Rudnószabadi

	Rudnószabadi (Rudnianska Lehota)
	; Rudnószabadi zászlaja
	; Rudnószabadi zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Privigyei
Rang	község
Első írásos említés	1477
Polgármester	Ivan Javorček
Irányítószám	972 26
Körzethívószám	046
Forgalmi rendszám	PD
	Népesség
Teljes népesség	736 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	60 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	364 m
Terület	12,23 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 48′ 21″, k. h. 18° 27′ 48″48.805800°N 18.463200°EKoordináták: é. sz. 48° 48′ 21″, k. h. 18° 27′ 48″48.805800°N 18.463200°E
	Rudnószabadi weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Rudnószabadi témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rudnószabadi (1899-ig Rudnó-Lehota, szlovákul Rudnianska Lehota) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése

Privigyétől 15 km-re északnyugatra, a Bisztrica-patak partján fekszik.

Története

A 14. században a német jog alapján bányásztelepülésként keletkezett. 1477-ben „Lehota alias Bistricka” néven említik először. A Rudnay család birtoka és a divékújfalui uradalom része volt. 1715-ben 7 ház állt a faluban. 1778-ban malma, 17 jobbágy és egy zsellérportája volt 183 lakossal.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Rudno Lehota. Magyar falu Nyitra Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Rudnohoz nem meszsze, gyűmöltsök elég terem, fája van min a’ két féle, makkja legelője elég, malma helyben, piatzozása Privigyén.”^[2]

1828-ban 45 házában 309 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, idénymunkákkal, a nők főként szövéssel foglalkoztak. A 19. században fűrésztelep is működött a településen.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lehota (Rudnó), tót falu, Nyitra vmegyében, 309 kath. lak. F. u. a Divéky és Rudnay fam. Ut. p. Rudnó.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Rudnó-Lehota, a „Magas Rokos” alatti völgyben fekvő tót község, Nyitra-Rudnó fölött, 317 r. kath. vallásu lakossal. Postája Nyitra-Rudnó, táviró- és vasúti állomása Nyitra-Novák. Földesura 1533-ban már a Rudnay-család volt.”^[4]

1918-ban az egész település – amely teljes egészében faházakból állt – leégett. A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.

A szlovák nemzeti felkelés idején határában élénk partizántevékenység folyt.

Népessége

1910-ben 453, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 726 lakosából 719 szlovák volt.

2011-ben 729 lakosából 686 szlovák.

Nevezetességei

Római katolikus temploma 1804 és 1816 között épült.
A község legrégibb építménye az ún. felső kastély.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. április 4.)

További információk

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. április 4.)

[1]

[2]

[3]

[4]