Szebed

	Szebed (Sebedražie)
	A templom
	; Szebed zászlaja
	; Szebed zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Privigyei
Rang	község
Első írásos említés	1245
Polgármester	Peter Juríček
Irányítószám	972 05
Körzethívószám	046
Forgalmi rendszám	PD
	Népesség
Teljes népesség	1715 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	204 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	335 m
Terület	8,44 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 43′ 50″, k. h. 18° 37′ 20″48.730556°N 18.622222°EKoordináták: é. sz. 48° 43′ 50″, k. h. 18° 37′ 20″48.730556°N 18.622222°E
	Szebed weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szebed témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szebed (szlovákul Sebedražie) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése

Privigyétől 4 km-re délre.

Története

1245-ben emíltik először „Scepreda”, „Scepredras” alakban. Királyi birtok volt, 1350-től az éleskői váruradalom része. 1388-ban „Zebedras” néven szerepel a korabeli forrásokban. 1434-től a Majthényi család tulajdonában állt. 1553-ban 10 portája adózott és még 3 lakatlan háza is volt. 1675-ben 39 gazda és 15 zsellérháza létezett 199 lakossal. A 18. századtól a Berényi család birtoka. 1715-ben 19 jobbágytelekkel rendelkezett. 1778-ban 357 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZEBEDRÁZ. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura Majthényi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Privigyéhez fél mértföldnyire; határja középszerű.”^[2]

1828-ban 63 házában 439 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, fuvarozással, napszámos munkákkal foglalkoztak. A faluban malom és fűrésztelep is működött. Sok volt a kézműves is.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szebedrás, tót falu, Nyitra vmegyében, 439 kath. lak. Kath. paroch. templommal. F. u. b. Braunecker özvegye. Ut. p. Privigye.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Szebedrázs, a Nyitra-völgyben, Privigyétől délre fekvő tót község, 520 r. kath. vallásu lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Privigye. Kath. temploma a mult század közepén épült. Kegyura a vallásalap. A község 1245-ben Kesselőkő várának tartozéka volt és azután is a Majthényiak voltak a földesurai.”^[4]

A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 663, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 1675 lakosából 1654 szlovák volt.

2011-ben 1720 lakosából 1651 szlovák volt.

Neves személyek

Itt született 1902-ben Ján Mjartan szlovák néprajzkutató.

Nevezetességei

Szent Borbála tiszteletére szentelt római katolikus temploma eredetileg gótikus volt, a 15. század második felében említik először. A 17. század első felében és 1874-ben átépítették.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. február 2.)

Külső hivatkozások

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. február 2.)

[1]

[2]

[3]

[4]