Ugrás a tartalomhoz

Szénbányászat

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szénbányászat a föld alatt található kőszénnek, mint ásványnak a felszínre hozatala, bányászata. A kőszén volt az alapja annak a 18-19. századi gépesítésnek, mint üzemanyag, amit ipari forradalomnak nevezünk.

Szénbányászat - külszíni fejtés

Az ásványi szén eredete

[szerkesztés]

A szénbányászatot iparszerűen Angliában kezdték meg a 13. században, de a szenet és a tőzeget esetenként már korábban is használták. Kínában már 3000 évvel ezelőtt használtak és termeltek szénféleségeket. A Római Birodalom fémöntői és kovácsai is ismerték és használták a kőszenet, de az arab világ korai, jó minőségű acéljainak előállításához is kellett a szén.

A kőszén növényi eredetű, szilárd, éghető üledékes kőzet. Ahogy szénül, a tőzeg barnakőszénné (ennek kevésbé szénült változata a lignit), feketekőszénné, majd antracittá alakul; a grafit már a metamorfózis terméke. A kőszéntelepek olyan dús növényzetű üledékgyűjtő medencékben képződtek, ahol a szerves anyagot vastag üledéktakaró temette maga alá: a szénülés feltétele az így kialakuló nagy nyomás és hőmérséklet. Az első kőszéntelepek a növényvilág szárazföldi térhódítása után keletkeztek.

A legidősebb ismert előfordulás Karéliában a sungitnak nevezett algakőszén, aminek széntartalma 95% felett van. Ezt időben a Kuznyecki-medencei és Nagy-Medve-tó menti devon korú előfordulások követik. A karbonkori telepcsoportok az Egyesült Államokban, az Appalache-hegységben nagy területen, Angliában, Belgiumban, a Ruhr-vidéken, a Saar-vidéken, Sziléziában, a Donyec-medencében, ahol a nagy mélységben gazdag antracit telepek is vannak, a Moszkva-környéki-szénmedencében, az Urál-hegységben, Szibériában. Kazahsztánban, Indiában, Kínában, Ausztráliában, Dél-Afrikában, Japánban és Indonéziában jelentősek. Nagy részüket már nem művelik, mert túl mélyen vannak. A kitermelt mennyiség nagy részét a jól gépesíthető, termelékeny külszíni fejtésekben bányásszák, így például Ausztráliából Európa kikötőibe is szállítanak feketekőszenet.

A legtöbb barnakőszén az eocén és a miocén földtani korban keletkezett. Hatalmas, több tízezer négyzetkilométer területű előfordulások vannak az Egyesült Államok közép-nyugati területein. Közép-Németországban a Salde és Mulde közötti medence mintegy 2000 km²-es. Az alsó Rajnavidéki előfordulás Bonn és Köln között 45 kilométer hosszú és 4–5 kilométer széles; ezt jelenleg nem művelik. A volt NDK területén ma is bányásznak fiatalabb barnakőszeneket külszíni fejtésekben. Romániában a Zsil-völgyi előfordulás oligocén korú, de jó minőségű szurokkőszén, több százmillió tonna készlettel.

Bányászati módok

[szerkesztés]
Külszíni lignitbánya Visontán

Külszíni fejtés

[szerkesztés]

Ha a szénrétegek közel vannak a földfelszínhez, akkor gazdaságosabb eltávolítani a takaró föld- és kőzetréteget és exkavátorokkal összeszedni a szenet.

Mélyművelés

[szerkesztés]

A szénrétegek többsége túl mélyen van ahhoz, hogy gazdaságos legyen a fedőrétegek eltávolítása, illetve ez sok környezeti problémával is járna. Ilyen esetben aknák és alagutak, vájatok vannak.

Története

[szerkesztés]

A szénbányászatot iparszerűen Angliában kezdték meg a 13. században, de a szenet és a tőzeget esetenként már korábban is használták. Kínában már 3000 évvel ezelőtt használtak és termeltek szénféleségeket. A Római Birodalom fémöntői és kovácsai is ismerték és használták a kőszenet, de az arab világ korai, jó minőségű acéljainak előállításához is kellett a szén.

Szénbányászat Magyarországon

[szerkesztés]

Magyarország első kőszénbányája a ma Sopronhoz tartozó Brennberg volt.[1] 1753-ban fedezték fel itt a jó minőségű szenet, és 1759-ben nyílt meg az első bánya az akkor Fenyvesvölgyként ismert területen.

Szénbányászat Nógrád megyében

[szerkesztés]
Bővebben: Szénbányászat Nógrád megyében

A Nógrád megyei szénbányászat az 1840-es évek és 1990-es évek között működött. A Nógrádi szénbányák a megye Kelet-Nógrádi régiójában helyezkedtek el északnyugat-délkelet irányban. A főbb bányászati helyszínek Salgótarján és Bátonyterenye környéke.

A Dorogi-medence szénbányászata

[szerkesztés]
A bányavállalat volt székháza a dorogi vasútállomás mellett (a „Tröszt” vagy „Nagyiroda”), ma a városi Intézmények Háza
Bővebben: Dorog szénbányászata

A Dorogi-medence szénbányászatának kezdete - az írott források szerint - 1781-ig nyúlik vissza, a kisüzemi bányászat évszázados ciklusát a századforduló közeledtével Budapest nagymértékű iparosodása és növekvő szénigénye szakította meg, 1896-ra kiépült a Dorog környéki bányákat a fővárossal összekötni hivatott helyiérdekű vasút, megindult a nagyipari bányászat, felépült a dorogi hőerőmű, a térség népessége rövid időn belül többszörösére növekedett. A széntermelés az 1964-ben érte el csúcspontját, 1965-től kezdve az energiaszektoron belüli szerkezetváltás és a könnyen kitermelhető széntelepek fogyása miatt elkerülhetetlenné vált a bányászat fokozatos visszafejlesztése. Az utolsó bányát 2003-ban zárták be.

A Magyar Szénbányászati Tröszt

[szerkesztés]

A Magyar Szénbányászati Trösztöt mint középirányító szervet 1974-ben alapították. Székhelye Tatabányán volt. 1981. január 1-jével megszűnt.

A tröszti vállalatok a következők voltak:

  • a Borsodi Szénbányák,
  • a Dorogi Szénbányák,
  • a Középdunántúli Szénbányák,
  • a Mátraaljai Szénbányák,
  • a Mecseki Szénbányák,
  • a Nógrádi Szénbányák,
  • az Oroszlányi Szénbányák,
  • a Tatabányai Szénbányák,
  • a Várpalotai Szénbányák és
  • a Bányászati Ellátó Vállalat.[2]

Országonként

[szerkesztés]

Összesen

[szerkesztés]
Szénbányászat (millió tonna)
No. ország (és régió) 2018[3] 2016[4] 2015[5] 2014[6] 2013[4]
1  Kína 3523.2 3411.0 3747.0 3874.0 3974.3
2  India 716.0 692.4 677.5 648.1 608.5
3  Egyesült Államok 702.3 660.6 812.8 906.9 893.4
— Európai Unió 490.1 484.7 528.1 491.5 557.9
4  Ausztrália 481.3 492.8 484.5 503.2 472.8
5  Indonézia 461.0 434.0 392.0 458.0 474.6
6  Oroszország 411.2 385.4 373.3 357.6 355.2
7  Dél-afrikai Köztársaság 252.3 251.2 252.1 260.5 256.3
8  Németország 175.1 176.1 183.3 185.8 190.6
9  Lengyelország 127.1 131.1 135.5 137.1 142.9
10  Kazahsztán 111.1 102.4 106.5 108.7 119.6
11  Törökország 99.8 70.6 58.4 65.2 60.4
12  Kolumbia 89.4 90.5 85.5 88.6 85.5
13  Kanada 59.5 60.3 60.7 68.8 68.4
14  Mongólia 49.5 38.1 24.5 25.3 30.1
15  Csehország 44.9 46.0 46.2 46.9 49.0
16  Szerbia 40.0 38.4 38.1 29.8 40.3
-  Észak-Korea 38.8[7] 34.0[7] 33.0[7]
17  Vietnam 38.1 39.4 41.5 41.2 41.1
18  Görögország 37.8 33.1 47.7 49.3 53.9
19  Bulgária 34.5 31.5 35.9 31.3 28.6
20  Ukrajna 34.2 41.8 38.5 60.9 84.8
21  Románia 25.7 23.2 25.5 23.6 24.7
22  Thaiföld 16.3 17.0 15.2 18.0 18.1
23  Mexikó 10.4 11.4 14.4 13.8 14.6
-  Koszovó 9.1[7] 7.9[7] 9.1[7]
24  Magyarország 8.0 9.3 9.6 9.6
25  Brazília 7.0 8.1 8.0 7.9 8.6

Lignit

[szerkesztés]

Lignit kitermelés 1970 és 2015 közöttː

Lignit kitermelés millió metrikus (ezer) tonnában [* 1] (rendezhető táblázat)
ország vagy terület 1970 1980 1990 2000 2010 2011 2012 2013 2014 2015
 NDK (Kelet-Németország) 261 258.1 280 -- -- -- -- -- -- --
 Németország 108 [* 2] 129.9 [* 3] 107.6 [* 4] 167.7 169 176.5 185.4 183 178.2 178.1
 Kína – 24.3 45.5 47.7 125.3 136.3 145 147 145 140
 Oroszország 145 [* 5] 141 [* 6] 137.3 [* 7] 87.8 76.1 76.4 77.9 73 70 73.2
 Kazahsztán [* 8] [* 9] [* 10] 2.6 7.3 8.4 5.5 6.5 6.6 –
 Üzbegisztán [* 11] [* 12] [* 13] 2.5 3.4 3.8 3.8 – – –
 Egyesült Államok 5 42.8 79.9 77.6 71.0 73.6 71.6 70.1 72.1 64.7
 Lengyelország – 36.9 67.6 59.5 56.5 62.8 64.3 66 63.9 63.1
 Törökország – 14.5 44.4 60.9 70.0 72.5 68.1 57.5 62.6 50.4
 Ausztrália – 32.9 46 67.3 68.8 66.7 69.1 59.9 58.0 63.0
 Görögország – 23.2 51.9 63.9 56.5 58.7 61.8 54 48 46
 India – 5 14.1 24.2 37.7 42.3 43.5 45 47.2 43.9
 Indonézia – – – – 40.0 51.3 60.0 65.0 60.0 60.0
 Csehszlovákia 82 87 71 -- -- -- -- -- -- --
 Csehország -- -- -- 50.1 43.8 46.6 43.5 40 38.3 38.3
 Szlovákia -- -- -- 3.7 2.4 2.4 2.3 – – –
 Jugoszlávia – 33.7 64.1 -- -- -- -- -- -- --
 Szerbia [* 14] [* 15] [* 16] 35.5 37.8 40.6 38 40.1 29.7 37.3
 Koszovó [* 17] [* 18] [* 19] 8.7 9 8.7 8.2 7.2 8.2
 Macedónia [* 20] [* 21] [* 22] 7.5 6.7 8.2 7.5 – – –
 Bosznia-Hercegovina [* 23] [* 24] [* 25] 3.4 11 7.1 7 6.2 6.2 6.5
 Szlovénia [* 26] [* 27] [* 28] 3.7 4 4.1 4 – – –
 Montenegró [* 29] [* 30] [* 31] 1.9 2 2 – – –
 Románia – 26.5 33.7 29 31.1 35.5 34.1 24.7 23.6 25.2
 Bulgária – 30 31.5 26.3 29.4 37.1 32.5 26.5 31.3 35.9
 Albánia – 1.4 2.1 30 14 9 20 – – –
 Thaiföld – 1.5 12.4 17.8 18.3 21.3 18.3 18.1 18 15.2
 Mongólia – 4.4 6.6 5.1 8.5 8.3 9.9 – – –
 Kanada – 6 9.4 11.2 10.3 9.7 9.5 9.0 8.5 10.5
 Magyarország – 22.6 17.3 14 9.1 9.6 9.3 9.6 9.6 9.3
 Észak-Korea – 10 10.6 7.2 6.7 6.8 6.8 7 7 7
Forrás: World Coal Association[8] · U.S. Energy Information Administration[9] · BGR bund.de Energiestudie 2016[10] · 1970 data from World Coal (1987)[11]
A lignit külszíni bányászata során tönkretett táj (Szászország, Németország)
Nagyítás
A lignit külszíni bányászata során tönkretett táj (Szászország, Németország)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ KBM – A magyar bányászati termelés története
  2. ↑ Új magyar lexikon kiegészítő kötet A - Z 1962 - 1980 359. old.
  3. ↑ Statistical Review of World Energy 2018
  4. ↑ a b Statistical Review of World Energy 2017. [2017. november 24-i dátummal az eredetiből archiválva].
  5. ↑ Statistical Review of World Energy 2016. (Hozzáférés: 2019. szeptember 11.)
  6. ↑ Statistical Review of World Energy 2015 Archiválva 2015. június 20-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  7. ↑ a b c d e f EIA: International Energy Statistics
  8. ↑ Resources. World Coal Association, 2014 [2015. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 22.)
  9. ↑ Production of Lignite Coal. U.S. Energy Information Administration, 2012 (Hozzáférés: 2015. december 23.)
  10. ↑ http://www.bgr.bund.de/DE/Themen/Energie/Downloads/Energiestudie_2016_Tabellen.xlsx?__blob=publicationFile&v=1
  11. ↑ Gordon, Richard. World coal: economics, policies and prospects. Cambridge: Cambridge University Press, 44. o. (1987. december 15.). ISBN 0521308275. OCLC 506249066 
  1. ↑ forrás lent, utolsó sor
  2. ↑ 2000 előtt csak Nyugat-Németország
  3. ↑ 2000 előtt csak Nyugat-Németország
  4. ↑ 2000 előtt csak Nyugat-Németország
  5. ↑ 2000 előtt a Szovjetunió
  6. ↑ 2000 előtt a Szovjetunió
  7. ↑ 2000 előtt a Szovjetunió
  8. ↑ a SZU része, lásd Oroszo. adatát
  9. ↑ a SZU része, lásd Oroszo. adatát
  10. ↑ a SZU része, lásd Oroszo. adatát
  11. ↑ a SZU része, lásd Oroszo. adatát
  12. ↑ a SZU része, lásd Oroszo. adatát
  13. ↑ a SZU része, lásd Oroszo. adatát
  14. ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
  15. ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
  16. ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
  17. ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
  18. ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
  19. ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
  20. ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
  21. ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
  22. ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
  23. ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
  24. ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
  25. ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
  26. ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
  27. ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
  28. ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
  29. ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
  30. ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot
  31. ↑ Jugoszlávia része, lásd az ottani adatot

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Coal mining
A Wikimédia Commons tartalmaz Szénbányászat témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szénbányászat&oldid=26911241”