Nyitraszucsány

	Nyitraszucsány (Nitrianske Sučany)
	; Nyitraszucsány zászlaja
	; Nyitraszucsány zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Privigyei
Rang	község
Első írásos említés	1249
Polgármester	Pavol Caňo
Irányítószám	972 21
Körzethívószám	046
Forgalmi rendszám	PD
	Népesség
Teljes népesség	1188 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	68 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	297 m
Terület	18,07 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 43′ 49″, k. h. 18° 28′ 12″48.730400°N 18.470100°EKoordináták: é. sz. 48° 43′ 49″, k. h. 18° 28′ 12″48.730400°N 18.470100°E
	Nyitraszucsány weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitraszucsány témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nyitraszucsány (szlovákul Nitrianske Sučany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése

Privigyétől 15 km-re délnyugatra fekszik.

Története

1249-ben „Zucsan” néven említik először, amikor a nyitrai várispánságtól a zoborhegyi bencés kolostor birtokába került. 1270-ben „Zuchan”, a későbbiekben „Suchan”, „Zucham”, „Zuchcham”, „Zuchchen” alakokban szerepel az oklevelekben. 1553-ban 26 adózó portája volt. A 16. századtól a szkacsányi uradalom része. 1663–64-ben a töröknek fizetett adót. 1715-ben 36 adózó háztartása volt. 1753-ban sörfőzde is működött a községben. 1777-től a nyitrai káptalan tulajdonába került. 1778-ban malom, kúria, 117 jobbágy és 16 zsellérháztartás volt a településen.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZUCSÁN. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bajmóczhoz 1 1/2 mértföldnyire; határja jó, bora meglehetős, javai külömbfélék.”^[2]

1828-ban 145 házában 1011 lakos élt, akik mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Határában márványt bányásztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szucsán, tót falu, Nyitra vmegyében, 1011 kath. lak. Kath. paroch. templom; tágas és termékeny határ; jó rét; erdő. F. u. a nyitrai káptalan. Ut. p. Privigye.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Nyitra-Szucsány, a Rokos, Szova és Borsina nevű hegyek közt, a Belanka-patak fölött fekszik. Fekvése elég regényes; két sorban épült házai közt egy kis patak tör keresztül a Belanka felé. Lakosai tótok, számuk 875. Vallásuk r. katholikus. Postája Dvornik, táviró- és vasúti állomása N.-Bélicz. Katholikus temploma 1765-ben épült. Kegyura a nyitrai székes káptalan. A község 1249-ben mint nyitrai várbirtok szerepelt. Későbbi földesura az Eszterházy-család, azután pedig a nyitrai székeskáptalan volt, melynek itt most is nagyobb erdőbirtoka van.”^[4]

A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott.

Népessége

1880-ban 837 lakosából 802 szlovák, 18 német, 4 más anyanyelvű és 13 csecsemő volt.

1910-ben 998-an lakták, ebből 960 szlovák, 19 német, 11 magyar és 8 más anyanyelvű.

2001-ben 1224 lakosából 1213 szlovák volt.

2011-ben 1221 lakosából 1113 szlovák.

Nevezetességei

Szent Fülöp és Szent Jakab apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1737-ben épült barokk stílusban, 1794-ben megújították.
Nepomuki Szent János kápolnája 1823-ban épült klasszicista stílusban.
Szent Kereszt kápolnája 1746-ban épült.
A Hétfájdalmú Szűzanya kápolna a 18. század végén épült.
A Szentháromság-oszlop 18. századi.

Külső hivatkozások

Források

Vojtech Ondrouch 1964: Nálezy keltských, antických a byzantských mincí na Slovensku.
1999 Nitrianske Sučany 750 rokov (1249-1999).

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. március 29.)

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. március 29.)

[1]

[2]

[3]

[4]