Ugrás a tartalomhoz

Szentmiklósvölgye

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szentmiklósvölgye (Stará Lehota)
Szentmiklósvölgye zászlaja
Szentmiklósvölgye zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásVágújhelyi
Rangközség
Első írásos említés1348
PolgármesterJaroslav Pikus
Irányítószám916 35
Körzethívószám033
Forgalmi rendszámNM
Népesség
Teljes népesség175 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség15 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság337 m
Terület16,17 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 39′ 07″, k. h. 17° 56′ 55″48.651944°N 17.948611°EKoordináták: é. sz. 48° 39′ 07″, k. h. 17° 56′ 55″48.651944°N 17.948611°E
Szentmiklósvölgye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentmiklósvölgye témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szentmiklósvölgye (1899-ig Ó-Lehota, szlovákul Stará Lehota) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Vágújhelytől 20 km-re délkeletre található.

Története

[szerkesztés]

1348-ban Lehata néven említik először. 1453-ban Aglehotha, 1524-ben Olehota alakban szerepel a korabeli forrásokban. A temetvényi váruradalom része volt, később a Sándor, a Motesiczky, a Mednyánszky, a Zedtwitz és más családok birtoka. 1715-ben 9 jobbágy és 18 zsellércsalád élt a községben. 1753-ban 39 családja volt. 1787-ben 71 házában 449 lakos élt. 1828-ban 60 házát 441-en lakták. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, faárukészítéssel, hímzéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint " Ó, és Új Lehota. Két faluk Nyitra Várm. földes Uraik külömbféle Uraságok, lakosai katolikusok, és más félék, fekszenek a’ Vág újhelyi járásban, határbéli földgyeik soványak, a’ fát nehéz útakon hordgyák, réttyei középszerűek, fa szerszámokat is készítenek lakosai."[2]

Fényes Elek szerint " Lehota (Ó és Új), két egymás mellett lévő tót f., Nyitra vmegyében, Vágh-Ujhelyhez keletre 2 órányira. Az első számlál 406 kath., 17 zsidó lak., kath. paroch. templommal; a másik 301 kath., 15 zsidó lak. Földjeik soványak, de bikkes erdejök igen szép. Savanyuviz-forrás. F. u. többen."[3]

Nyitra vármegye monográfiájában " Ó-Lehota, vágvölgyi tót község, 514 r. kath. vallásu lakossal. Postája Nagy-Modró, táviró- és vasúti állomása Pöstyén. E falu 1453-ban „Aglehota” név alatt Temetvény vár tartozéka volt. Kath. temploma 1788-ban épült. Kegyura az esztergomi káptalan. Földesurai a Motesiczkyak voltak, most pedig gróf Zedtwitz Kurtnak van itt nagyobb birtoka."[4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott.

A Dominová-dombon 1944. december 27-én súlyos harcok folytak a német csapatok és a partizánok között.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 553, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 277 lakosából 272 szlovák volt.

2011-ben 236 lakosából 214 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. században épült gótikus stílusban, a 20. században átépítették.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.