Sándorfa

	Sándorfa (Prievaly)
	Sándorfa
; Sándorfa címere	; Sándorfa zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nagyszombati
Járás	Szenicei
Rang	község
Első írásos említés	1439
Polgármester	Tatiana Beňáková
Irányítószám	906 34
Körzethívószám	034
Forgalmi rendszám	SE
	Népesség
Teljes népesség	985 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	64 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	245 m
Terület	15,01 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 33′ 24″, k. h. 17° 20′ 56″48.556667°N 17.348889°EKoordináták: é. sz. 48° 33′ 24″, k. h. 17° 20′ 56″48.556667°N 17.348889°E
	Sándorfa weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Sándorfa témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sándorfa (szlovákul Prievaly, korábban Šándorf, németül Schandorf) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Szenicei járásában.

Fekvése

Szenicétől 20 km-re délre található.

Története

A települést 1439-ben említik először. Ekkor "Svancendorf", magyarul pedig "Zenthgwrgh", azaz Szent-György néven találjuk. 1531-ben "Sbantisdorf", 1578-ban "Sancydorf" és 1600-ban már "Sándorf" néven, mint Korlátkő vár tartozéka szerepel.^[2] A 15. századtól több nemes család birtoka, melyek közül a legjelentősebbek a Korlátkői, az Apponyi, a Bossányi és a Motesiczky családok voltak. A középkorban mezőváros volt fejlett kézművességgel. Jelentőségét növelte, hogy itt haladt át a Budáról Prágába menő kereskedelmi út. Később mezővárosi rangját elveszítette.

Fényes Elek szerint "Sándorf, tót m. v., Nyitra vmegyében: 1139 kath. 104 zsidó lak. – Van kath. paroch. temploma, és Synagoga. Egy fertálynyira innen láthatók a régi korlátkői várnak omladékai a Fejér hegyek északi csucsán. Ut. p. Nagyszombat."^[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Sándorf, a Kis-Kárpátokban a Klineczberg nevü hegy tövében, Korlátkő közelében fekvő tót falu 1184 túlnyomóan r. kath. és kevés izr. vallásu lakossal. Postája van, táviró- és vasúti állomása Jablonicz. Sándorf, a plébánián őrzött régi okmányok szerint, Imre király alatt 1200-ban már mezőváros volt. Kath. temploma egyike a legrégiebbeknek és fallal van körülvéve. Épült 1143-ban. Kegyura gr. Apponyi Gusztáv és hg. Windischgrätz Alfréd. Az izraelitáknak imaházuk van itt. 1895-ben tűzvész pusztította el a községnek nagy részét. Jelenleg hg. Windischgrätz Alfrédnek van itt nagyobb birtoka."^[2]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szenicei járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 992, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 878 lakosából 865 szlovák volt.

2011-ben 958 lakosából 905 szlovák.

Híres személyek

Itt szolgált Miskovics József római katolikus plébános.

Nevezetességei

Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1714-ben épült, 1988-ban restaurálták.
Hétfájdalmú Szűzanya kápolnája 1820-ban épült.
Nepomuki Szent János, Szent Flórián és Szent Vendel szobrai.

Külső hivatkozások

A község információs portálja Archiválva 2008. december 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
E-obce.sk
Obce info.sk
Sándorfa Szlovákia térképén

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ ^a ^b Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[auto_j5GDBiLfemdNI4iXsPKLFg-2] Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]