Divékrudnó

	Divékrudnó (Nitrianske Rudno)
	; Divékrudnó zászlaja
	; Divékrudnó zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Privigyei
Rang	község
Polgármester	Róbert Štrbák
Irányítószám	972 26
Körzethívószám	046
Forgalmi rendszám	PD
	Népesség
Teljes népesség	1925 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	135 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	319 m
Terület	14,50 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 47′ 50″, k. h. 18° 28′ 35″48.797222°N 18.476389°EKoordináták: é. sz. 48° 47′ 50″, k. h. 18° 28′ 35″48.797222°N 18.476389°E
	Divékrudnó weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Divékrudnó témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Divékrudnó (1899-ig Nyitra-Rudnó, szlovákul Nitrianske Rudno) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban. 1924-ben történt Nyitrarudnó és Kresztyánfalu (szk. Kršťanová) egyesítése.

Fekvése

Privigyétől 14 km-re északnyugatra, a Nyitrica-patak partján fekszik.

Története

Nyitrarudnó

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban is éltek emberek és területe a 9. század óta folyamatosan lakott.

1275-ben „Ruda” néven említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RUDNO. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura B. Splényi, és Rudnyai Uraságok, lakosai katolikusok; postája is van; határja ollyan, mint Dávid Újfalué.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rudnó, tót falu, Nyitra vgyében, 152 kath., 4 evang. lak., kath. paroch. templommal és kastélylyal. F. u. a Rudnay és Divéky család. Ut. p. Privigye.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Nyitra-Rudnó, a rudnói völgyben fekvő tót falu 274 r. kath. vallásu lakossal. Postája helyben van, táviró és vasúti állomás Nyitra-Novák. Van kath. temploma, mely 1802-ben és izr. imaháza, mely 1874-ben épült. A templom kegyura a vallásalap. A községben két régi kuriális épület van. Az egyik Rudnay Józsefé, a másik Sporzon Ernőé. Földesura már 1275-ben a Divék nemzetség volt; később az ezektől származó Rudnayak és jelenleg is Rudnay Dénesnek van itt nagyobb birtoka.”^[4]

A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.

1924-ben egyesítették Kresztyánfaluval.

Kresztyánfalu (Terestyénfalu)

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KRESTYÁNFALVA. Tót falu Nyitra Vám. Földes Ura Turcsányi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik R. Lehotához nem meszsze, ’s annak filiája, határja középszerű, fájok, legelőjök elég van, piatzok Oszlányon.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Krsztyánfalva, (Krsztanovisza), Nyitra m. tót falu, 239 kath. lak. F. u. többen. Ut. p. Privigye.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Krstyánfalu, a Belanka-patak völgyében, Rudnó mellett, a Rokos-hegy alatt fekvő tót község 212 r. kath. vallásu lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Nyitra-Novák. E község 1343-ban egy helyen »Christinensis«, egy másik oklevélben pedig »Christinenfalva« név alatt mint a Divék nemzetség birtoka szerepel. Van itt egy régi nemesi kuria, melyet a Turcsányiak építtettek; jelenleg Kubinyi Gusztáv tulajdona. Földesurai a Turcsányiak voltak.”^[4]

A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.

1924-ben egyesítették Nyitrarudnóval.

Népessége

1880-ban 288 lakosából 3 magyar és 219 szlovák anyanyelvű; Terestyénfalvát 213-an lakták, ebből 3 magyar és 186 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 274-en lakták: 19 magyar és 196 szlovák anyanyelvű volt. Terestyénfalva 212 lakosából 1 magyar és 185 szlovák anyanyelvű.

1900-ban 263 lakosából 24 magyar és 191 szlovák anyanyelvű; Terestyénfalvát 254-en lakták, ebből 5 magyar és 231 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 326-an lakták: 70 magyar és 240 szlovák anyanyelvű volt. Terestyénfalva 286 lakosából 7 magyar és 267 szlovák anyanyelvű.

1921-ben 733-an lakták, ebből 3 német, 7 magyar, 20 zsidó és 700 csehszlovák; valamint 704 római katolikus, 20 izraelita, 8 evangélikus és 1 egyéb vallású volt.

1930-ban 679 lakosából 660 csehszlovák volt.

1991-ben 1762 lakosából 1747 szlovák volt.

2001-ben 1900 lakosából 1882 szlovák volt.

2011-ben 1952 lakosából 1885 szlovák volt.

2021-ben 1925 lakosából 1894 (+2) szlovák, 2 (+1) magyar, (+1) cigány, (+1) ruszin, 10 (+4) egyéb és 19 ismeretlen nemzetiségű volt.^[5]

Neves személyek

Nyitrarudnón született 1889-ben Turchányi Imre ügyvéd, földbirtokos, politikus, országgyűlési képviselő.

Nevezetességei

Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1804 és 1816 között épült klasszicista stílusban, a korábbi fatemplom helyén.
Zsinagógája a 19. század második felében épült.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ ^a ^b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ ^a ^b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ ^a ^b Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. április 3.)
↑ ma7.sk

További információk

Ez a szlovákiai Trencséni kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[:0-2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[:1-3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[:2-4] Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. április 3.)

[5] 7.sk

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]