Botfalu (Szlovákia)

	Botfalu (Bzince pod Javorinou)
	; Botfalu zászlaja
	; Botfalu zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Vágújhelyi
Rang	község
Polgármester	Alena Šoltysová
Irányítószám	916 11
Körzethívószám	032
Forgalmi rendszám	NM
	Népesség
Teljes népesség	2051 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	62 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	227 m
Terület	33,53 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 47′ 19″, k. h. 17° 46′ 25″48.788611°N 17.773611°EKoordináták: é. sz. 48° 47′ 19″, k. h. 17° 46′ 25″48.788611°N 17.773611°E
	Botfalu weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Botfalu témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Botfalu (egyértelműsítő lap).

Botfalu (más néven Russóbotfalu, szlovákul: Bzince pod Javorinou) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban. Alsó- és Felsőbotfalu egyesítésével jött létre.

Fekvése

Vágújhelytől 5 km-re északnyugatra, a Kamečnica és Vrzavka patakok összefolyásánál.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint a falu területe már a kőkorszakban is lakott volt.

Egyes források szerint a település már 1215-ben létezett. Ezt a korai települést azonban a tatárjárás elpusztította.

1337-ben "Bot" néven a pápai tizedjegyzék említi először, már ekkor megvolt a falu Szent Mihály temploma, mely valószínűleg sokkal régebbi. János nevű papja ekkor 4 garas adót fizetett. 1340-ben "Wezdenech", 1357-ben "Byzench", 1393-ben "Bath", 1436-ban "Bod" alakban említik.

Kezdetben Beckó és Csejte várának uradalmához tartozott. A 14. század elején Csák Máté volt az ura, majd ennek leverése után királyi birtok. 1392-ben Zsigmond király hívének, Stibor vajdának adta. A 16. század elejéig a csejtei váruradalom része. Később helyi nemesek birtoka. A 18. században a falunak kiterjedt szőlőültetvényei, fejlett borászata volt. A falut ebben ez időben mintegy 120-an lakták. Régi borospincéi közül több ma is látható. Lakói a szőlőtermesztés mellett a mezőgazdaságban dolgoztak. Fejlett volt a kézműipar is. A férfiak főként faárukészítéssel, a nők szövéssel foglalkoztak. A 19. században három település állt a mai község helyén: Alsó-, Egyházas- és Felsőbotfalu.

Alsóbotfalut 1773-ban "Dolne Bzince" néven említik külön, de már sokkal előbb létezett. 1715-ben szőlőskertje, 15 jobbágy, 2 zsellérháztartása volt, a csejtei uradalomhoz tartozott. 1787-ben 78 házát 527-en lakták. 1828-ban 65 házában 456 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, szőlészettel, állattartással, faárukészítéssel, hímzéssel foglalkoztak.

Felsőbotfalu Alsóbotfalu határában keletkezett. 1532-ben "Bood", 1773-ban "Horne Bziniec" alakban említik. 1715-ben szőlőskertje, 10 jobbágy, 26 zsellér és 9 adómentes háztartása volt. 1787-ben 86 házában 815 lakos élt. 1828-ban 120 házát 841 lakosa lakta, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1918 után fűrésztelep is üzemelt a községben.

Vályi András szerint "BOTFALVA. Bzincz, Bzincze, alsó Botfalva. Tót falu Nyitra Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, és Augusztána vallásúak. Vághujhelytől egy mértföldnyire fekszik, határbéli földgye jó termő, szőleje második Osztálybéli, réttyei, ’s legelője is elég jó, de fája szűken van, piatza szomszédságban Újhelyben, első Osztálybéli."^[2]

Fényes Elek szerint "Botfalu (Alsó- és Felső-), (Brinecz), két egymás mellett fekvő tót falu, Nyitra vgyében, Vágh-Ujhelyhez nyugotra 1/2 órányira. Az első 101 kath., 340 evang., 34 zsidó lak., kath. paroch. templommal; a második 80 k., 770 evang., 40 zsidó lak., evangelikus anyaszentegyházzal, ekklézsiával. – Sok erdők és irtások. F. u. a csejtei uradalom. Ut. p. Galgócz."^[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott.

Alsó- és Felsőbotfalut 1952-ben egyesítették.

Népessége

1910-ben Alsóbotfalut 752, Felsőbotfalut 1339 fő lakta, túlnyomórészt szlovákok.

2001-ben 2042 lakosából 1983 szlovák volt.

2011-ben 2067 lakosából 1949 szlovák.

Nevezetességei

Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. században épült.
Evangélikus temploma 1795-ben épült.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Források

Hladíková, Katarína - Makarová, Erika 2022: Final Bronze Age Hoard with a Cup of Jenišovice Type from Bzince pod Javorinou. Študijné zvesti 69/1, 65-95.

További információk

Hivatalos oldal Archiválva 2006. április 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
Községinfó
Botfalu Szlovákia térképén
Muzeum.sk
E-obce.sk

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

Sablon:Vágújhelyi járás m v sz A Vágújhelyi járás települései
Vágújhely (Nové Mesto nad Váhom)
Alsószernye (Dolné Srnie) · Alsóvisnyó (Višňové) · Beckó (Beckov) · Bogoszló (Trenčianske Bohuslavice) · Borsós (Hrachovište) · Bosác (Bošáca) · Botfalu (Bzince pod Javorinou) · Brunóc (Brunovce) · Császtó (Častkovce) · Csejte (Čachtice) · Felsőleszéte (Podolie) · Felsőszerdahely (Horná Streda) · Gallyas (Haluzice) · Kalános (Kalnica) · Kismodró (Modrovka) · Kocsóc (Kočovce) · Lobonya (Lubina) · Morvamogyoród (Moravské Lieskové) · Nagymodró (Modrová) · Nemesváralja (Zemianske Podhradie) · Ocskó (Očkov) · Ótura (Stará Turá) · Patvaróc (Potvorice) · Pobedény (Pobedim) · Szentmiklósvölgye (Stará Lehota) · Temetvény (Hrádok) · Újbosác (Nová Bošáca) · Újszabadi (Nová Lehota) · Vághorka (Hôrka nad Váhom) · Vágluka (Lúka) · Vágmosóc (Považany) · Vágújfalu (Nová Ves nad Váhom) · Vagyóc (Vaďovce)