Divékszécs

	Divékszécs (Seč)
	; Divékszécs zászlaja
	; Divékszécs zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Privigyei
Rang	község
Polgármester	Anton Vrecko
Irányítószám	972 26 (pošta Nitrianske Rudno)
Körzethívószám	046
Forgalmi rendszám	PD
	Népesség
Teljes népesség	394 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	51 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	446 m
Terület	7,65 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 49′ 16″, k. h. 18° 30′ 10″48.821111°N 18.502778°EKoordináták: é. sz. 48° 49′ 16″, k. h. 18° 30′ 10″48.821111°N 18.502778°E
	Divékszécs weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Divékszécs témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Divékszécs (1899-ig Szecs, szlovákul Seč) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése

Privigyétől 16 km-re északnyugatra fekszik. A község határa erdőkben rendkívül gazdag, erre utal címere is.

Története

1275-ben „Zeech” néven, más források szerint 1332-ben a pápai tizedjegyzékben említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZÉCS. Elegyes falu Nyitra Várm. földes Ura Bossányi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kosztolnafalvának szomszédságában, mellynek filiája; határja középszerű.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szécs, tót falu, Nyitra vmegyében, Kosztolnafalva filial., 257 kath. lakossal. F. u. Bosányi család. Ut. p. Privigye.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Szecs, a rudnói völgyben, a Kis-Magura alatt fekvő tót falu 262 r. kath. vallásu lakossal. Postája Nyitra-Rudnó, táviró- és vasúti állomása Nyitra-Novák. 1275-ben a Divék nemzetség birtoka volt. Később a Motesiczkyak és a Bossányiak voltak a földesurai.”^[4]

A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.

Népessége

1880-ban 222 lakosából 217 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 262-en lakták, ebből 253 szlovák és 7 magyar anyanyelvű.

1900-ban 301 lakosából 298 szlovák és 3 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 314-en lakták, ebből 309 szlovák és 3 magyar anyanyelvű.

1921-ben 334 lakosa mind csehszlovák volt.

1930-ban 348 lakosa mind csehszlovák volt.

1991-ben 416 lakosából 414 szlovák volt.

2001-ben 406 lakosából 402 szlovák volt.

2011-ben 391 lakosából 362 szlovák.

2021-ben 394 lakosából 394 szlovák, (+1) magyar, (+1) ruszin nemzetiségű volt.^[5]

Nevezetességei

Szűz Mária kápolnája a 19. század elején épült.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. március 16.)
↑ ma7.sk

További információk

Ez a szlovákiai Trencséni kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. március 16.)

[5] 7.sk

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]