Császtó
Császtó (Častkovce) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Trencséni | ||
Járás | Vágújhelyi | ||
Rang | község | ||
Polgármester | Dušan Bublavý | ||
Irányítószám | 916 27 | ||
Körzethívószám | 032 | ||
Forgalmi rendszám | NM | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1639 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 146 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 178 m | ||
Terület | 7,57 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 41′ 21″, k. h. 17° 46′ 50″48.689200°N 17.780600°EKoordináták: é. sz. 48° 41′ 21″, k. h. 17° 46′ 50″48.689200°N 17.780600°E | |||
Császtó weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Császtó témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Császtó (1899-ig Császtkó, szlovákul Častkovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Vágújhelytől 8 km-re délnyugatra található.
Története
[szerkesztés]1392-ben "Chastko" néven említik először. A csejtei váruradalom része volt. 1855-től a Breuner család birtoka. 1568-ban 37 jobbágytelke létezett. 1715-ben szőlőskertje, 22 jobbágy és 41 zsellércsaládja volt. 1758-ban 61 család élt a településen. 1787-ben 144 házában 844 lakos élt. 1828-ban 93 házát 633-an lakták. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "Csasztkócz, tót falu, Nyitra vmgyében a Dudvágh mellett, Csejtéhez 1/2 órányira: 144 kath., 432 evang. 45 zsidó lak. Termékeny földdel, vizimalommal. F. u. a csejtei uradalom."[2]
Fényes Elek szerint "Csasztkócz, tót falu, Nyitra vmgyében a Dudvágh mellett, Csejtéhez 1/2 órányira: 144 kath., 432 evang. 45 zsidó lak. Termékeny földdel, vizimalommal. F. u. a csejtei uradalom."[3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 809, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1019 lakosából 1009 szlovák volt.
2011-ben 1107 lakosából 1072 szlovák.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1748-ban Révay János Antal szepesi püspök, valóságos belső titkos tanácsos, Turóc vármegye örökös főispánja.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt temploma 1880-ban épült.
- Kastélya 1640-ben épült, a 18. század második felében későbarokk stílusban építették át.
- A községben egy, a 18. század második felében épített harangláb is áll.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.