Hársas

	Hársas (Lipník)
	; Hársas zászlaja
	; Hársas zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Privigyei
Rang	község
Első írásos említés	1432
Polgármester	Peter Mikuško
Irányítószám	972 32
Körzethívószám	046
Forgalmi rendszám	PD
	Népesség
Teljes népesség	563 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	90 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	333 m
Terület	5,49 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 46′ 49″, k. h. 18° 42′ 41″48.780286°N 18.711266°EKoordináták: é. sz. 48° 46′ 49″, k. h. 18° 42′ 41″48.780286°N 18.711266°E
	Hársas weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hársas témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hársas (1899-ig Lipník, szlovákul Lipník) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése

Privigyétől 6 km-re keletre fekszik.

Története

1432-ben „Lypnek” alakban említik először. A községtől délnyugatra a középkorban erődítmény állt, melynek azonban már nyoma sincs. A település maga Éleskő várának uradalmához tartozott, később a Kerek és Neczpál családok birtoka. 1431 és 1434 között a Luxemburgi Zsigmond és a husziták közötti harcok színtere volt, ekkor átmenetileg lakatlanná vált. 1492-ben a Majthényi család szerezte meg. 1675-ben 132 lakosa volt. 1695-től Bajmóc várához tartozott. 1715-ben 22 háztartás volt a községben. 1778-ban 24 jobbágy és 3 zsellércsalád élt itt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LIPNIK. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Chrenóczhoz nem meszsze, és annak filiája, határja ollyan mint Csauzáné.”^[2]

1828-ban 28 házában 192 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, később idénymunkákkal foglalkoztak. A faluban nagy hagyományai vannak a kézművességnek, különösen a fafaragásnak és kosárfonásnak. Kézműveseinek munkáját dicséri a falu művészi fa haranglába is.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lipnik, tót falu, Nyitra vármegyében, Chrenocz fil., 192 kath. lak. F. u. többen. Ut. p. Privigye.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Lipnik, a handlovai völgyben Chrenócz mellett fekvő tót falu, 261 r. kath. vallásu lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Privigye. Alatta folyik el a Handlova-patak. Földesurai a Pálffyak voltak.”^[4]

A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.

1976-tól 1990-ig a szomszédos Tormásborosznó része volt.

Népessége

1910-ben 312, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 488 lakosából 486 szlovák volt.

2011-ben 492 lakosából 483 szlovák volt.

2021-ben 563 lakosából 558 szlovák, 2 magyar, 2 (+5) egyéb és 1 ismeretlen nemzetiségű volt.^[5]

Nevezetességei

Fa haranglába a 19. század közepén épült, harangját 1783-ban öntötték. Pietája a 19. század elején készült, a kovácspalotai pieta másolata.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2022. november 3.)
↑ ma7.sk

Külső hivatkozások

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2022. november 3.)

[5] 7.sk

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]