Bogoszló

	Bogoszló (Trenčianske Bohuslavice)
	; Bogoszló zászlaja
	; Bogoszló zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Vágújhelyi
Rang	község
Polgármester	Bibiana Naďová
Irányítószám	913 07 (pošta Bošáca)
Körzethívószám	032
Forgalmi rendszám	NM
	Népesség
Teljes népesség	968 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	140 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	198 m
Terület	6,41 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 48′ 09″, k. h. 17° 51′ 29″48.802500°N 17.858056°EKoordináták: é. sz. 48° 48′ 09″, k. h. 17° 51′ 29″48.802500°N 17.858056°E
	Bogoszló weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bogoszló témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ez a szócikk Bogoszlóról (szlovákul Trenčianske Bohuslavice) szól. Hasonló címmel lásd még: Bohuslavice (egyértelműsítő lap).

Bogoszló (1899-ig Boguszlavicz, szlovákul Trenčianske Bohuslavice) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban.

Fekvése

Vágújhelytől 4 km-re északkeletre, a Vág jobb oldalán.

Története

A község területén már az újkőkorszakban éltek emberek, a vonaldíszes kerámiák népének bosáci típusú leleteit találták itt meg. A bronzkorban a hallstatti kultúra bronzeszközei kerültek elő. A 9. századból származó sírokat is találtak a községben.

1208-ban „villa Buczlai” néven az esztergomi káptalan oklevelében említik először. 1436-ban „Boguslawicz”, 1450-ben „Bohwzlawycz”, 1481-ben „Bohwzlawicze” alakban szerepel. A Bohuslaviczky és Maloveczky családok birtoka volt. 1598-ban 20 háza állt. A 18. századtól az Erdődyeké. 1720-ban 15 adózó háztartás volt a településen. 1784-ben 29 házában 44 családban 207 lakos élt itt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BOHUSZLAVITZ. Tót falu Trencsén Vármegyében, földes Ura Gróf Erdődy Uraság, a’ kinek szép Kastéllyával, és a’ mellette lévő halmon gyönyörűségesen intéztetett szép kertel díszesíttetik. Lakosai katolikusok, fekszik Vág vizén belöl Bosatzához közel, mellynek filiája. Nevezete Isteni tiszteletet tészen totúl, határbéli földgyének termékeny voltához, ’s szomszédságbéli jó piatzozásához képest, első Osztálybéli.”^[2]

1828-ban 39 háza és 300 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bohuzlavicz, tót falu, Trencsén vmgyében, Beczkóval áltellenben a Vágh jobb partján, egy szép vidéken. Ékesiti kastélya, s egy kies dombon elterült kertje. Számlál 334 k. lak. Földje termékeny; rétje, legelője jó, erdeje is van. Ut. post. Trencsén.”^[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.

A háború után lakói mezőgazdasági napszámosok voltak. 1928 körül kőbánya, később téglagyár nyílt a településen.

Népessége

1880-ban 365 lakosából 324 szlovák, 22 német és 1 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 378 lakosából 349 szlovák, 18 német és 1 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 413 lakosából 399 szlovák, 8 magyar, 6 német és 10 egyéb anyanyelvű volt.^[forrás?]

1910-ben 465 lakosából 402 szlovák, 37 magyar, 21 német és 5 egyéb anyanyelvű; ebből 434 római katolikus, 20 izraelita és 11 evangélikus vallású volt.

1921-ben 454 lakosából 451 csehszlovák és 3 állampolgárság nélküli; ebből 431 római katolikus, 12 evangélikus, 10 izraelita és 1 egyéb vallású volt.

1930-ban 492 lakosából 490 csehszlovák, 1 magyar és 1 állampolgárság nélküli; ebből 463 római katolikus, 26 evangélikus, 1 görög katolikus és 2 egyéb vallású volt.

2001-ben 932 lakosából 911 szlovák volt.

2011-ben 899 lakosából 854 szlovák és 1 magyar volt.

2021-ben 968 lakosából 926 szlovák, 1 (+1) magyar, 13 (+1) egyéb és 28 ismeretlen nemzetiségű volt.^[4]

Nevezetességei

Kápolnája az európai rokokó művészet egyik legjelentősebb alkotása, freskóit Franz Anton Maulbertsch bécsi festőművész festette. A kápolna az Erdődyek 1763-ban épített hajdani kastélyának maradványa. Mennyezetképeit Jozef Hanula restaurálta.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ ma7.sk

Források

Ján Petrikovich 1903: Bronzový nález v Bohuslaviciach. Sborník Museálnej slovenskej spoločnosti X.
Alena Šefčáková 2024: Gravettian female figurine – anthropogenically modified eolith from Trenčianske Bohuslavice in Slovakia. In: Solving Stone Age puzzles: From artefacts and sites towards archaeological interpretations. The Dolní Věstonice Studies 26

További információk

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] 7.sk

[1]

[2]

[3]

[4]

Sablon:Vágújhelyi járás m v sz A Vágújhelyi járás települései
Vágújhely (Nové Mesto nad Váhom)
Alsószernye (Dolné Srnie) · Alsóvisnyó (Višňové) · Beckó (Beckov) · Bogoszló (Trenčianske Bohuslavice) · Borsós (Hrachovište) · Bosác (Bošáca) · Botfalu (Bzince pod Javorinou) · Brunóc (Brunovce) · Császtó (Častkovce) · Csejte (Čachtice) · Felsőleszéte (Podolie) · Felsőszerdahely (Horná Streda) · Gallyas (Haluzice) · Kalános (Kalnica) · Kismodró (Modrovka) · Kocsóc (Kočovce) · Lobonya (Lubina) · Morvamogyoród (Moravské Lieskové) · Nagymodró (Modrová) · Nemesváralja (Zemianske Podhradie) · Ocskó (Očkov) · Ótura (Stará Turá) · Patvaróc (Potvorice) · Pobedény (Pobedim) · Szentmiklósvölgye (Stará Lehota) · Temetvény (Hrádok) · Újbosác (Nová Bošáca) · Újszabadi (Nová Lehota) · Vághorka (Hôrka nad Váhom) · Vágluka (Lúka) · Vágmosóc (Považany) · Vágújfalu (Nová Ves nad Váhom) · Vagyóc (Vaďovce)