Nagymodró
| Nagymodró (Modrová) | |||
 | |||
| A Szent Mihály templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Vágújhelyi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1348 | ||
| Polgármester | Stanislav Uhrin | ||
| Irányítószám | 916 35 | ||
| Körzethívószám | 033 | ||
| Forgalmi rendszám | NM | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 476 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 44 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 199 m | ||
| Terület | 11,67 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 38′ 25″, k. h. 17° 53′ 57″48.640194°N 17.899083°EKoordináták: é. sz. 48° 38′ 25″, k. h. 17° 53′ 57″48.640194°N 17.899083°E | |||
| Nagymodró weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagymodró témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Nagymodró (szlovákul Modrová) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Vágújhelytől 17 km-re délkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu Szent Mihály temploma és Pál nevű papja az 1332-ben kelt pápai tizedjegyzékben is szerepel. A települést ezt követően 1348-ban "Madro" néven említik, Temetvény várának tartozéka volt. 1452-ben szerepel először "Nagmodro" néven. 1524-ben II. Lajos király az uradalom részeként a Thurzó családnak adta. 1530-ban egy török támadásban a falut felégették. A 16. század közepén lakói evangélikusok lettek. 1636-ban a Thurzók kihaltával több nemesi család birtoka lett. 1660-ban lakói rekatolizáltak, újra kezdte működését a katolikus plébánia. 1664-ben a falu rövid időre török uralom alá került. 1695-ben említik e község első iskoláját. A község anyakönyveit 1705-ben kezdték vezetni. 1715-ben pincészete, 10 jobbágy és 14 zsellér háztartása létezett. 1720-ban a Sándor család birtoka lett. 1753-ban 26 család lakta. A község urbáriuma 1769-ben kelt. 1787-ben 41 házában 239 lakos élt. 1828-ban 47 háza és 340 lakosa volt, akik főként a mezőgazdaságból éltek. 1836-ban kolerajárvány pusztított.
Vályi András szerint "Nagy, és Kis Modro. Két tót falu Nyitra Várm. földes Uraik több Urak, lakosai katolikusok, fekszenek a’ Vág Újhelyi járásban, földgyei ollyanok mint Horkálé."[2]
Fényes Elek szerint "Modró (Kis és Nagy), 2 egymás mellett levő tót helység, Nyitra vmegyében, a Vágh bal partján, az első 182 kath., 10 evang., 14 zsidó, a második 322 kath., 9 zsidó lak., s kath. paroch. templommal. Bikkes erdejök derék; földeik középszerüek; gyümölcsük bőven. F. u. a temetvényi uradalom. Ut. p. Galgócz."[3]
1887-ben iskolája leégett. A század végétől lakói közül sokan kivándoroltak a tengerentúlra.
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott. 1921-ben a nagybirtokok egy részét a földreform során felosztották. 1946-ban megindult a buszközlekedés.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 269 lakosából 29 német és 222 szlovák anyanyelvű volt. Ebből 239 római katolikus, 29 izraelita és 1 evangélikus vallású volt.
1890-ben 287 lakosából 4 magyar, 15 német és 268 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 311 lakosából 8 magyar, 11 német és 292 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 356 lakosából 3 magyar, 11 német, 341 szlovák és 1 egyéb anyanyelvű volt. Ebből 343 római katolikus, 11 izraelita és 2 evangélikus vallású volt.
1921-ben 379 lakosából 1 német és 378 csehszlovák volt. Ebből 373 római katolikus és 6 izraelita vallású volt.
1930-ban 443 lakosából 1 magyar, 422 csehszlovák és 20 egyéb nemzetiségű volt. Minden lakosa római katolikus vallású volt.
1970-ben 618 lakosából 605 szlovák, 3 cseh és 10 ismeretlen nemzetiségű volt.
1980-ban 561 lakosából 558 szlovák, 2 cseh és 1 ismeretlen nemzetiségű volt.
1991-ben 517 lakosából 510 szlovák, 6 cseh és 1 cigány volt.
2001-ben 512 lakosából 500 szlovák, 7 cigány és 5 cseh volt.
2011-ben 517 lakosából 500 szlovák, 5 cseh, 1-1 magyar és cigány, 1 egyéb és 9 ismeretlen nemzetiségű volt. Ebből 446 római katolikus vallású, 8 görög katolikus, 6 evangélikus, 19 nem vallásos és 35 ismeretlen vallású.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A modrói cseppkőbarlang, a Vágmente legnagyobb barlangja a falutól északnyugatra található. 1991-ben fedezték fel. 570 m magasan fekszik és 45 m mély.
- Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma már 1175-ben állt. Tornya a 18. században épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források
[szerkesztés]- Karlík, Jozef - Lacko, Martin - Marek, Miloš - Mrva, Ivan - Tatík, Ján 2007: Modrová 1157-2007. Modrová
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Vágújhelyi járás települései | ||
|---|---|---|
Vágújhely (Nové Mesto nad Váhom) | ||
Alsószernye (Dolné Srnie) · Alsóvisnyó (Višňové) · Beckó (Beckov) · Bogoszló (Trenčianske Bohuslavice) · Borsós (Hrachovište) · Bosác (Bošáca) · Botfalu (Bzince pod Javorinou) · Brunóc (Brunovce) · Császtó (Častkovce) · Csejte (Čachtice) · Felsőleszéte (Podolie) · Felsőszerdahely (Horná Streda) · Gallyas (Haluzice) · Kalános (Kalnica) · Kismodró (Modrovka) · Kocsóc (Kočovce) · Lobonya (Lubina) · Morvamogyoród (Moravské Lieskové) · Nagymodró (Modrová) · Nemesváralja (Zemianske Podhradie) · Ocskó (Očkov) · Ótura (Stará Turá) · Patvaróc (Potvorice) · Pobedény (Pobedim) · Szentmiklósvölgye (Stará Lehota) · Temetvény (Hrádok) · Újbosác (Nová Bošáca) · Újszabadi (Nová Lehota) · Vághorka (Hôrka nad Váhom) · Vágluka (Lúka) · Vágmosóc (Považany) · Vágújfalu (Nová Ves nad Váhom) · Vagyóc (Vaďovce) |  | |