Nagy-Medve-tó
Nagy-Medve-tó | |
A Nagy-Medve-tó fekvése | |
Ország(ok) | Kanada |
Hely | Kanada Északnyugati területek |
Vízgyűjtő terület | 114 717 km2 |
Típus | sziklamedencés tó[1] |
Elsődleges források |
|
Elsődleges lefolyások | Nagy-Medve-folyó |
Hosszúság | 320 km |
Szélesség | 175 km |
Felszíni terület | 31.153 km2 |
Átlagos mélység | 71,7 m |
Legnagyobb mélység | 446 m |
Víztérfogat | 2236 km3 |
Part hossza | 2719 km |
Tszf. magasság | 186 m |
Szigetek | 26 sziget, összesen 759,3 km² területűek |
Települések | Deline, Port Radium |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 66°, ny. h. 121°66.000000°N 121.000000°WKoordináták: é. sz. 66°, ny. h. 121°66.000000°N 121.000000°W | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy-Medve-tó témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Nagy-Medve-tó (slavey: Sahtú, angolul Great Bear Lake, franciául Grand lac de l'Ours) a legnagyobb teljes terjedelmében Kanada területén fekvő tó, mely az Északnyugati területek territóriumban található. Az északi sarkkör közelében fekszik (északi szélesség 65-67°, nyugati hosszúság 118-123° foka között), 186 m tengerszint feletti magasságban.
Földrajz
[szerkesztés]Észak-Amerika harmadik, a világ nyolcadik legnagyobb területű tava. Víztérfogata alapján a nyolcadik legnagyobb a világon.
Területe 31 153 km², partvonala 2719 kilométer. Átlagos mélysége 71,7 méter, legnagyobb mért mélysége 446 méter, víztérfogata 2236 km³. Vízgyűjtő területének nagysága 114 717 km². Fő lefolyása a Nagy-Medve-folyó, amely a Mackenzie folyóba szállítja a tó vizét.
1930-ban, Gilbert LaBine uránkészleteket fedezett fel a Nagy-Medve-tó közelében, urán és ezüstbányák is találhatók a területen.[2]
A tó mellett fekvő nagyobb települések közé az ötszáz lakosú Deline és Port Radium tartozik.
Éghajlat
[szerkesztés]A Nagy-Medve-tó felszínét novembertől júliusig jég borítja. Az 1950 és 1974 között, Port Radium városában gyűjtöttek mérési adatokat a terület éghajlatáról.
Hónap | Hőmérséklet (°C ) | Csapadék (mm) | Napsütéses órák száma (h) |
---|---|---|---|
Január | -27 | 11 | 0.19 |
Február | -27.0 | 8 | 1.82 |
Március | -19.1 | 14 | 7.57 |
Április | -10.7 | 6 | 16.03 |
Május | 1.2 | 14 | 21.76 |
Június | 9.0 | 14 | 23.16 |
Július | 12.0 | 35 | 18.54 |
Augusztus | 10.6 | 43 | 11.97 |
Szeptember | 5.3 | 25 | 6.20 |
Október | -3.2 | 27 | 2.85 |
November | -14.8 | 25 | 0.39 |
December | -23.0 | 14 | 0.00 |
Átlag | -7.2 | 10 | |
Összesen | 236 |
Élővilág
[szerkesztés]A Nagy-Medve-tó a tajga öv területéhez tartozik. Természeti képét a kiterjedt síkságok, boreális erdők és a vizes élőhelyek jellemzik. A tó déli és nyugati részén lucfenyővel tarkított tőzegláp-mocsarak találhatóak. Az északi parton már a tundraterület a meghatározó. A tóban jelentős tavi pisztráng populáció él.[2]
-
Lucfenyő, jellemző a tajga területén
-
A Nagy-Medve-tó látképe novemberben
-
Deline városa 2006-ban
Elmondható, hogy a tavat természetközeli állapot jellemzi, alapvetően nem érintette emberi tevékenység. Eliszaposodást, toxikus szennyeződéseket, eutrofizációt vagy savasodást még nem figyeltek meg a területén, így feltételezhető, hogy a Nagy-Medve-tó a legnagyobb olyan tó a világon, mely megmaradt ezen ősi, természetes állapotában.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Nagy-Tavak. [2011. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 9.)
- ↑ a b Encyclopedia of Earth
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Angol nyelven: