Ugrás a tartalomhoz

Bélamácsó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bélamácsó
Közigazgatás
Település
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Bélamácsó (Szlovákia)
Bélamácsó
Bélamácsó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 46′ 18″, k. h. 18° 29′ 51″48.771584°N 18.497591°EKoordináták: é. sz. 48° 46′ 18″, k. h. 18° 29′ 51″48.771584°N 18.497591°E

Bélamácsó (szlovákul Mačov) Nyitradivék településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Privigyétől 17 km-re nyugatra, Nyitradivék központjától 1 km-re keletre, a Nyitrica-patak bal oldalán található.

Története

[szerkesztés]

A település valószínűleg a 12. században keletkezett, a Divék nemzetség birtoka volt. Oklevél 1396-ban említi először. Az 1553-as adóösszeírás szerint 4 portával adódott. 1736-tól a nyitrai püspökség, majd 1777-től a nyitrai káptalan a birtokosa. A szkacsányi uradalomhoz tartozott. Lakói mezőgazdaságból és idénymunkákból éltek.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MACSO. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Divéknek szomszédságában, és annak filiája, határja ollyan mint Bankáé.[1]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Macsov, tót falu, Nyitra vmegyében, Divék filial, 186 kath. lak. F. u. a nyitrai káptalan.[2]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Mácsó, kis tót község, a Belanka-patak völgyében, Nyitra-Divék mellett. Lakosainak száma 189, vallásuk r. kath. Postája Nyitra-Rudnó, távirója Privigye, vasúti állomása Nyitra-Novák. A XV. és XVI. században »Macsal« (Machal) név alatt mint a Divék nemzetség birtoka szerepel. Később a nyitrai székeskáptalan volt földesura.[3]

1910-ben 228, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.

1976-ban csatolták Nyitradivékhez.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. március 31.)

További információk

[szerkesztés]

Lásd még

[szerkesztés]