Európai Gazdasági Közösség
| Európai Gazdasági Közösség | |
 | |
| Az EGK alapító államai | |
.svg) | |
| Alapítva | 1957 |
| Megszűnt | 1993/2009 |
| Típus | sui generis nemzetközi szervezet |
| Jogutód | Európai Unió |
| Székhely | Brüsszel Luxemburg Strasbourg |
| A Bizottság elnöke | Jacques Delors (1985–1993) |
| Működési régió | Európa |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Európai Gazdasági Közösség témájú médiaállományokat. | |
Az Európai Gazdasági Közösség (rövidítve EGK, angol (és magyar) nyelvterületen Közös Piac-ként is ismert) egy nemzetközi szervezet volt. 1957-ben a római szerződéssel alapította az ESZAK-ot létrehozó hat állam: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, az NSZK és Olaszország. Az egyesítő szerződést követően közös intézményrendszere volt az ESZAK-kal és az Euratommal. A maastrichti szerződés 1993-as hatálybalépésével a szervezet neve megváltozott, Európai Közösség (EK) lett, az Európai Unió három pillére közül a legelsőnek, az Európai Közösségeknek a része, annak 2009-es, lisszaboni szerződésben történő megszüntetéséig.
Története
[szerkesztés]Az alapító államok ki akarták terjeszteni az Európai Szén- és Acélközösséget a teljes gazdasági térre is, így 1957. március 25-én a római szerződés aláírásával létrehozták az EGK-t. Ennek célja a tagállamok gazdasági integrációja, ezen belül is a nemzetgazdaság egészére kiterjedő vámunió, majd az ezt követő tizenkét éves átmeneti idő után a közös piac létrehozása. Emellett megfogalmazásra kerültek szociális és politikai célok is, így az élet- és munkakörülmények javítása, a béke és a szabadság megszilárdítása, az európai integráció alapjainak létrehozása.[1]
Megszüntették egymással szembeni a vámokat. A külső országokkal szemben vámuniót alakítottak ki az áruk és a szolgáltatások szabad áramlását biztosítva. Közös versenypolitikát dolgoztak ki, ezzel óvták a versenyt a torzulástól, ezen kívül közös politikát alakítottak ki a mezőgazdaság és a közlekedés terén. Koordinálták az egyes országok gazdaságpolitikáját és jogharmonizációra törekedtek. Ez az egyes nemzetközi piacokon a versenyfeltételek egységesítését szolgálta.
Létrehozták az Európai Szociális Alapot és az Európai Beruházási Bankot. Társult viszonyt alakítottak ki az egykori tengerentúli gyarmatokkal.
Az EGK egyik első lényeges eredménye a mezőgazdasági termékek egységes árszintje volt 1962-ben.
Tagjai
[szerkesztés]A hat alapító állam, a „Hatok” Franciaország, Nyugat-Németország, Olaszország, Belgium, Luxemburg és Hollandia voltak. Rajtuk kívül később hat állam csatlakozott még az évek során. Az első bővítésre 1973-ban került sor, amikor az Egyesült Királyság, Írország és Dánia csatlakozott. 1981-ben Görögország, 1986-ban Spanyolország és Portugália csatlakozott. A német újraegyesítés után a korábbi Kelet-Németország területe is a szervezet része lett.[2]
| Zászló | Állam | Csatlakozás | Nyelvek | Pénznem | Népesség (1990)[3] |
|---|---|---|---|---|---|
.svg){kind=small}
|
Belgium | 1957. március 25. | holland, francia és német | Belga frank | 10 016 000 |
|
Dánia | 1973. január 1. | dán | Dán korona | 5 146 500 |
.svg){kind=small}
|
Egyesült Királyság | 1973. január 1. | angol | Font sterling | 57 681 000 |
|
Franciaország | 1957. március 25. | francia | Francia frank | 56 718 000 |
|
Nyugat-Németország (1990 után Németország) | 1957. március 25. | német | Német márka | 63 254 000 |
|
Görögország | 1981. január 1. | görög | Görög drachma | 10 120 000 |
|
Hollandia | 1957. március 25. | holland | Holland gulden | 14 892 300 |
|
Írország | 1973. január 1. | ír és angol | Ír font | 3 521 000 |
|
Olaszország | 1957. március 25. | olasz | Olasz líra | 56 762 700 |
|
Luxemburg | 1957. március 25. | francia, német és luxemburgi | Luxemburgi frank | 384 400 |
|
Portugália | 1986. január 1. | portugál | Portugál escudo | 9 862 500 |
|
Spanyolország | 1986. január 1. | spanyol | Spanyol peseta | 38 993 800 |
Az EGK és az EFTA kapcsolata
[szerkesztés]1958-ban az Egyesült Királyság szerette volna a közös piacot egy transzatlanti szabadkereskedelmi övezetté kiterjeszteni. Az elképzelést Franciaország megvétózta, ezért 1960-ban a britek megszervezték az Európai Szabadkereskedelmi Társulást (European Free Trade Association, EFTA), amelyhez a Közös Piachoz nem tartozó államok csatlakoztak. 1973 elejétől, amikor az Egyesült Királyság, Írország és Dánia is csatlakozott az EGK-hoz, tárgyalásokat kezdett az EFTA és az EGK a gazdaság több területén. 1995-re négy kivétellel mindegyik EFTA tag csatlakozott az Európai Unióhoz.
Szervei
[szerkesztés]A megvalósításhoz intézmények létrehozására is szükség volt, két paradigma mentén:
- Nemzeti érdekérvényesítés elve: eltérő érdekeket lehet ütköztetni.
- Nemzetek feletti elv (szupranacionális elv): olyan intézmény, amely nem a tagállamok, hanem a Közösség érdekeit képviseli.
Ennek megfelelően létrehozták a Miniszterek Tanácsát, amely az első elv alapján alakítottak, míg a második elvet a Bizottság képviselte. Ezeken kívül létrehozták még a Közgyűlést, a Bíróságot, a Gazdasági- és Szociális Bizottságot. Az intézményrendszer az egyesítő szerződés hatályba lépése után
Idővonal
[szerkesztés]| Aláírva Hatályban Szerződés |
1948 1948 Brüsszeli szerződés |
1951 1952 Párizsi szerződés |
1954 1955 A brüsszeli szerződés módosítása |
1957 1958 Római szerződés |
1965 1967 Egyesítő szerződés |
1975 1975 Az Európai Tanács döntése |
1986 1987 Egységes Európai Okmány |
1992 1993 Maastrichti szerződés |
1997 1999 Amszterdami szerződés |
2001 2003 Nizzai szerződés |
2007 2009 Lisszaboni szerződés |
|
|
|
|
|
|
|
| ||
| Az Európai Unió három pillére | |||||||||||||||||||||
| Európai Közösségek | |||||||||||||||||||||
| Európai Atomenergia Közösség (EURATOM) | |||||||||||||||||||||
| Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) | A szerződés 2002-ben hatályát vesztette | Európai Unió (EU) | |||||||||||||||||||
| Európai Gazdasági Közösség (EGK) | Európai Közösség (EK) | ||||||||||||||||||||
| TREVI-csoport | Bel- és igazságügyi együttműködés (JHA) | ||||||||||||||||||||
| Rendőri és igazságügyi együttműködés büntetőügyekben (PJCC) | |||||||||||||||||||||
| Európai Politikai Együttműködés (EPE) | Közös kül- és biztonságügyi politika (KKBP) | ||||||||||||||||||||
| Konszolidálatlan szervezetek | Nyugat-európai Unió (NYEU) | ||||||||||||||||||||
| Feloszlatva 2010-ben | |||||||||||||||||||||
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Czékmann-Kalas-Torma-Turkovics, i. m. 19. o.
- ↑ Czékmann-Kalas-Torma-Turkovics, i. m. 25-26. o.
- ↑ Populstat.info. [2015. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 2.)
Források
[szerkesztés]- Czékmann Zsolt–Kalas Tibor–Torma András–Turkovics István: Európai közigazgatás, Miskolci Egyetemi Kiadó, 2012, ISBN 978-615-5216-35-0