Ideiglenes Nemzetgyűlés
| Ideiglenes Nemzetgyűlés | |
 | |
| Ország | Magyar Királyság |
| Típusa | Törvényhozó testület a szovjet hadsereg által megszállt területeken |
| Létrehozva | 1944. december 21. |
| Megszüntetve | 1945. november 4. |
| Elnök | Zsedényi Béla |
| Párt | független |
| Alelnök | Juhász Nagy Sándor Sántha Kálmán |
| Párt | független |
| Kormányfő | Dálnoki Miklós Béla |
| Párt | független |
| Tagok száma4 | 231 fő |
| Politikai csoportok |
|
Ideiglenes Nemzetgyűlés: a Magyarország szovjet hadsereg által megszállt területéről összegyűlt országos törvényhozó testület, amely 1944. december 21-én Debrecenben, a Református Kollégium Oratóriumtermében ült össze.
Előzmények
[szerkesztés]Sztálin kívánságára hozták létre, a hadszíntérré vált ország viszonyai közepette szükségképp hevenyészett módon. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottságának megalakítását a december 12-én Moszkvából Debrecenbe érkező politikusok kezdeményezték. A Bizottság két nappal később meg is alakult, elkészítette a választási tervet és „A Magyar Néphez” címmel kiáltványt fogadott el.
A kiáltvány felhívta a nemzeti bizottságokat, önkormányzati szerveket, a különböző érdekvédelmi szervezeteket és egyesületeket hogy vegyenek részt a választásokon, megfelelő jogszabályok híján azonban csak a szovjetek bevonulása után felálló, a kommunisták befolyása alatt álló nemzeti bizottságok vettek részt az előkészítésben. A képviselők kijelölésében így mintegy másfél millió ember vett részt valamilyen módon a választásokon, pedig az ország lakosságának több mint a fele, közel ötmillió ember élt a szovjetek által már megszállt területeken.
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 231 tagját különböző pártok képviselőiből és pártonkívüliekből népgyűlések delegálták a valódi népképviselet alkotmányos megvalósítására alkalmatlan módszerekkel.
Ülése és következményei
[szerkesztés]Elnöke Zsedényi Béla pártonkívüli miskolci jogakadémiai tanár lett, alelnökei Juhász Nagy Sándor pártonkívüli debreceni jogakadémiai tanár és Sántha Kálmán ugyancsak pártonkívüli, debreceni egyetemi tanár, idegorvos.
December 22-én az „Ideiglenes Kormány megalkotása céljából” az Ideiglenes Nemzetgyűlés 23 tagú Politikai Bizottságot választott. (Ennek összetétele: 5 kisgazdapárti, 4-4 kommunista és szociáldemokrata, 3 nemzeti parasztpárti, 2 polgári demokrata párti és 5 pártonkívüli képviselő volt.) Még aznap megalakult a Dálnoki Miklós Béla vezette Ideiglenes Nemzeti Kormány.
A Nemzetgyűlés legfontosabb alkotása az új választójogi törvény (1945. VIII. törvény) volt. A testület az 1945-ös nemzetgyűlési választás után feloszlott.
Összetétele
[szerkesztés]Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjait túlnyomórészt a korábban a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült öt párt delegálta: A kezdetben 231 tagú testület összetétele a következő volt:
- Magyar Kommunista Párt (90 tag)
- Független Kisgazdapárt (56 tag)
- Szociáldemokrata Párt (43 tag)
- Nemzeti Parasztpárt (16 tag)
- Polgári Demokrata Párt (13 tag)
- Pártonkívüli (12 tag)
A nemzetgyűlés valójában nem működött: 1944. december 21-i összehívását követően 1945 szeptemberéig (szinte az nemzetgyűlési választás előestéjéig) nem is ült össze. Így nem sok gyakorlati jelentősége volt annak, hogy a szovjet hadsereg előrenyomulásával 1945. április 2-án, illetve július 24-én 488 főre egészítették ki, miközben a pártarányok alapvetően változatlanok maradtak. (Először 108 budapesti, majd 160 dunántúli, salgótarjáni és Zemplén megyei képviselőt adtak hozzá).
Hatásköri zűrzavar
[szerkesztés]
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
A kormány felügyeletét, mivel az ideiglenes Nemzetgyűlés tulajdonképpen nem ülésezett, a Politikai Bizottság látta el, felhatalmazás nélkül kezébe véve azoknak a jogköröknek jórészét, amelyek a nemzetgyűlést kellett volna, hogy megillessék. Ez nevezte ki a nemzetgyűlés bizottságait is (az Alkotmányjogi, Földbirtok-politikai, Gazdasági, Mentelmi és Véderő Bizottságokat). A Politikai Bizottság elnöke az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke volt. A Bizottság összetétele azonban a politikai erőviszonyoknak megfelelően változott. Önmagát „kis nemzetgyűlésnek, szuverén nemzetgyűlést helyettesítő szervnek” tartotta.
December 22-én a Nemzetgyűlés a Politikai Bizottság javaslatára a korábbi államfői kinevezési jogokat az Ideiglenes Nemzetgyűlés háromtagú Elnökségére, a miniszterelnökre és a szakminiszterekre ruházta. (A jogkörök kiterjedtek a politikai államtitkárokra, a Magyar Királyi Kúria, a Közigazgatási Bíróság, a Legfőbb Állami Számvevőszék elnökeire, a tábornokokra, illetve a Politikai Bizottság javaslata esetlegesen új miniszterelnök kinevezésére.)
A Politikai Bizottság és az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. január 26-án Nemzeti Főtanács[1] létrehozásáról rendelkezett és ezzel az alkotmányos viszonyok még áttekinthetetlenebbé váltak. Ennek tagja lett a nemzetgyűlés és a kormány elnöke – Zsedényi Béla, illetve Dálnoki Miklós Béla. A Politikai Bizottság később, 1945. március 12-én a Nemzeti Főtanács tagjává választotta Gerő Ernőt is (1945. május 15-én Révai József váltotta). A Főtanács a kormány és a miniszterelnök kinevezési jogkörét meghaladó jogkörrel rendelkezett, kinevezhette és felmenthette a kormány tagjait és amnesztia kivételével kegyelmet gyakorolhatott. A későbbiekben tagjai kicserélődtek: Nagy Ferenc házelnök, Tildy Zoltán miniszterelnök és a kommunista Rákosi Mátyás lettek a tagok.
1945. július 21-én a Főtanács át is alakította a kormányt: Faragho Gábor közellátási miniszter helyébe a szociáldemokrata Ries István, a Független Kisgazdapárt jobboldali szárnyához tartozó Vásáry István pénzügyminiszter helyébe pedig a szintén kisgazdapárti Oltványi Imre került.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Officina egyetemes lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest: Officina Nova. 1994. ISBN 963-8185-87-2
- Pölöskei Ferenc: A köztársaság ügye 1944 után
