Üzbegisztán

Üzbég Köztársaság
Oʻzbekiston Respublikasi Oʻzbekstan Respublikası
Üzbegisztán zászlaja Üzbegisztán címere
Nemzeti himnusz: Serquyosh hur oʻlkam
Fővárosa	Taskent
é. sz. 41° 16′, k. h. 69° 13′41.266666666667, 69.216666666667
Államforma	köztársaság
Vezetők
Elnök	Shavkat Mirziyoyev
Miniszterelnök	Abdulla Aripov
Hivatalos nyelv	üzbég, regionálisan a karakalpak is
függetlenség	Szovjetuniótól
kikiáltása	1991. szeptember 1.
Tagság	Lista Egyesült Nemzetek Szervezete Sanghaji Együttműködési Szervezet Közép-ázsiai Együttműködési Szervezet Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Iszlám Konferencia Szervezete Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Fejlesztési Társulás Nemzetközi Pénzügyi Társaság Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja Ázsiai Fejlesztési Bank Interpol Vegyifegyver-tilalmi Szervezet UNESCO Föld-megfigyelési Csoport Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Távközlési Egyesület Nemzetközi Polgári Védelmi Szervezet Meteorológiai Világszervezet Egészségügyi Világszervezet Független Államok Közössége Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete GUAM A Független Államok Közösségének Szabadkereskedelmi Övezete Türk Államok Szervezete Vám Világszervezet
Népesség
Népszámlálás szerint	34 915 100 fő (2021)
Rangsorban	41
Becsült	35 260 000 fő (2023. szept.)
Rangsorban	41
Népsűrűség	83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	447 400 km²
Rangsorban	55
Víz	4,9%
Időzóna	UTC+5 Asia/Samarkand Asia/Tashkent (UTC+5)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Üzbég szom (UZS)
Nemzetközi gépkocsijel	UZ
Hívószám	998
Segélyhívó telefonszám	112
Internet TLD	.uz
Villamos hálózat	220 volt
Elektromos csatlakozó	Europlug Schuko AS/NZS 3112
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Üzbég Köztársaság témájú médiaállományokat.

Üzbegisztán (üzbégül: O‘zbekiston), hivatalos nevén: Üzbég Köztársaság (üzbégül: O‘zbekiston Respublikasi) független állam Közép-Ázsiában. 1924-től 1991-ig a Szovjetunió tagállama volt. Keleten Kirgizisztán, északkeleten, északon és északnyugaton Kazahsztán, délnyugaton és délen Türkmenisztán, délen Afganisztán és délkeleten Tádzsikisztán határolja.

Mintegy 35 millió fő lakosságával (2023) Közép-Ázsia legnépesebb országa. Üzbegisztán rendelkezik Közép-Ázsia legtöbb történelmi örökségével, területén található Szamarkand és Buhara, a régi Turkesztán legjelentősebb kultúrközpontjai. Itt volt az egykori Szogdia, és ezen a területen haladt végig egykor a selyemút is.

Területe érinti az egykor hatalmas, de mára majdnem kiszáradt Aral-tavat, és a világ azon két országának egyike (Liechtenstein mellett), amelyeknek a világtengerekhez való hozzáféréshez legalább két állam területén kell átkelniük.

Fővárosa és legnagyobb városa Taskent. A túlnyomóan iszlám országot a nem kormányzati, emberi jogi szervezetek „korlátozott polgári jogokkal rendelkező, autoriter államként” jellemezték.

Történelem

Bálványszobor a baktriai civilizáció idejéből, i. e. 2. évezred

Kezdetben iráni nyelvű népek az iszlamizáció kezdetéig éltek itt. A 10. században érkeztek a területre török nyelvű népek, akik megalapították a Karahanida államot. A Karahanida állam mongol uralom alá került, majd 1370-ben Szamarkand központtal Timur Lenk alapította meg birodalmát. A timuridák uralma a 15. század végéig tartott. 1500-ban Sejbán vezetésével kipcsak-törökök törtek be északról, az Arany Horda területéről, és elfoglalták Szamarkandot. Ez a kipcsak nép üzbégnek (özbegnek) hívta magát, az Arany Horda 1313-1341 között uralkodó kánjának neve után, akit Üzbeknek hívtak. Az üzbég etnonim tehát csak ekkor, a 16. századtól jelent meg Közép-Ázsiában. Sejbán megalapította a Bukharai Kánságot. A Bukharai Kánságból szakadt ki 1709-ben a Kokandi Kánság.

1598-ban részben jött létre a Hívai Kánság, amely 1873-ig független volt, 1873 után pedig orosz protektorátus alá került. Oroszország 1868-ban foglalta el a Kokandi Kánságot és helyezte saját protektorátusa alá a Bukharai Kánságot.

1917-ben az egykori Kokandi Kánság területe Oroszország uralma alá került (bár de facto nem lett Oroszország része), mint a Taskent fővárosú Turkesztáni Autonómia része. Ekkor Híva és Bukhara formálisan függetlenné váltak. A fehérek és vörösök közötti polgárháború Hívára és Bukharára is kiterjedt. 1919-re a vörösök elfoglalták Kokandot, Hívát és Bukhara nagy részét is, bár az ún. baszmakok (antibolsevisták) ellenállása egészen 1922-ig (egyes helyeken 1938-ig) tartott. 1920-ban a vörösök megalapították a Horezmi (volt Híva) és Bukharai Népi Szovjet Köztársaságokat (míg Kokand az újonnan megalakuló Kirgiz Autonóm Tartomány része lett). Bukhara része volt ekkor a mai Tádzsikisztán is, amely 1924-ben autonómiát kapott Bukharán belül. Horezm és Bukhara Népi Szovjet Köztársaságok 1923-ban csatlakoztak a Szovjetunióhoz, mint köztársaság.

Az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaságot 1924. október 27-én alapították meg, alapja a Bukharai Szovjet Szocialista Köztársaság (Tádzsikisztánnal együtt), ehhez csatolták a Horezmi Szovjet Szocialista Köztársaság egy részét (a másik része a szintén ekkor kialakítandó Türkmenisztánhoz került) és a Fergana völgyet. Üzbegisztán első fővárosa Szamarkand volt, a fővárost csak 1930-ban helyezték át Taskentbe. A Tádzsik Autonómia 1929-ig volt Üzbegisztán része, 1929-ben ebből alakították ki a Tádzsik Szovjet Szocialista Köztársaságot, mint a Szovjetunió egyik önálló tagköztársaságát. A Karakalpak Autonómia 1936-ig Kazahsztánhoz tartozott, a területet ekkor kapta meg Üzbegisztán. Így tehát Üzbegisztán mai határai 1936-ra alakultak ki.

A sztálini évtizedek alatt kezdődött meg Üzbegisztánban az iparosítás, a nehézipar kiépítése. Ekkor veszi kezdetét az ipari mértékű gyapottermesztés. Az iskolahálózat kiépítésével felszámolták a korábban jellemző analfabetizmust. 1944-ben Üzbegisztánba telepítettek néhányat a deportált népcsoportok közül (csecseneket, meszheti törököket), ami később etnikai konfliktusok forrásává vált.

1966-ban földrengés pusztította el Üzbegisztán fővárosát, Taskentet. Ezt követően Taskentet szinte teljesen újjáépítették, afféle szovjet mintavárost teremtettek belőle. Üzbegisztánhoz kapcsolódik a kései Szovjetunió legelső nagyobb válsága, az „üzbég maffia ügye” (1983-tól), ami először tette nyíltan és beismerten is világossá a Szovjetunió lakosai számára a Kommunista Párt korruptságát. 1989-ben a Fergana-völgyben súlyos etnikai konfliktusok zajlottak az üzbégek és az oda telepített meszheti törökök között.

1989 óta a Szovjetunió Kommunista Pártjából érkezett Islom Karimov állt Üzbegisztán élén 2016-ig, akit személyi kultusz övezett. Először 1990-ben választották Üzbegisztán elnökévé. 1991 decemberében Üzbegisztán a Független Államok Közösségének tagja lett. 1991. augusztus 31-én deklarálta függetlenségét. Karimov elnököt 2007 decemberében választották újjá, megszegve az alkotmány azon rendelkezését, amely csak két elnöki ciklust tesz lehetővé egyetlen személy számára.

Üzbegisztán világi állam, hivatalosan többpárti demokrácia, azonban az ellenzéki véleményeket megfogalmazókat (különösen az iszlám és a liberális ellenzéket) üldözik. Üzbegisztán hintapolitikát folytatva hol a Nyugat, hol Oroszország szövetségeseként jelenik meg a világpolitikában. Az ország 2001-ben átadott néhány volt szovjet bázist az amerikaiaknak afganisztáni hadműveleteikhez.

Földrajza

Üzbegisztán műholdas képe

Taskent

Namangan

Andijon

Szamarkand

Buhara

Noʻkis

Qarshi

Szarikamisz-tó

Kizil-kum
sivatag

K a z a h s z t á n

T ü r k m e n i s z t á n

T á d z s i k i s z t á n

Ajdar-tó

Usztirt

Turáni-
alföld

A l á j

Fergána

I r á n

Aral-tó
(részben száraz)

A f g .

K i r g .

Üzbegisztán domborzati térképe

• 
  Domborzati térképe
• 
  Politikai térkép
• 
  Éghajlati térképe
• 
  Elhagyott hajók az Aral-tó kiszáradt részén, Moynaq

Elhelyezkedés

A közép-ázsiai ország az Aral-tó medencéjétől a Tien-sanig húzódik. Északi szomszédja Kazahsztán, délnyugati Türkmenisztán, déli Afganisztán, délkeleti Tádzsikisztán, keleti pedig Kirgizisztán.

Domborzat

Nyugati részén, a kiszáradó Aral-tó déli partján mocsaras süllyedékek találhatók, ettől keletre a száraz Turáni-alföld, majd még tovább délkeletre, az ország közepén a Kizil-kum sivataga húzódik. Az ország keleti és déli részét a Tien-san vonulatai hálózzák be.

Felszínének nagy része sík vagy enyhén hullámos, a keleten-délkeleten emelkedő, a 4000 méteres magasságot is elérő közép-ázsiai hegyek az összterület egynegyedét teszik ki. Legmagasabb pontja: Khazret Sultan, 4643 méter. A második legmagasabb hegycsúcs az Adeloga Toghi a maga 4301 méteres tengerszint feletti magasságával, míg a harmadik legmagasabb pontja az országnak a Beshtor-hegy, amely 4299 m magas.

A keleti hegyek között négy hatalmas völgy terül el, amelyek közül a legjelentősebb a termékeny Fergánai-medence. A hegyi folyók számos oázisát táplálják.

Vízrajz

Folyói: Amu-darja Szir-darja Chirchiq

Tavai: Aral-tó Ajdar-tó Karjakkumi-víztározó Szarikamisz-tó Csarvaki-víztározó

Éghajlata

Az ország éghajlata mérsékelt, száraz kontinentális. Az évi csapadék kevés (100–200 mm), és többnyire télen és tavasszal hull le.

Környezeti problémák

Az egykori Szovjetunióban jellemző több évtizedes környezetvédelmi elhanyagolás a torz gazdaságpolitikával párosult, így Üzbegisztán környezeti válsága a FÁK számos országa közül az egyik legsúlyosabb lett. A mezőgazdasági vegyszerek nagyarányú igénybevétele, a hatalmas mennyiségű öntözővíz elvezetése a régiót tápláló két folyóból, valamint a víztisztító telepek krónikus hiánya olyan tényezők közé tartozik, amelyek óriási egészségügyi és környezeti problémákat okoztak.

Az üzbegisztáni környezeti pusztítást legjobban az Aral-tó katasztrófája példázza. Az Amu-darja és a Szir-darja gyapottermesztésre és egyéb célokra való átirányítása miatt az egykor a világ negyedik legnagyobb beltengeréből mára alig maradt valami. A tó kiszáradása és a terület szikesedése kiterjedt só- és porviharokat okozott az egykori beltenger kiszáradt fenekéről, jelentős károkat okozva a régió mezőgazdaságában és ökoszisztémáiban, valamint a lakosság egészségében. Az elsivatagosodás a növény- és állatvilág nagyarányú elvesztéséhez, a szántóterületek elvesztéséhez, az éghajlati viszonyok megváltozásához, a megmaradt művelt földterület hozamának kimerüléséhez vezetett.

Az Aral-tengeri katasztrófa azonban csak a környezetromlás leglátványosabb jele. A rossz vízgazdálkodás és a mezőgazdasági vegyszerek erős használata a levegőt is szennyezte. A só- és porviharok, valamint a gyapottermésre szánt peszticidek permetezése a levegőminőség súlyos romlásához vezetett. A városi területeken a gyárak és az autók károsanyag-kibocsátása egyre nagyobb veszélyt jelent a levegő minőségére. A 2010-es években a gyári füstkémények kevesebb mint fele van felszerelve szűrőberendezéssel, és egyik sem képes hatékonyan kiszűrni a káros kibocsátásokat. Ezenkívül a meglévő szűrők nagy százaléka hibás vagy nem működik. Taskent, Fergana és Olmaliq légszennyezettségi adatai azt mutatják, hogy mindhárom város túllépi az ajánlott dinitrogén-dioxid- és részecskeszintet. Nagy mennyiségű nehézfém található Üzbegisztán légkörében, főként a fosszilis tüzelőanyagokból, hulladékanyagokból, valamint a vas- és színesfémkohászatból származóan.

Politika

A Legfelsőbb Gyűlés (parlament) épülete

Politikai rendszer, választási rendszer

Akárcsak több más, volt közép-ázsiai posztszovjet állam, Üzbegisztán is elnöki rendszerű köztársaság.

1990-től, az ország függetlenségének kikiáltásától kezdve 2016-ban bekövetkezett haláláig Islom Karimov elnök állt az ország élén.

Törvényhozás-, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Az ország parlamentje az Oliy Majlis, amely egykamarás. A parlamentben 250 képviselő foglal helyet, akiket öt évre választ a nép.

Jogállamiság

A 2010-es években az országot több emberjogi szervezet a világ legkegyetlenebb diktatúrái közé sorolja, mivel az állam minden felett ellenőrzést gyakorol, igazságszolgáltatása pedig nem az emberi alapjogok védelmére épül. Továbbá az elnök, hasonlóan más diktátorokhoz, szívesen alkalmazta a személyi kultusz egyes elemeit is.

A 2020-as évek elején továbbra is tekintélyuralmi állam, és kevés jele van a demokratizálódásnak. A 2020-as évek elején egyetlen ellenzéki párt sem működik legálisan. A 2010-es évek apró reformjai ellenére valódi ellenzéki pártok nem léphetnek fel, és minden bejegyzett párt támogatja Shavkat Mirziyoyev hivatalban lévő elnököt.

A 2020-as évek elején a médiát is továbbra is szigorúan ellenőrzik a hatóságok.

A békés tiltakozások erőszakos leverése az autonóm Karakalpaksztán Köztársaságban tovább korlátozta a gyülekezési szabadságot.

A Freedom House 2023-as jelentése a konszolidált (tartós) autoriter rezsimek közé sorolta az országot.

Közigazgatási beosztás

Üzbegisztán 12 tartományra (vilajet – viloyat), 1 városra (shahr) és egy autonóm köztársaságra (Respublikasi) oszlik:

1. Toshkent Shahri
2. Andijon Viloyati
3. Buxoro Viloyati
4. Fargʻona Viloyati
5. Jizzax Viloyati
6. Namangan Viloyati
7. Navoiy Viloyati
8. Qashqadaryo Viloyati
9. Samarqand Viloyati
10. Sirdaryo Viloyati
11. Surxondaryo Viloyati
12. Toshkent Viloyati
13. Xorazm Viloyati
14. Karakalpaksztáni köztársaság (Qoraqalpogʻiston Respublikasi)

Népesség

Üzbegisztán népsűrűsége (2020). Míg az északi és nyugati, sivatagos országrész alig lakott, az Amu-darja mente és főleg a déli, délkeleti országrész igen magas népsűrűségi mutatóval rendelkezik.

Buharai asszonyok

Modern mecset a fővárosban

Főbb demográfiai adatok

• Városi lakosság aránya: 37% (2017)
• Születéskor várható élettartam: férfiaknál 71 év, nőknél 77 év (2017)
• Népességnövekedés: 1,68% (2017)
• Írástudatlanság: 0% 15 év felett

Népességének változása

A népesség alakulása 2016 és 2021 között

Lakosok száma	31 576 400	33 570 609	34 915 100
	2016	2020	2021

Adatok: Wikidata

Nyelvek

Az országban a hivatalos nyelv az üzbég, de beszélik még az orosz és a tádzsik nyelvet is. 1992-től latin ábécét használnak.

Etnikumok

Tádzsik (újperzsa) nyelvű területek

Hivatalos források alapján az üzbégek alkotják a népesség többségét (84,5%). Az egyéb jelentősebb etnikai csoportok (2021-ben): az oroszok 2,1%, a tádzsikok 4,8%, a kazakok 2,4%, a karakalpakok 2,2% és a tatárok 0,5%.

Vallás

A 2010-es években vallásilag a lakosság

• 88-92%-a muszlim (főleg szunnita),
• 6-9%-a orosz ortodox,
• a csekély maradék egyéb vallású, vallástalan.

Gazdaság

1991. szeptemberi függetlensége óta az állam nagyrészt megőrizte a szovjet típusú irányított gazdaságát, támogatásokkal, valamint a termelés, az árak és a devizához való hozzáférés szigorú ellenőrzésével. A gazdaság diverzifikálására irányuló folyamatos erőfeszítések ellenére az üzbég mezőgazdaság továbbra is nagyrészt a gyapotra összpontosít; Üzbegisztán a 2010-es évek vége felé a világ ötödik legnagyobb gyapotexportőre és hetedik legnagyobb termelője. A devizabevételek jelentős részét a földgáz-, arany- és gyapotexport adja. A szovjet korszak gigantikus villamosenergia-termelő létesítményeivel és bőséges földgázellátásával Közép-Ázsia legnagyobb áramtermelőjévé vált.

Általános adatok

• Pénznem: szom
• Hazai össztermék (GDP)/fő: 7000 USD (2017-es becslés).
• Nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 36%, ipar 21%, szolgáltatások 43%. ^[forrás?]
• Munkanélküliség: 5% (2017)
• Munkaerő: 11 900 000 fő.
• Infláció: 12,5% (2017)

Mezőgazdaság, ipar

• Mezőgazdaság: Legfontosabb mezőgazdasági terményei a gyapot, rizs, szőlő, gyümölcs, zöldség, búza, kukorica és a burgonya. A hegyvidékeken karaküljuhot tenyésztenek, nevezetes a Fergánai-medence selyemhernyó-tenyésztése.
• Ipar: Iparága a hagyományos textil- és élelmiszeripar, valamint a vegyipar, gépgyártás, papírgyártás jellemző.

Külkereskedelem

• Importcikkek: gépek, berendezések, üzemanyag, élelmiszerek, vegyszerek, fémek.
• Exportcikkek: gyapot, földgáz, arany, elektromos energia, műtrágya, fémek, textíliák, élelmiszerek.

Főbb kereskedelmi partnerek 2019-ben:

• Import: Kína 23%, Oroszország 18%, Dél-Korea 11%, Kazahsztán 9%, Törökország 6%, Németország 5%
• Export: Svájc 19%, Egyesült Királyság 17%, Oroszország 15%, Kína 14%, Kazahsztán 9%, Törökország 8%, Kirgizisztán 5%

Közlekedés

Út Szamarkand és Shakhrisabz között

Taskent főpályaudvara

Közúti közlekedés

Üzbegisztánban a szomszédaihoz viszonyítva jó utak találhatók. Az utak hossza 86 500 km, amelyből 75 500 km szilárd burkolatú. A legfontosabb út a Taskent-Szamarkand-Buhara-Urgencs-Nukusz. A legfontosabb autópálya az M-39, amely Taskent és Buhara között húzódik.

Vasúti közlekedés

A közlekedésben a vasút dominál. Kb. 4300 km (2016) a vasutak hossza.

Vízi közlekedés

A hajózható vízi utak hossza 1100 km. Folyami kikötő: Termiz (Amu Darja).

Légi közlekedés

Az ország állami légivállalata az Uzbekistan Airways (Oʻzbekiston havon yoʻllari), amely Frankfurt am Mainba is szállít utasokat. Nemzetközi reptér Taskentben van. Nukuszból, Ürgencsből, Szamarkandból és Buharából Moszkvába is közlekedik repülő.

Telekommunikáció

Hívójel prefix	UJ-UM
ITU zóna	30
CQ zóna	17

Kultúra

Képek a kultúráról Emberek ünnepi öltözetben Buharában Üzbég férfi hagyományos viseletben Asszonyok Khiva városában Esküvői pár Lakodalmi zenészek Üzbék népi hangszerek egykori szovjet postabélyegen Fesztiváli szereplők Hagyományos üzbég kerámia Üzbék hímzés

Képek az építészetről Szamarkand, Ulugbek medresze Ark erőd Buhara Ak-Sarai patota romjai Sahriszabzban Iszmail Szamani mauzóleuma, Buhara Buhara mecsete Shakh-i Zindeh mecset Mecset

Kulturális intézmények

Oktatási rendszer

Az iskolakötelezettség 10 év. Üzbég egyetemeken összesen 40 000 diák tanul.

Egyetemek:

• Üzbegisztáni Nemzeti Egyetem
• Taskenti Állami Agráregyetem
• Termezi Állami Egyetem

Kulturális világörökség

A világ kulturális örökségének része az UNESCO szerint:

• Itchan-Kala, Xiva történelmi óvárosa
• Buhara történelmi óvárosa
• Shahrisabz történelmi óvárosa
• Szamarkand

Művészetek

Zene

Az országban is elterjedt a popzene, egyik hírességük Shahzoda énekesnő.

Gasztronómia

Palov

Manti

Az üzbég gasztronómiában szokatlanul széles a tésztafélék választéka, ugyanakkor a környező népektől is sok elemet kölcsönzött. A buharai zsidóság például nagy hatást gyakorolt az üzbég konyhára.

A birkatenyésztés nagyfokú elterjedése miatt legalapvetőbb hozzávaló a birkahús, mely különféle üzbég fogások része. A közismert muzulmán ételt, a piláfot errefelé palov-nak nevezik. Alapanyagai ugyanolyanok, mint Türkmenisztánban vagy akár Tádzsikisztánban: kockára vágott hús, reszeltsárgarépa, rizs és hagyma. Elkészítése méretes üstben történik. A változatosság kedvéért adnak hozzá olykor mazsolát, csicseriborsót, borbolyát, esetleg valamilyen egyéb gyümölcsöt.

Különleges alkalmakon olyan nagy adag piláfokat készítenek, hogy az akár ezer embernek is elegendő. Ilyen alkalom lehet ünnepnap, illetőleg esküvő. A piláfnak még egyéb változatai is vannak, mint a nahor osi, amely reggelire szolgál általában 6 és 9 óra között.

A surpa egy jókora darab zsíros birkahúsból és zöldségekből főzött leves, ugyanúgy nem ismeretlen más közép-ázsiai konyhákon. Egyéb tésztaalapú ételek a norin és a langman, melyek szolgálhatnak főételként, vagy levesekhez kísérőkként. Főételek lehetnek az olyan tésztás ételek, mint a szomsza, huhvara és manti vagy töltött tésztás párnácskák. Szintén a főételek közé tartoznak a kebabok és a dimlama húsból, esetleg zöldségből párolt pörkölt.

A zöldtea Üzbegisztán nemzeti itala, míg Taskentben népszerűbb a fekete tea. A teaházaknak régi hagyománya van az országban. A tea az étkezést vezetheti fel, ugyanakkor (mint más népeknél is jellemzően) a vendégszeretet kifejezőeszköze.

Nyaranta kedvelt ital az ayran nevű hűsítő joghurt.

Az alkoholfogyasztás a szovjet idők hozadéka, de mégsem mondható olyan szinten elterjedtnek, mint mondjuk Nyugaton. Az országban 14 pincészet működik, a legrégebbi a szamarkandi Hovrenko, amit még 1927-ben alapítottak. Az üzbég borok nagyon jó minőségűek és közkedveltek, számos nemzetközi díjat tudhatnak ezért maguknak. A borokat főleg Oroszországba és más közép-ázsiai országokba exportálják.

A desszertek nem kimondottan jellemzők az üzbég gasztronómiában, sokkalta inkább előnyben részesíti a gyümölcsöket friss vagy pedig aszalt formában.

A kenyereket tekintve az üzbég kínálat nagyon változatos és sokszínű. A helyi specialitásokon túl orosz eredetű kenyereket is gyakran sütnek. Olyan ősi kenyérfajtákkal is találkozni itt, mint obi non, amelyet említ a Gilgames-eposz is.^[forrás?]

Sport

Üzbegisztáni sportolók összesen 20 érmet szereztek a nyári olimpiai játékokon, ebből 7-et ökölvívásban és 7-et birkózásban.

Az egyik leghíresebb üzbég sportoló a profi nehézsúlyú világbajnok ökölvívó Ruslan Chagayev.

Ünnepek

Fix dátumú

dátum	üzbég név	orosz név	megjegyzés
jan. 1.	Yangi Yil Bayrami	Новый Год	újév
jan. 14.	Vatan himoyachilari kuni	День защитника родины	A fegyveres erők ünnepe
márc. 8.	Xalqaro Xotin-Qizlar Kuni	Международный Женский День	nemzetközi nőnap
márc. 21.	Navro'z Bayrami	Навруз	perzsa újév
máj. 9.	Xotira va Qadirlash Kuni	День Памяти и Почестей	emléknap azokra, akik életüket áldozták az országért
szept. 1.	Mustaqillik Kuni	День Независимости	a függetlenség napja
okt. 1.	O'qituvchi va Murabbiylar Kuni	День Учителя и Наставника	pedagógus nap
dec. 8.	Konstitutsiya Kuni	День Конституции	az alkotmány napja

Változó dátumúak

• A ramadán vége: a böjt megtörésének ünnepe
• 70 nappal később: áldozati ünnep

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Üzbegisztán témájú médiaállományokat.

• Üzbegisztán kormányzati oldala
• Üzbegisztán.lap.hu (linkgyűjtemény)
• Üzbegisztán Domborzati Térképe
• Üzbegisztán: Bokhara, Szamarkand, Khiva; fotó Gink Károly, szöveg Gombos Károly; Corvina, Bp., 1973
• Henri Alleg: Vörös csillag és zöld félhold. A szovjet kelet; ford. Konok István; Kossuth, Bp., 1988
• Jarábik Balázs: Kán kán-kán. Önmegtartóztató útinapló Vámbéry földjéről; Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2004
• Bánszegi Katalin: A selyemút üzenete. Üzbegisztán; Ab Ovo, Bp., 2018 (Repülőszőnyeg sorozat)