Ugrás a tartalomhoz

Osvát Ernő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Osvát Ernő
Rippl-Rónai József portréja Osvát Ernőről
Rippl-Rónai József portréja Osvát Ernőről
Élete
Születési névRoth Ezékiel
Született1876. április 7.
Nagyvárad
Elhunyt1929. október 28. (53 évesen)
Budapest
SírhelyKozma utcai izraelita temető
Nemzetiségmagyar
HázastársaSteiner Cornélia
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)próza
KitüntetéseiBaumgarten-díj (1929)
A Wikimédia Commons tartalmaz Osvát Ernő témájú médiaállományokat.
Osvát Ernő sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 15-35-3.
Osvát Ernő-emléktábla Budapesten

Osvát Ernő, születési nevén Roth Ezékiel (Nagyvárad, 1876. április 7.[1]Budapest, 1929. október 28.) szerkesztő, irodalomkritikus, író. 1908–1929 között a Nyugat folyóirat szerkesztője, Osvát Kálmán író testvére.

Életpályája

[szerkesztés]

Roth Ezékielként született zsidó származású családban, gyermekkorában Nagyváradon, a Brüll-házban lakott. Rövid ideig a nagyváradi jogakadémián tanult. 1895-ben Budapestre költözött, jogásznak készült, hamarosan azonban átiratkozott a bölcsészkarra. Első cikke 1897-ben jelent meg az Esti Újságban. 1898-tól a Budapesti Hírlap közölte irodalmi kritikáit, majd A Hét belső munkatársa lett 1899-től. Az 1900-as években az Új Magyar Szemle munkatársa volt. 1901-ben kísérletet tett egy önálló folyóirat megindítására, de csak az előfizetési felhívásig jutott el. Folyóirat-szerkesztési tervét csak a következő évben, 1902-ben tudta megvalósítani. 19021903 között a Magyar Géniuszt szerkesztette. 1905-ben Fenyő Miksával megalapította a rövid életű Figyelő című folyóiratot. Az 1908-ban indult Nyugat munkatársa (első főszerkesztője: Ignotus és Fenyő Miksa), majd főszerkesztője volt. Számos tehetséget fedezett fel (Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Illyés Gyula, Németh László stb.). Később szerkesztői szerepe csökkent, s megélhetési gondokkal is küzdött. Otthagyta a Nyugatot, csak a Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után lett újból a lap irányítója. Átesett a spanyolnáthán, több veseoperáción. Lánya tüdőbajban halt meg, 1927-ben pedig felesége, Steiner Cornélia öngyilkos lett.[2] Osvát Ernő 1929-ben lánya halála miatti elkeseredésében öngyilkosságot követett el, szíven lőtte magát.

Keveset írt, aforizmái, gyűjteményes kötete csupán halála után jelent meg. Kvalitásérzékével egyedülálló tekintélyt szerzett kortársai körében, ami azóta is mérceként van jelen irodalmunkban. A magyar irodalom – Kazinczy Ferenc mellett – egyik legnagyobb irodalomszervezője, kritikusa volt.

Emlékezete

[szerkesztés]
  • Utolsó lakhelyén, a róla elnevezett, Budapest VII. kerületi Osvát utca 1. sz. házon emléktábla hirdeti: „Osvát Ernő 1877–1929 kritikus, a modern magyar irodalom nagy hatású szervezője. 1908-tól haláláig a Nyugat szerkesztője.”
  • Osvát Ernő-díj[3]

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Művei

[szerkesztés]
  • Az elégedetlenség könyvéből; Kner, Gyoma, 1930 – új kiadása: Helikon, Bp., 1988
  • Osvát Ernő összes írásai; sajtó alá rend. Osvát Kálmán; Nyugat, Bp., 1945
  • Az elégedetlenség könyvéből. Összegyűjtött írások; Kiss József, Bp., 1995 ISBN 963-85500-0-7
  • Aforizmák; utószó Fráter Zoltán; Kiss József, Bp., 2016
  • Tessék színt vallani. Osvát Ernő szerkesztői levelezése, 1-2.; sajtó alá rend., tan. Kosztolánczy Tibor és Nemeskéri Erika; Gondolat–OSZK, Bp., 2019

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Osvát Ernő
  2. Borgos Anna: Portrék a Másikról. Alkotónők és alkotótársak a múlt századelőn. [2013. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 26.)
  3. Kiss Dániel: Budapesten adják át a makói író, költő által alapított Osvát Ernő-díjat. MakóHíradó. [2021. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. szeptember 3.)

Források

[szerkesztés]
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 9638607106
  • Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6806-3  

További információk

[szerkesztés]
Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Osvát Ernő témában.