Segner János András
| Segner János András | |
 | |
| Született | 1704. október 9. Pozsony |
| Elhunyt | 1777. október 5. (72 évesen) Halle |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | természettudós, fizikus, kémikus, csillagász, matematikus, orvos, egyetemi tanár |
| Iskolái | Jénai Egyetem (–1730, orvostudomány) |
| Kitüntetései | a Royal Society tagja |
| Sírhelye | Stadtgottesacker |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Segner János András témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Segner János András (ejtsd: zégner) (Pozsony, 1704. október 9. – Halle, 1777. október 5.) magyar természettudós, matematikus, orvos, fizikus, egyetemi tanár.
Élete
[szerkesztés]Iskoláit Pozsonyban végezte. Főiskolai tanulmányait a debreceni Református Kollégiumban kezdte 1724-ben, de egy évvel később már a Jénai Egyetemen orvostudományt tanult, s a kor szokása szerint fizikát és matematikát is hallgatott.
1730-ban megszerezve orvosi oklevelét, Pozsonyban kezdett praktizálni. 1735-ben már az akkor szerveződő Göttingeni Egyetemen tanított – elsőként – fizikát, matematikát és kémiát. Itt adott elő egészen 1755-ig. Közben csillagászattal is foglalkozott, ő hívta életre az egyetem csillagvizsgáló obszervatóriumát. Azután haláláig a fizika, matematika és csillagászat professzora volt Halléban.
A meteorológiatörténet őt tekinti a matematikai meteorológia megalapítójának. Tagjául választotta a szentpétervári és a berlini, valamint a göttingeni tudományos akadémia, illetve társulat. A londoni Királyi Társaságnak is tagja volt. II. Frigyes porosz király kitüntetésekkel halmozta el. 1755-ben nemességet kapott és titkos tanácsos lett.[1]
Tudományos munkássága
[szerkesztés]Segner nevét legtöbben a turbina ősének tekinthető Segner-kerékről ismerik. Találmányát Segner a Göttingen melletti Nörtenben a gyakorlatban is kipróbálta. Olyan malmot épített, amelynek hajtószerkezete a Segner-kerék (azaz vízturbina) volt. Ezen túl az elsők között igyekezett számítások alapján a legjobb hatásfokot elérni.
A fizikában legjelentősebb eredményeit a folyadékok és a merev testek dinamikájában érte el. Leonhard Euler éppen Segner munkáira alapozva fogalmazta meg a folyadékok és a merev testek mechanikájának alaptörvényeit, az Euler-féle egyenleteket.
A matematikában felelevenítette a Cavalieri-elvet, amelyet sokáig tévesen róla neveztek el. Bizonyította a Descartes-féle előjelszabályt, foglalkozott az egyenletek grafikus megoldásával és a kor színvonalán álló kitűnő matematikai tankönyveket írt.
A kémiában a gyakorlati irányt képviselte. Ő ajánlotta a kén-dioxidot a gabonavetőmagok fertőtlenítésére és a fahamut trágyázására. Foglalkozott a cukor-, a szesz- és a puskaporgyártás technológiájával is.
Főbb művei
[szerkesztés]- De natura ac principiis medicinae (doktori disszertáció), Jena, 1730;
- Elementa mathematicae et geometriae, Göttingen, 1739;
- Einleitung in die Natur-Lehre, Göttingen, 1754, 3. kiadás, Göttingen, 1770
- Specimen Theoriae Turbinum, Halle, 1755;
- Elementa analyseos finitorum, Magdeburg, 1758
- Anfangsgründe der Arithmetick, Geometrie und der geometrischen Berechnungen, Halle, 1764
- Gründe der Perspectiv, Berlin, 1799.
Emlékezete
[szerkesztés]Albertfalván és Pozsonyban utcát, Debrecenben teret neveztek el róla. Szintén a nevét viseli a Hold egyik krátere.
1974-ben szobrot állítottak neki a Debreceni Egyetem Klinikáján.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Pozsony vármegye
- ↑ Régi-új helyén a Segner szobor. [2018. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 25.)
Források
[szerkesztés]- KAISER, W.: J. A. S.', Lipcse, 1977
- Műszaki nagyjaink. 1.
- Magyar tudós-mérnök életrajzi lexikon. (Nagy F. főszerk, Bérczi Sz. és Mtrsai, szerk.) (1986): Magyarok a Természettudomány és technika történetében. Országos Műszaki Könyvtár. Magyar tudós és mérnök életrajzi lexikon. (ISBN 963-592-547-6), újabb kiadása 1997-ben ISBN 963-85433-5-3)
- Korényi Zoltán – Tolnai Béla (szerk.). Az áramlástan és hőtan úttörői. Életrajzi gyűjtemény. Budapest: BME Gépészmérnöki kar (1978)
- Kovács László: Segner János András: Egy jeles hungarus a 18. századból, Budapest, Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet, 2018 (Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára, 122.) ISBN 978-615-5365-25-6 → internetes változat: https://web.archive.org/web/20180330012930/http://real.mtak.hu/74845/2/Segner%20beliv%20nyomdai.pdf
- Kovács László: Segner János András, a matematikatanár (magyar nyelven). Érintő (Bolyai János Matematikai Társulat), 2018. június 1.
