Felsővesztény
| Felsővesztény (Horné Vestenice) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Privigyei | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Pavol Foltán | ||
| Irányítószám | 972 22 (pošta Nitrica) | ||
| Körzethívószám | 046 | ||
| Forgalmi rendszám | PD | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 629 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 62 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 255 m | ||
| Terület | 9,96 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 42′ 43″, k. h. 18° 25′ 55″48.711944°N 18.431944°EKoordináták: é. sz. 48° 42′ 43″, k. h. 18° 25′ 55″48.711944°N 18.431944°E | |||
| Felsővesztény weboldala | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Felsővesztény (1899-ig Felső-Vesztenic, szlovákul Horné Vestenice) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Privigyétőltól 17 km-re délnyugatra, a Nyitrica-patak jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A mai község területén már a 10. században szláv erődítmény állt.
Maga a falu valószínűleg a 11. században keletkezett. 1332-ben a pápai tizedjegyzékben „Vestinic” alakban említik először, amely ekkor említi Szent Péter tiszteletére szentelt templomát is. A templom maradványai a Horka nevű dombon láthatók, közelében a régészeti feltárás során ezüst karperec került elő. 1349-ben „Wezthenicz Superior” néven szerepel írott formában. 1553-ban 12 portával adózott. 1663-ban a töröknek fizetett adót. A faluban vámszedőhely és postaállomás is volt, lakói a 18. században szőlőt és sáfrányt termesztettek. 1715-ben 25 adózó háztartása volt. A szkacsányi uradalomhoz tartozott, 1777-től a község kegyura a nyitrai káptalan volt. 1778-ban 62 házában 403 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, Felső Vesztenicz. Két népes tót faluk Nyitra Várm. földes Urok a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, lakosaik katolikusok, Alsó a’ Felsőnek filája; fekszenek Rokos nevű hegy alatt; földgyeik jók, fájok van, szőlejik termékenyek, javaik többfélék, sáfrányt is termesztenek.”[2]
1828-ban 81 háza és 564 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, házalással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Felső-Vesztenicz, Nyitra m. tót falu, 564 kath. lak. Kath. paroch. templom; szép erdő; középszerű szántóföldek. Lakosai a két Vesztenicznek ugynevezett sárfányosok, kik sáfránynyal, és mindenféle portékákkal az egész országban széljel járnak. F. u. a nyitrai káptalan. Privigyéhez délre 2 1/2 órányira.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Felső-Vesztenicz, tót község, a hasonnevű völgyben. Két sorban épült házai közt a Csihocz nevü hegyi patak foly keresztül. Lakosainak száma 449, vallásuk r. kath. Postája Dvornik, táviró- és vasúti állomása Nagy-Bélicz. Kath. temploma a falun kivül, egy Huorka nevü dombtetőn áll. Építési ideje ismeretlen, de tény, hogy 1500-ban már fennállott. Kőfallal van körülvéve. A falu 1866 óta három ízben majdnem teljesen leégett. Lakosainak nagy része gyümölcstermeléssel és kereskedéssel foglalkozik. E község - úgy mint Alsó-Vesztenicz - a XIV. század közepén a zobori konvent birtoka volt. Későbbi földesurai az Eszterházyak és a nyitrai székeskáptalan voltak.”[4]
A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott.
A községben kőbánya működik.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 511, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 615 lakosából 606 szlovák volt.
2011-ben 620 lakosából 602 szlovák volt.
2021-ben 629 lakosából 597 szlovák, 2 magyar, 1 cigány, (+1) ruszin, 6 (+1) egyéb és 23 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1500 körül épült késő gótikus stílusban, a 17. század második felében bővítették. A 18. század második felében bővítették és barokk stílusban építették át.
- Határában egy 1798-ban horvát kereskedők által emelt kereszt található.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1869. szeptember 21-én Ernyey József egyetemi tanár, publicista, gyógyszerészeti szakíró, az Országos Természettudományi Múzeum főigazgatója.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. március 27.)
- ↑ ma7.sk
A Privigyei járás települései | ||
|---|---|---|
Privigye (Prievidza) | ||
|  | |