Nyitraszucsány
| Nyitraszucsány (Nitrianske Sučany) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Privigyei | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1249 | ||
| Polgármester | Pavol Caňo | ||
| Irányítószám | 972 21 | ||
| Körzethívószám | 046 | ||
| Forgalmi rendszám | PD | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1188 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 68 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 297 m | ||
| Terület | 18,07 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 43′ 49″, k. h. 18° 28′ 12″48.730400°N 18.470100°EKoordináták: é. sz. 48° 43′ 49″, k. h. 18° 28′ 12″48.730400°N 18.470100°E | |||
| Nyitraszucsány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitraszucsány témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Nyitraszucsány (szlovákul Nitrianske Sučany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Privigyétől 15 km-re délnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]1249-ben „Zucsan” néven említik először, amikor a nyitrai várispánságtól a zoborhegyi bencés kolostor birtokába került. 1270-ben „Zuchan”, a későbbiekben „Suchan”, „Zucham”, „Zuchcham”, „Zuchchen” alakokban szerepel az oklevelekben. 1553-ban 26 adózó portája volt. A 16. századtól a szkacsányi uradalom része. 1663–64-ben a töröknek fizetett adót. 1715-ben 36 adózó háztartása volt. 1753-ban sörfőzde is működött a községben. 1777-től a nyitrai káptalan tulajdonába került. 1778-ban malom, kúria, 117 jobbágy és 16 zsellérháztartás volt a településen.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZUCSÁN. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bajmóczhoz 1 1/2 mértföldnyire; határja jó, bora meglehetős, javai külömbfélék.”[2]
1828-ban 145 házában 1011 lakos élt, akik mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Határában márványt bányásztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szucsán, tót falu, Nyitra vmegyében, 1011 kath. lak. Kath. paroch. templom; tágas és termékeny határ; jó rét; erdő. F. u. a nyitrai káptalan. Ut. p. Privigye.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Nyitra-Szucsány, a Rokos, Szova és Borsina nevű hegyek közt, a Belanka-patak fölött fekszik. Fekvése elég regényes; két sorban épült házai közt egy kis patak tör keresztül a Belanka felé. Lakosai tótok, számuk 875. Vallásuk r. katholikus. Postája Dvornik, táviró- és vasúti állomása N.-Bélicz. Katholikus temploma 1765-ben épült. Kegyura a nyitrai székes káptalan. A község 1249-ben mint nyitrai várbirtok szerepelt. Későbbi földesura az Eszterházy-család, azután pedig a nyitrai székeskáptalan volt, melynek itt most is nagyobb erdőbirtoka van.”[4]
A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 837 lakosából 802 szlovák, 18 német, 4 más anyanyelvű és 13 csecsemő volt.
1910-ben 998-an lakták, ebből 960 szlovák, 19 német, 11 magyar és 8 más anyanyelvű.
2001-ben 1224 lakosából 1213 szlovák volt.
2011-ben 1221 lakosából 1113 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Fülöp és Szent Jakab apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1737-ben épült barokk stílusban, 1794-ben megújították.
- Nepomuki Szent János kápolnája 1823-ban épült klasszicista stílusban.
- Szent Kereszt kápolnája 1746-ban épült.
- A Hétfájdalmú Szűzanya kápolna a 18. század végén épült.
- A Szentháromság-oszlop 18. századi.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Vojtech Ondrouch 1964: Nálezy keltských, antických a byzantských mincí na Slovensku.
- 1999 Nitrianske Sučany 750 rokov (1249-1999).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. március 29.)
A Privigyei járás települései | ||
|---|---|---|
Privigye (Prievidza) | ||
|  | |