-ben Pesten Magyarország első pezsgőgyárát, a "Prückler Ignácz Magyarország első rum-, likőr- és pezsgőgyára" név alatt Prückler Ignác (1809–1876) alapította meg.
• 1835-ben gróf Széchenyi István kezdeményezésére az ország első hajógyára, az Óbudai Hajógyár jött létre
• 1841-ben az első gépgyár, a "Röck István Gépgyára" Kelenföldön, miután Röck István (1812–1882) atyja üzemét fejlesztette
• 1843-ban az első hintó- és kocsigyár, a pesti „Kölber Testvérek” kocsigyára, amelynek a fejlesztője Kölber Fülöp (1816–1902) vezérigazgató volt.
• 1844-ben Budán az első Ganz féle vasöntödét, Ganz Ábrahám (1814–1867) hozta létre.
• 1851-ben ’Sigmond Elek állította Erdélyben a királyság első nagyobbszerű szeszgyárát, amelyben a lepároltatásnál a gőz szerepelt.
• 1853-ban Kolozsvár elővárosában ’Sigmond Elek megnyitotta az első gőzmalmot Erdélyben.
• 1856-ban Pesten, alapították az ország első Légszeszgyárat (gáz), amely a királyság tulajdona volt.
• 1859-ben Pesten az osztrák-magyar monarchia első tésztagyárát, a "Topits József fia Első magyar gőztésztagyárat", Topits József (1824–1876), hozta létre.
• 1861-ben az ország első kékfestőgyárát a székesfehérvári „Felmayer István és fiai“ név alatt, idősebb Felmayer István (1813–1888) hozta létre
• 1868-ban Pesten, az "Első Magyar Kártyagyárat" Tury Ferenc papírkereskedő alapította meg.
• 1873-ban Budán az első magyar hangszergyárat, a "Stowasser hangszergyárat", Stowasser János (1846–1923) alapította meg.
• 1882-ben Pesten, az "Első Magyar konzerv- és ércáru gyárat" Weiss Manfréd hozta létre.
• 1885-ben Pesten Magyarország első bútorgyárát, "Thék Endre bútogyárát" Thék Endre (1842–1919) alapította meg.

Irodalom

• Randé Jenő: A gépek forradalma (Képes történelem) Móra Könyvkiadó, Budapest, 1976, ISBN 9631104524
• Martin Roberts: Európa története 1789–1914 – Az ipari forradalom és a liberalizmus kora (Akadémiai Könyvkiadó, Budapest, 1992, fordította: Képes Júlia) ISBN 9630560992
• Nagy Mézes Rita (szerk.): Az ipari forradalomtól a 20. századig (Világtörténelmi enciklopédia 14.) Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 2007, fordította: Babos Krisztina, Gyulai Katalin, ISBN 978-963-09-5580-5
• Neil Morris: Az ipari forradalom – A modern ipar felemelkedése (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2010, fordította: Füleki Anikó) ISBN 9789631965377
• Ashton, Thomas S. (1948). „The Industrial Revolution (1760–1830)”, Kiadó: Oxford University Press. [2017. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. április 8.) 
• (1990. december 15.) „Mathematical Investigations of the Escape from the Malthusian Trap”. Mathematical Population Studies 2 (4), 269–87. o. DOI:10.1080/08898489009525313. ISSN 0889-8480. PMID 12283330. 
• The Industrial Revolution and work in nineteenth-century Europe. London and New York: Routledge (1992) 
• Bernstein, Peter L.. Against the Gods: The Remarkable Story of Risk, Reprint, John Wiley & Sons, 135–193. o. (1998). ISBN 978-0471295631 
• Chambliss, William J. (editor), Problems of Industrial Society, Reading, Massachusetts: Addison-Wesley Publishing Co, 1973. ISBN 978-0-201-00958-3
• Chernow, Ron. Alexander Hamilton. Penguin Books (2004). ISBN 978-0143034759  online
• Cipolla, Carlo M. The Fontana Economic History of Europe, vol. 3: The Industrial Revolution (1973)
• Cipolla, Carlo M. The Fontana Economic History of Europe: The Emergence of industrial societies vol 4 part 1 (1973) covers France, Germany, Britain, Habsburg Empire (Austria), Italy, and Low Countries. online
• Cipolla, Carlo M. The Fontana Economic History of Europe: The Emergence of industrial societies (1973) vol 4 part 2 covers topics online
• Clapham, J.H. (1930) An Economic History of Modern Britain: The Early Railway Age, 1820–1850 (2nd ed. 1930) online
• Clapham, J.H. The Economic Development of France and Germany: 1815–1914 (1921) online, a famous classic, filled with details.
• Clark, Gregory. A Farewell to Alms: A Brief Economic History of the World. Princeton University Press (2007). ISBN 978-0-691-12135-2 
• Crafts, Nicholas. "The first industrial revolution: Resolving the slow growth/rapid industrialization paradox." Journal of the European Economic Association 3.2-3 (2005): 525–534. online
• Craig, John. The Mint: A History of the London Mint from A.D. 287 to 1948. Cambridge University Press, 239–316. o. (1953) 
• Daunton, M.J. (1995). „Progress and Poverty: An Economic and Social History of Britain, 1700–1850”, Kiadó: Oxford University Press. 
• Davies, Glyn. A History of Money: From Ancient Times to the Present Day, Reprint, University of Wales Press, 283–353; 464–485. o. (1997). ISBN 978-0708313510 
• Dunham, Arthur Louis (1955). „The Industrial Revolution in France, 1815–1848”, New York, Kiadó: Exposition Press. 
• Gatrell, Peter (2004). „Farm to factory: a reinterpretation of the Soviet industrial revolution”. The Economic History Review 57 (4), 794. o. DOI:10.1111/j.1468-0289.2004.00295_21.x. 
• Green, Constance Mclaughlin. (1939) Holyoke Massachusetts A Case History Of The Industrial Revolution In America online
• Griffin, Emma. Short History of the British Industrial Revolution. Palgrave (2010) 
• Capitalism in America: A History. Penguin Press, 29–59. o. (2018). ISBN 978-0735222441 
• Haber, Ludwig Fritz. The Chemical Industry During the Nineteenth Century: A Study of the Economic Aspect of Applied Chemistry in Europe and North America (1958. december 15.) 
• Haber, Ludwig Fritz. The Chemical Industry: 1900–1930: International Growth and Technological Change (1971. december 15.) 
• A History of Industrial Power in the United States, 1730–1930, Vol. 3: The Transmission of Power. Cambridge, Massachusetts: MIT Press (1991). ISBN 978-0-262-08198-6 
• Jacob, Margaret C. (1997). „Scientific Culture and the Making of the Industrial West”, Oxford, Kiadó: Oxford University Press. 
• Kindleberger, Charles Poor. A Financial History of Western Europe. Oxford University Press US (1993). ISBN 978-0-19-507738-4 
• Kisch, Herbert (1989). „From Domestic Manufacture to Industrial Revolution The Case of the Rhineland Textile Districts”, Kiadó: Oxford University Press. 
• Kornblith, Gary. The Industrial Revolution in America (1997)
• Kynaston, David. Till Time's Last Sand: A History of the Bank of England, 1694–2013. Bloomsbury, 50–142. o. (2017). ISBN 978-1408868560 
• Landes, David S.. The Unbound Prometheus: Technological Change and Industrial Development in Western Europe from 1750 to the Present. Cambridge; New York: Press Syndicate of the University of Cambridge (1969). ISBN 978-0-521-09418-4 
• Maddison, Angus (2003). „The World Economy: Historical Statistics”, Paris, Kiadó: Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD). 
• Mantoux, Paul. The Industrial Revolution in the Eighteenth Century, First English translation 1928 (1961) 
• Martin, Frederick. The History of Lloyd's and of Marine Insurance in Great Britain. Macmillan and Company, 161–374. o. (1876). ISBN 978-0341781240 
• McGraw, Thomas K.. The Founders of Finance: How Hamilton, Gallatin, and Other Immigrants Forged a New Economy. Harvard University Press (2012). ISBN 978-0674066922 
• An Encyclopedia of the History of Technology. London: Routledge (1990. december 15.). ISBN 978-0-415-14792-7 
• Milward, Alan S. and S.B. Saul. The Development of the Economies of Continental Europe: 1850–1914 (1977)
• Milward, Alan S. and S.B. Saul. The Economic Development of Continental Europe 1780–1870 (1973)
• Mokyr, Joel. The British Industrial Revolution: An Economic Perspective (1999) 
• Olson, James S. Encyclopedia of the Industrial Revolution in America (2001)
• Pollard, Sidney (1981). „Peaceful Conquest: The Industrialization of Europe, 1760–1970”, Kiadó: Oxford University Press. 
• Rappleye, Charles. Robert Morris: Financier of the American Revolution. Simon & Schuster (2010). ISBN 978-1416570912 
• Rider, Christine, ed. Encyclopedia of the Age of the Industrial Revolution, 1700–1920 (2 vol. 2007)
• Roe, Joseph Wickham. English and American Tool Builders. New Haven, Connecticut: Yale University Press (1916) . Reprinted by McGraw-Hill, New York and London, 1926; and by Lindsay Publications, Inc., Bradley, Illinois, (ISBN 978-0-917914-73-7).
• Smelser, Neil J. Social Change in the Industrial Revolution: An Application of Theory to the British Cotton Industry (U of Chicago Press, 1959).
• Staley, David J. ed. Encyclopedia of the History of Invention and Technology (3 vol 2011), 2000pp
• Stearns, Peter N. (1998). „The Industrial Revolution in World History”, Kiadó: Westview Press. 
• Smil, Vaclav (1994). „Energy in World History”, Kiadó: Westview Press. 
• Snooks, G.D. (2000). „Was the Industrial Revolution Necessary?”, London, Kiadó: Routledge. 
• Szostak, Rick (1991). „The Role of Transportation in the Industrial Revolution: A Comparison of England and France”, Montreal, Kiadó: McGill-Queen's University Press. 
• Timbs, John. Stories of Inventors and Discoverers in Science and the Useful Arts: A Book for Old and Young. Harper & Brothers (1860) 
• Toynbee, Arnold. Lectures on the Industrial Revolution of the Eighteenth Century in England [archivált változat] (1884). ISBN 978-1-4191-2952-0. Hozzáférés ideje: 2022. április 8. [archiválás ideje: 2016. március 3.] 
• Uglow, Jenny (2002). „The Lunar Men: The Friends who made the Future 1730–1810”, London, Kiadó: Faber and Faber. 
• Usher, Abbott Payson (1920). „An Introduction to the Industrial History of England”, Kiadó: University of Michigan Press. 
• Zmolek, Michael Andrew. Rethinking the industrial revolution: five centuries of transition from agrarian to industrial capitalism in England (2013)

További információk

• BBC History Home Page: Industrial Revolution (angolul)
• National Museum of Science and Industry website: machines and personalities (angolul)
• Factory Workers in the Industrial Revolution (angolul)
  • The Industrial Revolution – Articles, Video, Pictures, and Facts (angolul)
• "The Day the World Took Off" Six-part video series from the University of Cambridge tracing the question "Why did the Industrial Revolution begin when and where it did." Archiválva 2013. január 18-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
• Az ipari forradalom története – Történelem Klub (magyarul)
• Az ipari forradalom kibontakozása Angliában (törivázlat) (magyarul)
• Az ipari forradalom – Eduline.hu (magyarul)
• E. P. Thompson: Az angol munkásosztály születése; ford. Andor Mihály; Osiris, Bp., 2007 (Sapientia humana) ISBN 9789633899120
• Kuczi Tibor: Munkásprés. A munka kikényszerítésének története az ipari forradalomtól napjainkig; L'Harmattan–Jelenkutató Alapítvány, Budapest, 2011 (Társadalom-ismeret)
• Pamutkendő, vasfazék, fajansztányér. Tárgykészítés és fogyasztás Magyarországon az ipari forradalom korában, 1750–1850; szerk. Granasztói Péter; Néprajzi Múzeum, Budapest, 2018 (Tabula könyvek)

A Wikimédia Commons tartalmaz Ipari forradalom témájú médiaállományokat.