Rohó

	Rohó (Rohov)
	Rohó, katolikus templom.
	; Rohó zászlaja
	; Rohó zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nagyszombati
Járás	Szenicei
Rang	község
Első írásos említés	1471
Polgármester	Roman Ravas
Irányítószám	906 04
Körzethívószám	034
Forgalmi rendszám	SE
	Népesség
Teljes népesség	383 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	88 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	240 m
Terület	4,57 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 43′ 36″, k. h. 17° 20′ 42″48.726600°N 17.345100°EKoordináták: é. sz. 48° 43′ 36″, k. h. 17° 20′ 42″48.726600°N 17.345100°E
	Rohó weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Rohó témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nem tévesztendő össze a következővel: Rahó.

Ez a szócikk Rohóról (szlovákul Rohov) szól. Hasonló címmel lásd még: Rohov (egyértelműsítő lap).

Rohó (szlovákul Rohov) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szenicei járásban.

Fekvése

Szenicétől 6 km-re északra fekszik.

Története

A települést 1471-ben "Rohov" néven említik először. Berencs várának uradalmához tartozott. 1569-től az Amade, Gvadányi, Héderváry, Nyáry, Zichy, Esterházy és Erdődy családok birtokolták. 1715-ben 4 jobbágy és 10 zsellércsalád lakta. 1720-ban említik szőlőskertjét. 1752-ben 18 család élt a településen. 1787-ben 60 házában 333 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "ROHO. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok leginkább, fekszik Szénásfaluhoz fél mértföldnyire; szőleje, ’s fája tűzre, és épűletre van, réttye nints elég, legelője szoros, földgyét néhol a’ záporok járják."^[2]

Fényes Elek szerint "Rohó, tót falu, Nyitra vmegyében, 256 kath., 15 evang., 31 zsidó lak. Kath. paroch. templom; vizimalom; F. u. a berencsi uradalom. Ut. p. Holics."^[3]

Nyitra vármegye monográfiájában "Roho, tót község Ribek mellett, 267 r. kath. vallásu lakossal. Posta helyben van, táviró- és vasúti állomása Szenicz. Kath. temploma 1616-ban épült. Sírboltjában nyugszik gróf Gvadányi József. A községben van Herber Lipót lovag csinos régi kastélya, melyet báró Horeczky Ferdinánd építtetett. Ugyanő volt a község földesura is; de előtte 1472-ben a község Berencsvár tartozéka volt."^[4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szenicei járásához tartozott. 1924-ben nagy tűzvész pusztította a falut.

Népessége

1910-ben 325, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 409 lakosából 402 szlovák volt.

2011-ben 400 lakosából 382 szlovák.

Nevezetességei

Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1628 és 1636 között épült reneszánsz stílusban. A 18. század közepén átépítették.
Klasszicista kastélya a 19. század elején épült.

Neves személyek

Az itteni templomban nyugszik Gvadányi József.
Itt született 1819-ben Horeczky Ferenc prépost-kanonok.

Külső hivatkozások

A község a régió információs oldalán
A község a Berencsi kistérség honlapján Archiválva 2008. október 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
E-obce.sk
Obce info.sk
Travelatlas.sk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye.

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye.

[1]

[2]

[3]

[4]