Laksárújfalu
Laksárújfalu (Lakšárska Nová Ves) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Nagyszombati | ||
Járás | Szenicei | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1392 | ||
Polgármester | Oľga Procházková | ||
Irányítószám | 908 76 | ||
Körzethívószám | 034 | ||
Forgalmi rendszám | SE | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1130 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 29 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 233 m | ||
Terület | 36,94 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 34′ 39″, k. h. 17° 11′ 06″48.577500°N 17.185000°EKoordináták: é. sz. 48° 34′ 39″, k. h. 17° 11′ 06″48.577500°N 17.185000°E | |||
Laksárújfalu weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Laksárújfalu témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Laksárújfalu (szlovákul Lakšárska Nová Ves, németül Laxar-Neudorf) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szenicei járásban. Pálffytelek tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés]Szenicétől 24 km-re délnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek alapján a község területe már a korai középkorban lakott volt, a 8. században szláv település állt ezen a részen.
A falut 1296-ban "Allaxar" néven említik először, 1392-ben Éleskő várának tartozéka volt. 1665-ben 28 család élt a településen. 1720-ban két malom is működött itt. A 18-19. században birtokosai a Batthyány, Zichy, Jeszenák és Hohenlohe családok voltak. Lakói kenderből szőttek vásznat.
Vályi András szerint "Laxa-Újfalu. Tót falu Pozsony Várm. földes Urai Gr. Batthyáni, és B. Jeszenák Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Laxa-vize folyása mellett; határja 2 nyomásbéli, rozsot, és kendert leginkább terem; szőleje nints, búzát, és zabot sem terem, erdeje van, piatza Sassinban."[2]
Fényes Elek szerint "Ujfalu (Laksár), Poson m. tót falu, a Bur erdejében, Sasvárhoz délre egy mfd. Számlál 1270 kath., 50 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Tágas határa homokos, de jól mivelt; kendert, rozsot, lent, kolompért sokat terem; roppant erdejének egy része fenyves; rétje elég. Vizimalmai is vannak. F. u. gróf Battyányi János örökösei."[3]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Malackai járásához tartozott. A település Laksár és Újfalu egyesítéséből jött létre.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 1301, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1031 lakosából 1001 szlovák volt.
2011-ben 1063 lakosából 1004 szlovák.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1906-ban Otomar Kubala A Hlinka Néppárt tagja, a Hlinka Gárda helyettes vezetője, majd a Szlovák Nemzeti Felkelés kitörését követően fővezére. 1946-ban kivégezték.
- Itt szolgált 1876–1877-ban Agnelli József növénynemesítő, római katolikus pap.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Lőrinc tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1729-ben épült barokk stílusban.
- Szent Simon kápolna.
- Pálffyteleken Szent Miklós tiszteletére szentelt harangtorony.
- Határában 1966-ban 119 hektáros halastavat létesítettek.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.