Büdöskő
Büdöskő (Smrdáky) | |||
A templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Nagyszombati | ||
Járás | Szenicei | ||
Rang | község | ||
Polgármester | Ingrid Tripšanská | ||
Irányítószám | 906 03 | ||
Körzethívószám | 034 | ||
Forgalmi rendszám | SE | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 584 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 149 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 241 m | ||
Terület | 4,72 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 43′ 23″, k. h. 17° 18′ 02″48.723100°N 17.300600°EKoordináták: é. sz. 48° 43′ 23″, k. h. 17° 18′ 02″48.723100°N 17.300600°E | |||
Büdöskő weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Büdöskő témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Büdöskő (1898-ig Szmrdák, szlovákul: Smrdáky) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szenicei járásban. Nevét 1898-ban onnan kapta, hogy itt tör fel Európa legerősebb kén-hidrogénes gyógyvize.
Fekvése
[szerkesztés]Szenicétől 7 km-re északnyugatra található.
Története
[szerkesztés]1436-ban Zmrdec néven említik először. Fürdőjét első ízben 1617-ben említik. 1740-ben Bél Mátyás is megemlíti Notitia Hungariae Novae Historicogeographia című művében, hogy kénes ásványvizét gyógyító célra használják. Vizét először Gottmann János orvos elemezte 1763-ban és alkalmassá nyilvánította gyógyításra.
Vályi András szerint "SZMERDAK. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai Gróf Amade, és több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Nagy Kovallóhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű."[2]
1840-ben Callas Nagy József orvos Thermarum Büdösköensium címmel értekezést írt a bécsi egyetem számára a büdöskői vízről és gyógyító hatásáról. Az első fürdőépületet a büdöskői forrásokra birtokosa, Vietoris József nyitrai alispán építtette 1833-ban. Később, 1839-ben épült fel az impozáns kastély családja és vendégei számára, majd a fürdő környezetét is kiépíttette. A környező mocsaras terület helyére szép parkot építtetett, ahová értékes fákat telepített. Neki köszönhetően ma 16 hektáros park szolgálja a vendégek kényelmét.
Fényes Elek szerint "Szmrdak, tót falu, Nyitra vármegyében, N.-Kovalló filial. 268 kath. lak. F. u. ő cs. kir. felsége. Ut. post. Holics."[3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szenicei járásához tartozott.
A község fürdője mára Szlovákia legnagyobb modern gyógyfürdőjévé vált.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 324, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 646 lakosából 637 szlovák, 7 cseh, 2 magyar.[4]
2011-ben 702 lakosából 678 szlovák.
Lakosok száma | 324 | 646 | 702 | 667 | 584 |
1910 | 2001 | 2011 | 2017 | 2021 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Gyógyfürdőjének vize 12-17 °C-os sós, kénes, jódos, forrásainak száma 14. A fürdőt szlovák Holt-tengernek is nevezik, különösen magas sótartalmú kénes vize miatt. Gyógyiszapja nagyon jó reumás láz és bőrbetegségek ellen. A parkban 40 éve nyaranta Zenei Fesztivált rendeznek.
- Szent Márton római katolikus templom (XVII. század vége).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ http://adatbazis.mtaki.hu/?mtaki_id=106157&settlement_name=
További információk
[szerkesztés]- Büdöskőfürdő honlapja
- Büdöskő fürdője (szlovákul)
- E-obce.sk
- Büdöskő (Smrdáky) a Via Sancti Martini honlapján