Ugrás a tartalomhoz

Péterlak

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Péterlak (Petrova Ves)
Péterlak, római katolikus templom
Péterlak, római katolikus templom
Péterlak zászlaja
Péterlak zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásSzakolcai
Rangközség
Első írásos említés1392
PolgármesterŠtefan Beňa
Irányítószám908 44
Körzethívószám034
Forgalmi rendszámSI
Népesség
Teljes népesség1082 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség76 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság206 m
Terület14,63 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 43′ 15″, k. h. 17° 09′ 39″48.720833°N 17.160833°EKoordináták: é. sz. 48° 43′ 15″, k. h. 17° 09′ 39″48.720833°N 17.160833°E
Péterlak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Péterlak témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Péterlak (szlovákul Petrova Ves, németül Petersdorf, latinul Petrovilla) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szakolcai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Holicstól 10 km-re délre fekszik.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén a vaskorban kelta, majd római-barbár település állt.

A hagyomány szerint a települést 1093-ban Várady Péter magyar nemes alapította, így róla kapta a nevét. Ekkor a falunak már volt egy fatemploma is.

Péterlakot 1332-ben Peturlaka néven említik először. A Váradyak után a Bársony, Farkas, Thebery és Boldizsár családok voltak a birtokosai. 1390-től Beckó urának, Stiborici Stibornak a birtokában állt. Ezután a Czobor család holicsi uradalmának részévé vált. 1736-ban a holicsi uradalom a Habsburgoké lett, akik a jobbágyság megszüntetéséig voltak a földesurai, majd 1918-ig tulajdonosai.

Vályi András szerint „PÉTERFALVA. Petersdorf, Petrovaves. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura a’ F. Tsászár, lakosai katolikusok, fekszik Egbelnek szomszédságában, Sassinhoz egy mértföldnyire, határja jól termő, vagyonnyai külömbfélék, második osztálybéli.”[2]

Fényes Elek szerint „Petrovilla vagy Péterfalva, tót falu, Nyitra vmegyében, Egbell mellett: Lakja 1101 kath., 75 zsidó. Urasági nemesitett jutenyésztés és tehenészet. Határán sok kender terem. Vizimalmok: kath. paroch. templom. F. u. ő cs. k. felsége. Ut. p. Holics.”[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szakolcai járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 1086, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1002 lakosából 991 szlovák volt.

2011-ben 1109 lakosából 1075 szlovák volt.

Neves személyek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]

A Szentlélek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1483-ban épült gótikus stílusban. 1762-ben Lotaringiai Ferenc herceg újjáépíttette. Legnagyobb arányú átépítése 1931-ben történt, amikor két mellékhajóval bővítették későbarokk stílusban. Falfestményei 1947-ben készültek.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]