Gavrilo Princip
| Gavrilo Princip | |
 | |
| Született | 1894. július 13.[1] Obljaj[2][3][4] |
| Elhunyt | 1918. április 28. (23 évesen)[5][6][1][7][8] Theresienstadt[9][10][11][12] |
| Állampolgársága | osztrák–magyar[13] |
| Foglalkozása | forradalmár |
| Iskolái | First Belgrade Gymnasium |
| Halál oka | gümőkór |
| Sírhelye | Vidovdan Heroes chapel |
 | |
| Gavrilo Princip aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gavrilo Princip témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gavrilo Princip (cirill írással Гаврило Принцип) (Obljaj, 1894. július 25. – Theresienstadt, 1918. április 28.) boszniai szerb merénylő. Az első világháborút formálisan kirobbantó, Ferenc Ferdinánd elleni szarajevói merénylet elkövetője.
Élete
[szerkesztés]Ifjúsága, kapcsolatai
[szerkesztés]Obljajban, Bosznia-Hercegovinában született. Kilencen voltak testvérek, akik közül egy gyermekkorában meghalt. Ő maga is megkapta a tuberkulózist. Iskoláit Szarajevóban végezte. A hatosztályos gimnáziumból kicsapták, mert Ausztria-ellenes kijelentéseket tett. 1912 májusában Belgrádba költözött, itt került újra iskolába. Belépett a Mlada Bosna nevű boszniai szerb terrorista csoportba, melynek tagjai Boszniának Szerbiához való csatolásáért küzdöttek. Az első Balkán-háborúban Princip a szerb hadsereg katonájaként vett részt.
Merénylete Szarajevóban
[szerkesztés]
Merényletének politikai következményei
[szerkesztés]A merénylet után megindult rendőri nyomozás megállapította a szerb titkosszolgálati vezetők bűnrészességét. Emiatt súlyos politikai válság alakult ki, amelynek nyomán a Monarchia kormánya ultimátumot küldött a szerb kormánynak. Ennek elutasítása után, 1914. július 28-án a Monarchia hadat üzent Szerbiának. A konfliktusba a nagyhatalmak is beavatkoztak, és kirobbant az I. világháború, amelynek végén az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlott, területének jelentős részét az 1918-ban szerb vezetés alatt megalakult Szerb–Horvát–Szlovén Királyság szerezte meg.
Későbbi sorsa
[szerkesztés]Gavrilo Princip 1918. április 28-án a theresienstadti börtönben halt meg tuberkulózis (TBC) következtében. Három évvel később, 1921-ben Szarajevóban temették el a Mlada Bosna szervezet többi tagja mellé. Merényletének színhelyén a királyi Jugoszlávia kormánya emléktáblát helyezett el.
Emlékezete
[szerkesztés]Sok szerb ma is nemzeti hősként tiszteli az elkövetőt és szerintük tette hozzájárult a nemzeti megújuláshoz.[14] A szerbek 2014-ben, az első világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmából, szobrot emeltek Principnek a vajdasági Bácstóvárosban. A szobrot a világhírű szerb filmrendező, Emir Kusturica leplezte le. A világháborút megelőző időszakban a település közel 50 fiatalja tanult Szarajevóban és volt egyben az Ifjú Bosznia nevű szervezet tagja. Matija Bećković szerb költő szerint Princip tette alapvető változást hozott az Osztrák–Magyar Monarchia területén élő szerbek életébe. Kusturica véleménye szerint, aki filmet is forgatott Princip életéről, a merénylet nélkül ma nem létezhetne modern értelemben vett szerb állam. A szobor költségeit a település lakosai fizették közadakozásból.[15] A boszniai szerbek 2014 júniusában ugyancsak szobrot állítottak a hősként és szabadságharcosként tisztelt Principnek Szarajevó keleti részén.[16] Belgrádban pedig a szobrát a merénylet 101. évfordulóján adták át. Ennek során Tomislav Nikolić szerb elnök a következőket mondta: „Gavrilo Princip hős volt, a felszabadítás eszméjének szimbóluma ... Mások azt gondolnak, amit akarnak.”[14]
Mások szemében azonban csak egy fanatikus, nacionalista terrorista volt, aki a világháború kirobbantásával milliók halálához járult hozzá. Jugoszlávia fennállása alatt az állami álláspont részét képezte Princip és a merénylet pozitív megítélése, ez azonban az állam megszűnésével és a délszláv háború során megváltozott. Különösen a boszniai bosnyákok és a katolikus horvátok utasítják el a szerb álláspontot.[14] Az őket képviselő szarajevói polgármester egy emléktáblát állított a merénylet helyszínén a meggyilkolt főherceg emlékére. Egy 72 éves boszniai muszlim férfi, Halida Basić a következőképp nyilatkozott: „Gyilkos volt, terrorista. Azért tette, mert azt akarta, hogy Bosznia Nagy-Szerbia része legyen.” Husnija Kamberović, a Szarajevói Történeti Intézet igazgatója ezt mondta: „Ahogy az elmúlt száz évben is volt, Gavrilo Princip egyesek szemében mindig is hős marad, mások számára pedig terrorista. Ez érzelmek kérdése, és nem komoly történelmi érveké.” A vélemények eltérősége gyakorlatilag az etnikai választóvonalak mentén alakult ki.[17][18]
Irodalom
[szerkesztés]- Vladimir Dedijer: Sarajevo 1914. Prosveta, Beograd 1966. (német nyelven: Die Zeitbombe – Sarajewo 1914, fordította Simányi Tibor, Europa-Verlag, Wien/Frankfurt/Zürich, 1967)
- Husnija Kamberović (2005). „Ubojstvo Franza Ferdinanda u Sarajevu 1914. – devedeset godina poslije”. Prilozi (Contributions) 34, 13-22. o. [2007. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 8.)
- Ferwagner Péter Ákos–Komár Krisztián–Szélinger Balázs: Terrorista szervezetek lexikona. Gavrilo Principtől Oszama bin Ladenig; Maxim, Szeged, 2004
- Gregor Mayer: A nagy összeesküvés. A szarajevói merénylet és következményei; ford. Csutak Gabriella; Noran Libro, Bp., 2014
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ http://www.express.co.uk/entertainment/books/473462/The-Trigger-Hunting-The-Assassin-Who-Brought-The-World-To-War-by-Tim-Butcher-review
- ↑ http://www.revolvy.com/main/index.php?s=Gavrilo%20Princip
- ↑ http://www.gmanetwork.com/news/story/366561/lifestyle/peopleandevents/the-weakling-whose-shots-started-wwi
- ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.)
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ http://www.rte.ie/radio1/the-history-show/programmes/2014/0615/620214-the-history-show-sunday-15-june-2014/
- ↑ http://www.rte.ie/radio1/the-history-show/programmes/2014/0615/620214-the-history-show-sunday-15-june-2014/?clipid=1601945
- ↑ http://lareviewofbooks.org/review/war-zone-mathias-enards-zone
- ↑ http://www.encyclopedia.com/topic/Sarajevo.aspx
- ↑ a b c Gavrilo Princip: Serbia erects statue in honour of man who assassinated Archduke Franz Ferdinand, abc.net.au, 2015.06.29.. (Hozzáférés: 2015. július 6.)
- ↑ Szobrot kapott Gavrilo Princip, Múlt-kor Történelmi Portál, 2014. április 22.. (Hozzáférés: 2015. július 6.)
- ↑ A szerbek hősként tekintenek a szarajevói merénylőre, Hu.euronews.com, 2014.06.27.. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 6.)
- ↑ Gavrilo Princip tette száz év múltán is megosztja Boszniát, Múlt-kor Történelmi Portál, 2014.06.19.. (Hozzáférés: 2015. július 6.)
- ↑ Jean-Arnault Dérens és Laurent Geslin: A szarajevói merénylet ürügyén újraértelmezik a történelmet: a Balkánt hibáztatják, Le Monde Diplomatique, 2015. június. [2015. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 6.)